2011. április 28., csütörtök

Web 2.0- „új világháló”

kép forrása: wikipedia.org
Az új téma első bejegyzését, mint legutóbb most is a kezdetektől indulva kezdeném, már csak magam miatt is, hisz a téma nekem is, lévén én aki humán beállítottságú, és aki informatikai oktatásban koránál fogva sem vett részt, ez a világ nagyon új volt.
A Web2.0 kifejezés 2004-ben született meg. Tim O'Reilly, a világháló veteránja, a fogalom megalkotója, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják. 2004-ben indított el egy Web 2.0 konferencia sorozatot, és itt vált a fogalom a jelenség névadójává. Érdekesség, hogy az összes kiadott könyvét digitális jogvédelem (DRM) nélkül kínálja.
A kifejezést már rég köztudatban van természetesen, mely az internetes szolgáltatások gyűjtőneve. Az elgondolás lényege, hogy a felhasználó nem csak olyan weboldalakat használ, amiken csak nézelődik, hanem olyanokat, melyek átveszik egyes szoftverek tulajdonságait, lehetőséget adva a használójának arra, hogy megoszthassa mind azt, amit maga létrehoz, ezzel segítve másokat. Akkoriban a két legtöbbet használt rendszer a del.ici.us és Flickr volt. Azóta persze rengeteg új programmal bővült a paletta. Telepítés nélkül használható szoftverek, vagyis szoftver helyett szolgáltatás. Nagy előnye a dolognak, hogy ha ezeket használjuk gép függetlenekké válunk. Ha eddig a saját gépünkön “kedvencek-könyvjelző” funkciót használtuk az oda mentett linkeket csak azon a gépen értük el, az új funkciókat használva kedvenc internetes linkjeinket bárhonnan, legyen az egy laptop, egy barátnál, vagy a munkahelyi gépünk, mindig mindent elérhetünk egy jelszóval. Sőt mi több a könnyebb kezelés végett fel is címkézhetjük őket témakörökre osztva, és ezzel a keresés fényévekre rövidülhet, nem beszélve arról, hogy megszűnik a “méteres” kedvencek sora.
Ezzel a módszerrel határidőnaplót, dokumentumokat, fényképeket, videó-és hangfájlt érhetünk el bárhol. Megszűnt a CD-n, DVD-n való adat hurcolás, mert egy internetes szerveren tárolhatunk mindent. Sőt saját dokumentumait is megoszthatja másokkal is. Ezzel elérhetővé tettek számunkra olyan sokoldalúan használható eszközöket, mellyel mi felhasználók, minél hamarabb kellene, hogy megismerkedjünk.
Kis történeti kitekintés után haladjunk az oktatás felé. Miként lehet ezeket a modern technológiai eszközöket az oktatásban hasznossá tenni. Megkérdeztem a két fiamat, egyikőjük hetedikes, másik pedig napokon belül érettségizik, hogy tanulmányuk során találkoztak e valamilyen formában, olyan tanítási módszerrel mely alapja az internet volt, vagyis használtak-e elektronikus tanulást, e-learning-et?
A hetedikesem semmi ilyennel nem találkozott. Nagyobbik fiam elmondta, hogy kaptak olyan projekt feladatot, hogy egy adott témát kellett csoportosan feldolgozni, melyhez az interneten keresgéltek, illetve volt olyan házi feladat melyet mailbe kellett elküldeni a tanárnak. Ezt én elég kevésnek találom. Tehát azt kell megállapítanom, hogy a tanárok nem használják az oktatás informatika által kínált lehetőségeket. Nem tudom persze, hogy az iskola megtette-e azokat az oktatás-módszertani fejlesztéseket melyek szükségesek, illetve a tanárok elsajátították-e a szükséges kompetenciákat és készségeket, csak gyanítom, hogy nem. Az elektronikus tanulás fő alkotó eleme, az elektronikus tananyag lenne, aminek mindenképp meg kellene jelennie az oktatásban, hiszen nem csak a tárgyi ismeretek, tényszerű adatok közvetítésére alkalmas, hiszen feldolgozás közben interaktív és kommunikációs lehetőséget biztosít, mely által a tanulót központi szerepbe helyezi, legyen az gyakorló vagy szimulációs program.
A jelenlegi közoktatásban kb. 27 tanulóra jut egy számítógép, a felsőoktatásba még rosszabb a helyzet, az arány ott 15 tanulóra jut egy számítógép. A tanórák kevesebb, mint 1%-ban használnak IKT eszközt az oktatás támogatására. A pedagógusoknak csak kis része rendelkezik számítógép kezelési gyakorlattal és közülük is csak kevesen képesek az IKT eszközöket használni. Tehát a tények tükrözik az én otthoni szűk körű felmérésemet, sajnos. Ez a helyzet azért sem jó, mert nem teszi lehetővé az IKT eszközök készség szintű elsajátítását a fiatalok körében, pedig a továbbtanulás szempontjából elengedhetetlen lesz, mint ahogy a munka világábann is fontos, nem beszélve az élethosszig tartó tanulásról. Mi ennek a hiányosságunknak a hátrányaitól szenvedve éljük meg a tanulmányainkat.
Kitűzött cél kell, hogy legyen az új infó-kommunikációs technológiák által kínált lehetőségek általánossá tétele a magyar oktatásban, annak minden szintjén. Ehhez be kell integrálni az IKT eszközöket, azok használatát, mint hallgatói mind oktatói oldalon.
Az, hogy most saját blogot csináltunk, twitterezünk, web szemináriumot tartunk nagy lehetőség mindannyiónknak. Bár én úgy érzem, hogy ezt nem a MA képzés utolsó félévébe kellett volna illeszteni, hanem a legelső félévre, sőt a BA legelső félévére. Ha kezdetektől megoszthattuk volna egymással dolgozatinkat, tanulmányainak, mennyivel gazdagabbak lehettünk volna. Nagyon sajnálom, hogy ez nem történt meg, de jobb későn, mint soha.


