2011. április 22., péntek

Információs társadalom: hatás a gazdaságra, hol a pénz!?

Elgondolkoztatott, hogy mennyire összefügg ez a három fogalom: gazdaság, társadalom, oktatás. Társadalom nélkül nincs gazdaság, gazdaság nékül nincs oktatás és fordítva.
Mondhatjuk az újfajta kapitalista korban fontos szerephez jutott az információ létrehzása, feldolgozása és továbbítása.
"Az utóbbi két évtizedben kialakult új gazdaságot a következő ismérbek jellemzik: információs és globális. Bár az információ és a tudás minden korban döntő alkotórésze volt a gazdasági növekedésnek, az új technikai paradigmát az jellemzi, hogy az egyre erőteljesebb és rugalmasabb információtechnikák lehetővé teszik, hogy az információ maga váljék a termelési folyamatok termékévé. Pontosabban: az új információs technikai iparok maguk is információ előállító eszközök, vagy magát az infromáció előállítását jelentik." (Farkas)
Az információ áramlása mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaság fejlődésében, egy dolog változott, megnövekedett az információk terjedésének a gyorsasága. ma már nem hónapokig gyalogolunk, hogy eljussunk egy másik országba, hogy azután onnan újabb hónapok, évek alatt visszatérjünk az újonnan szerzett tudással, információkkal a világról.
Elég egy kattintás az interneten és rövid időn belül információk sokaságához jutunk el. A 80-as évek végére az információs-kommunikációs technológia vezető ágazattá nőtte ki magát, melyre egy hatalmas gazdaság épül fel. Ezzel együtt jelent meg a befektetési piac globalizációja, gondoljunk csak a nagy globális, multinacionális cégekre, akik világszerte részesei az új információs technikák gyártásának, terjesztésének, fejlesztésének. (IBM, Microsoft) A cégek jobb feltételeket kleresve terjeszkednek a világon, a gazdaság nemzetközi jellegébe már beleszóltak az államok is, hiszen nemzetgazdaságukat már a külföldi befektetések is befolyásolják. A piaci versenyt támogatva, engedékenyebbek lettek a távközlési, számítástechnikai és médiapiacon.
Magyarországot sok támadás érte, hogy a távközlés, internet szolgáltatás terén a T-com erősen monopol helyzetet élvez, ezen a területen is elindul majd egy ár-érték verseny a szolgáltatások árának a csökkentése érdekében.
A globalizáció hatása alól nem lehet kivonni egyetlen országot sem, nem hiába alakult ki az Európai Unió országokat összefogó közös gazdasági törekvése, megteremtve a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását.
Hogyan is működnek ezek a multinacionális cégek? Elsődleges szempont, mint minden gazdaságban érdekelt résztvevőnek a nyereség növelése. Az IKT eszközök lehetővé teszik és olcsósítják szamukra a nagy távolságok áthidalását, a munkaerőbe történő alacsonyabb befektetést a távmunka lehetőségével.
A különböző országok, hogy becsalogassák munkahelyteremtés, befektetés és gazdasági fellendítés érdekében adókedvezményeket adnak nekik.
magyarországon is jellemző, hogy sok fiatal, akik idegen nyelveken beszélnek és valamennyire jó IKT felhasználók, könnyen el tud helyezkedni ezeknél a cégeknél. Ezek a cégek saját képzési rendszerrel rendelkeznek, betanítják az ő speciális folyamataikra a munkavállalót, majd a jól képzett szakembereiket utaztatják a világban a különböző leányvállalataikhoz, ott alkalmazva szakértelmüket, ahol arra a legnagyobb szükségük van.
Ha már nem éri meg nekik egy adott országban, régióban maradni tovább állnak, munkanélküliséget és az állami költségvetésből kieső adók hiányát hátrahagyva.
Éedekes telefonbeszélgetésnek voltam ma a vonaton fültanúja, egy középkorú höly mesélte ismerősének, hogy milyen állásinterjúban volt része: " És valami Power Pointot akartak, hogy csináljak, azt se tudom mi az, és utána azt kellett volna valami pici dologra rámenteni. (pendrive, az ismerős segít) Micsoda? Azt hittem csak elbeszélgetünk!"
Elgondolkoztatott ez a társadalmi egyenlőtlenség, hogyan tudnak az idősebbek megfelelni az új munkaerő-piaci elvárásoknak? Nap, mint nap halljuk a kompetenciák fontosságát, tisztában vagyunk vele, hogy nem a nyelvvizsga bizonyítványunk megléte, hanem az számít, hogy tudunk-e az idegen nyelven beszélni. A Munkanélküli Központok felkészítenek ezekre az új elvárásokra? A náluk elvégeztehő képzések között találunk IKT -ra felkészítő tanfolyamokat? Elszórtan, de igen. Itt erősödik fel az andragógus felelőssége:munkaerőpiacra felkészítés, átképzés, továbbképzés.

Felhasznált irodalom.
Farkas János: Információs - vagy tudástársadalom? Infonia-Aula, Budapest, 2002.
Manuell Castells: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005.
Z.Karvalics László: Az információs társadalom keresése. Infonia-Aula, Budapest, 2002.

