Második blogbejegyzésemben meg kívánom vizsgálni, hogy milyen folyamat vezetett végig, ahhoz, hogy IKT eszközök diktálják a tempót az oktatás számára, és nem fordítva. Jelenlegi írásom inkább történeti jellegű, melyben Komenczi Bertalan gondolataira építkezem.
Az tény, hogy az információs társadalom nagy kihívás elé állította az oktatási rendszert, hiszen a könyvkultúrára, és reprodukciós készségre támaszkodó oktatás már nem elégíti ki a 21. századi társadalom szükségleteit.
Ahhoz, hogy az oktatás innovációjának szükségességét feltárjuk szükséges megvizsgálni, hogy milyen alapverő különbségek feszülnek a „régi” és az „új” társadalmi forma között.
Charles Reigeluth (1999) az ipari társadalom és az információs társadalom közötti különbségek, valamint a két társadalmi formáció közötti eltérő trendek érzékeltetésére ellentétpárokat fogalmazott meg, azok szervezeteire levetítve. Az ellentétpárok a következők voltak:
| Ipari társadalom | Információs társadalom |
| standardizálás | testreszabás |
| bürokratikus szervezet | csoportszerveződés |
| központi ellenőrzés | autonómia és felelősség |
| ellentétes érdekek | kooperatív kapcsolatok |
| autokratikus döntéshozatal | megosztott döntéshozatal |
| alkalmazkodás | kezdeményezés |
| konformitás | különbözőségek |
| egyirányú információáramlás | hálózati kommunikáció |
| részletekre koncentrálás | holisztikus megközelítés |
| részelemekre irányultság | folyamatokra irányultság |
| betervezett elavulás | teljes körű minőségbiztosítás |
| a vezető dominanciája | a megrendelő dominanciája |
Az ipari és az információs társadalom szervezeteire jellemző vonásik (Forrás:Komenczi, 2009)
Megítélésem szerint, az információs társadalomra jellemző szervezeti formaként említhető a projektszerű működés, melyre a fenti elemek teljes mértékben jellemzőek.
Az ideiglenes szerveződések jellemzője, hogy szervezés elsődlegesen a munkamegosztásra fókuszál, a munkatársak nagyobb fokú önállósághoz jutnak, feladataikkal egy bizonyos nagyobb volumenű tevékenység végrehajtásához járulnak hozzá, míg a csoportok esetében az önszerveződés figyelhető meg. A projektcsapat minden esetben egy összetett probléma megoldására alakul, melyet a tagoknak közösen kell megoldania. Továbbá a projektek ideiglenessége miatt hamar össze kell csiszolódniuk ahhoz, hogy együtt tudjanak dolgozni.
Optimális esetben a képességeik, készségeik kiegészítik egymást. Közös cél érdekében azonos teljesítményelvárásokkal, közös munkaetikával működnek együtt.
A hagyományos munkavégzés során a feladat ellátását a feladattípus, és a pontosan kijelölt felelősségi kör határozza meg. Egyforma, rendszeresen végzett tevékenységek jellemzik, melyek hasonló terméket állítanak elő. Az egyes munkafolyamatoknak nincsen határozott lezárásuk, mivel azok folyamatosan ismétlődnek
A kevésbé projektorientált vállatok hierarchikus felépítésűek, ezért a döntési folyamatok lassúak, a működés nehézkes.
Az alábbi fejtegetés kellőképpen demonstrálja azt, hogy a két eltérő társadalmi formációban egymáshoz mérten milyen változások mentek végbe. Az átmenet során vajon milyen al-folyamatok húzódtak meg, az oktatás átalakulásához vajon, milyen jelenségek járultak hozzá?Az alábbi kérdésekre következő rész ad választ.
Az oktatás területére visszakanyarodva kezdetben hazánkban az IKT eszközök oktatásban való alkalmazását munkaerő-piaci igényekkel indokolták, valamint kibontakozott a középosztály részéről egy általános technikai műveltség iránti igény (Komenczi, 2003).
Tehát kijelenthető, hogy az IKT hazai begyűrűzése gazdasági és társadalmi igény hatására bontakozott ki.
Már a számítógépek megjelenésének kezdetétől, vagyis az 1960-as évektől születtek arra vonatkozó elképzelések, hogy az oktatásban lehetséges, sőt hasznos is az alkalmazása.
A tényleges felhasználásra vonatkozó első kísérletek az 1970-es évek elején voltak, melyek a programozott oktatáshoz köthetőek. A kezdeti próbálkozások módszertani alapot szolgáltattak a későbbi oktatás-informatikai rendszerek kidolgozásához.
A 70-es évek közepétől valósult meg a tömeges felhasználás, amikor is a mikroszámítógépek megjelenésével egyre több ország oktatási intézményében kerültek alkalmazásra IKT eszközök. Az elterjedést az a vélekedés kísérte, hogy a tanulás során alkalmazható médium lehetne, mely a tanítási-tanulási folyamat eredményességét segíti elő.
A 80-es évekről kezdve a személyi-számítógépre úgy tekintettek, mint egy eszköz, amely elősegíti ember tanulási képesség, és tanulási hajlandóság kibontakoztatását.