3 megjegyzés:

  1. Békesi László „Mi volna a legjobb gazdasági-társadalmi ”mix”? című értekezésében írja (2005), hogy a világban a versenyképesség öt kategória mentén írható le, melyek közül az egyik „a tőkevonzó és - megtartó képesség, valamint a technológiai transzfer gyorsasága” .
    A globalizálódó világgazdaság egyik nagy kihívása, hogy a gyorsan változó körülményekhez mennyire tudnak alkalmazkodni a gazdasági szereplők. Fennmaradásuk attól függ, hogy egy technológia átadásához, átvételéhez kapcsolódó folyamatot mennyire tudják sikeresen lebonyolítani. A technológiai transzfer lehetséges formái (Mogyorósi Péter):migráció, agyelszívás, agyvisszaszívás, K+F együttműködés, alvállalkozás, technológiai export/ import vállalatok között, licenc. A technológiai transzfer feladata a tudás, információkhoz való hozzáférés biztosítása gazdaság szereplői számára.
    Úgy gondolom, hogy a példaként felhozott multi-cégeknek többnyire az IKT eszközökhöz kötődő hatalom van a kezében, hiszen a technológiai tudás birtoklása, és azok felhasználásra való képesség erősen jellemzi őket (nem véletlenül lettek multik). Ezt a helyzeti előnyt a versenytársaikkal szemben erősen ki is használják.
    És igen, a multik könyörtelenül továbbállnak, ha olcsóbb feltételek mellett tudnak tovább termelni, működni. Hiába Békesi versenyképességre vonatkozó pontjai között megjelenik „a termelés költségeinek minimalizálása”. Tehát a gazdasági versenyképesség egyáltalán nem „engedi” érvényesülni a munkavállalói szempontot.

    VálaszTörlés
  2. Hol a pénz?!
    Az információ áramlása mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaság fejlődésében, egy dolog változott, megnövekedett az információk terjedésének a gyorsasága. .... Én is így gondolom! De ne csak a multinacionális cégekre gondoljunk, amikor pénzről beszélünk. Ezzel ellentétben engedd meg, hogy egy kicsit elkanyarodjak a témától! Ebben a világban, ebben a térben a pénz kiiktatására példa a szerzői jogok eltűnése. Az új technológia lehetővé teszi a filmek, zenei CD-k ... leöltését, ebből törvényszerűen következik, hogy a szerzői jog a 18. század előtt nem létezett és a 21. században már nem lesz. ... Ehhez nem tudtak alkalmazkodni az ezen a terülten dolgozó gazdasági szereplők. Annak ellenére, hogy gyorsan és profin alkalmazkodtak a változáshoz. Pedig nekik is érdekük a nyereségük növelése.

    VálaszTörlés
  3. Minden egy irányba halad, már ami az IKT-t illeti. Pár éve nálunk (egy multinacionális biztosítási cég alkalmazottja vagyok) elkezdett a felső vezetés a digitális kultúrával foglalkozni. Először még csak ízlelgették, remek ötleteket gyártottak arra vonatkozólag, hogy „ mi lenne ha…”
    Aztán egy leleményes és gyors kolléga kitalálta, hogy úgy is lehessen biztosítást kötni, hogy az ember néhányat kattint az interneten és létrejön a szerződés. Ez a kollégám hozta létre az első magyar direktbiztosítót, amely kizárólag on-line, nincsenek tanácsadók. S ő lett ennek a cégnek a vezérigazgatója.
    Persze a történet itt nem áll meg, hiszen a kezdeti „félelem az ismeretlentől” után beindult és óriási forgalmat bonyolít. Ma már valamennyien azon dolgozunk, hogy az általunk létrehozott értékesítést támogató anyagok, tarifálók, termékek alkalmasak legyenek a digitális kultúrán belüli használatra. Oktatási anyagot írok, de rögtön elhelyezem az e-learninges tananyagok sorában. Szinte már valamennyi alapvető termékünk interneten keresztül köthető és egy éven belül valamennyi alkalmas lesz erre. Számtalan előnye között megemlítem, hogy kicsi a hibalehetőség. Hiszen az ügyfél elrontani sem tud semmit, hiszen nem tud továbblépni a következő mezőre.
    Ezzel szemben áll a munkatársak egy részének teljes ellenállása. Ők az idősebbek, akik még csak ismerkednek a számítógéppel, laptoppal. Munkámból kifolyólag köteles vagyok a céges intranetes fórumokat olvasni. Rendkívül tanulságos és szórakoztató. Elsőre. Aztán elszomorító, hiszen ha őket nem tudjuk megnyerni magunknak, és a digitális szép új világnak, akkor elveszítjük őket. Megoldásokat kell találnunk arra, hogy miként lehet gyorsan és hatékonyan felzárkóztatni őket a feladathoz. Egyik ilyen ötlet, hogy a papíros kötésért kevesebb jutalék jár. Vajon elegendő ez?

    VálaszTörlés