A évtized közepére új technikai megoldások terjedtek el, melyek hozzájárultak a számítógép-használat új módozataihoz, vagyis a megszületett grafikus felhasználói felület, valamint, az egérrel történő adatbevitel lehetősége, legördülő menükből, és ikonikus szimbólumokból történő parancsválasztás. IKT gazdasági és társadalmi hatása vitathatatlan volt, így kikerülhetetlennek bizonyult az iskola megváltozott szerepének végiggondolása. A tanulás, mint a gyors változásokhoz való alkalmazkodást elősegítő eszköz jelent meg.
A 90-es évek elejétől, mint a személyes ismeretszerzés, a világra való rálátás növelését elősegítő eszközként jelent meg, mely egyedi információszerzést kínál az egyén számára. Tehát az egyéni tanulási utak, az informális tanulás előtérbe helyeződését segítette elő. A tanulási kultúra kibővülése valósult meg, mely a formális tanulási formáktól való függetlenedést tette lehetővé.
Az ismeretszerzés bővülését ebben az időszakban internet megjelenése szolgáltatta. A fejlett országok esetében ekkor bontakozott ki az a felismerés, hogy a IKT csőstül felforgatja a korábbi társadalmi rendet. Ekkorra már nem az volt a kérdés, hogy kell-e alkalmazni az digitális technológiákat, hanem az, hogy miként lehet integrálni a meglévő rendszerbe.
Napjainkba megérkezve az IKT oktatási eszközök legújabb formája az e-learning, mely egy virtuális tanulási környezetet termet az oktatásban részt vevő egyén számára, nem helyhez kötött tanulási folyamatot tesz lehetővé. Átmenetet képez a jelenléti oktatás, valamint az alternatív tanulási formák között.
Az IKT –technológiák térnyerése az oktatásban kikerülhetetlen, a fejlődés tendenciái pedig megjósolhatatlanok. A határt mindössze az emberi fantázia szabhat.
Források:
Komenczi Bertalan(2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó, Budapest
Komenczi Bertalan (2003):Informatizált tanulási környezetek fejlesztése- Megközelítések, modellek, módszerek, stratégiák, és jövőképek. Doktori (PhD) értekezés
Nagyon jó a párhuzam a projektmunka és a konnektivista tanulás között. Talán annyi észrevételem lenne, hogy egy projektben alapvetően sokkal nagyobb az egyes szerepek közötti különbség, mint amilyennek számomra a konnektivista tanulásban tűnik - mindenki kb. ugyanazt csinálja, legfeljebb máshogy közelít hozzá. Rosszul látom?
VálaszTörlésAz IKT eszközök oktatási használatáról jutott eszembe az is, amit korábban írtam, azaz hogy jó kezdeményezések hogyan csúsznak el bizonyos "emberi" tényezőkön. Amikor az IKT eszközöket elkezdték nyomni az oktatásba, akkor pályázatokkal igyekeztek segíteni a köztudottan forráshiányos iskolákat ahhoz, hogy eszközt tudjanak beszerezni. Mindez nagyon szép és jó. Csakhogy a pedagógiai és racionális megfontolások helyett a különböző cégek lobbitevékenységei érvényesültek leginkább. Nem véletlen, hogy a legnagyobb beszállítók nem épp legolcsóbb, sokszor ostoba termékei kerülnek be az iskolákba, ahol egy darabig használatban vannak, majd porosodnak. Eszközt mindig lehet beszerezni (persze csak bizonyos cégek, bizonyos termékeit - talán megmaradt eszközöket, amiket el kell sózni valahova?), igaz kérdés, hogy épp arra van-e szükség, amikor gyakran papírra, krétára nem telik. Utána pedig legyen iskola amelyik fenn tudja tartani azokat pl. a remek színes printereket javíttatni tudja, bele tonert, papírt tudjon beszerezni. Egyes iskolákban elképesztő állapotok vannak ezen a téren. Arról nem beszélve, hogy az eszközökhöz érteni kell, és szándék/tudás kell a használatukra. Utóbbi lenne az elsődleges és az iskolák igényeihez eszközt adni. Szerintem.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésCsatlakoznék Zenina véleményéhez, eszközt be lehet pályázatok útján szerezni, de vajon lesz e rá pénz később: javítás, toner, villanyszámla, ....
VálaszTörlésMezőberény egy TIOP pályázaton nyert tanulói laptopokat, a témához kapcsolódva, röviden bemutatnám az éppen aktuálisan futó programot:
Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot nyújtott be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetésre került, "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése (Tanulói laptop program)" című, TIOP-1.1.1/09/1 azonosító számú pályázati felhívásra.
Projekt célja: A pályázat közvetlenül hozzá kíván járulni az IKT-val támogatott 1 diák-1 számítógép oktatási környezet bevezetéséhez és elterjesztéséhez a közoktatásban. Ez az új környezet az IKT-val támogatott oktatás eszközrendszerének azon következő generációja, amelyben a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A konstrukció hozzájárul a digitális oktatási tartalmak integrálásához a kompetencia fejlesztő oktatás alkalmazása során. A konstrukció keretében megvalósított infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez.
A fejlesztés keretében az 5 feladatellátási helyen összesen - 594 db tanulói eszköz, 32 db tanári eszköz, 594 db tároló, 33 db Access Point, 4 db Router, 1 db Interaktív foglalkoztató asztal beszerzése valósult meg.
Megítélt összeg: 82.679.915,- Ft
Támogatás aránya: 100%