Kép és adatok:http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
Egyéb források:
http://iranytu.eduweb.hu/
Nemes György, Csilléry Miklós Kutatás az atipikus tanulási formák (táoktatás / e-learning) modelljeinek kifejlesztésére célcsoportonként, a modellek bevezetésére és alkalmazására. Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006

3 megjegyzés:

  1. Megítélésem szerint a NEFMI jogelődjének az Oktatási Minisztériumnak egy 2004-es prezentációjában jó elképzelések fogalmazódtak meg arra vonatkozólag, hogy az IKT eszközök milyen új lehetőségeket nyújtanak mind a tanárnak és a tanulónak is tanulási folyamat során.
    Az IKT eszközök oktatásban való megjelenésének jelentősége a pedagógusok számára a következő pontokban foglalható össze.
     Korlátlan hozzáférés az információkhoz,
     Alacsonyabb költség és időigény,
     Rutinfeladatok kiváltása, munkateher csökkenés,
     Szakmai fejlődés kiszélesedése,
     Lehetőség az együttműködésre másokkal,
     A NAT lehetőségeink kihasználása az alternatív módon szerkeszthető tananyag tartalmakkal,
     Önálló továbbképzés.
    Megítélésem szerint a fenti elképzelések valóban lefedik mindazon lehetőségeket, melyeket a 21.századi pedagógus az IKT eszközök nyújthatnak.
    De sajnos mivel az előnyök nincsenek kellőképpen tudatosítva a tanárokban, tehát nincsen egy felvilágosítás. A digitális technológiák használata vagy vezényszóra, vagy szükségszerűség miatt történik meg. Attitűdváltás kellene.
    A tanulók számára nyújtott lehetőségek a következő pontokban kerültek összefoglalásra.
     Interaktív, egyénre szabott tanulási lehetőség,
     Jobb megértés a különböző, több oldalú prezentációs lehetőségek kapcsán (verbalitás → vizualitás),
     Időmegtakarítás,
     Egyéni sikerélmény,
     Könnyebb figyelem összpontosítás,
     Hátrányos helyzetűek, speciális nevelési igényűek integratív, de egyénre szabott oktatása.
    Valóban lehetővé tenni a tudatos felhasználói tevékenység a tanuk számára az egyéni tanulási utak bejárását, és akár erőforrás-megtakarítást is eredményezhetne, de ahogy a blog-bejegyzésben is szerepel az iskola nem nyújt támogatást a digitális eszközök kiaknázásában. A informatika órák inkább rossz kísérletezésnek tűnnek, míg a például a humán területen megvalósuló órákhoz kapcsolódó felhasználására meg körülbelül nulla az esély.

    VálaszTörlés
  2. Nem gondolom, hogy olyan tragikusra kéne vennünk, ezt a nem használnak IKT-t! Sok gyerek van a családban és mindig meglepődök rajta, hogy miket tudnak a számítógépről, mobiltelefonról. Ne felejtsük el, hogy az EU oktatás politikájában benne van az IKT eszközök használata, fejlesztése az oktatásban, ez már érezhető a magyar oktatásban is, legfeljebb nem járunk olyan körökben, nem hallunk róla stb., de szerintem már sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt, persze le vagyunk még maradva, van mit bepótolni. Nekem például előző egyetemi tanulmányaim során 2004-ben volt egy fél éves szemináriumom, ami e-learning keretei között volt megszervezve, tananyag, beadandó, vizsga.
    Valóban igaz a munkahelyen pedig meg vagyunk lőve, ha nem tudjuk használni a számítógépet.
    Szóval, ha élethosszig tartó tanulásról beszélünk, akkor rajta andragógusok lehet magunkon kezdeni!

    VálaszTörlés
  3. Az egyénre szabott tanulási lehetőség a kulcsszó számomra, de ez sikerélmény nélkül lehetetlen. Az élethosszig tartó tanulásnál is ezeket tartom a legfontosabbnak-íme egy párhuzam! Én tanulok és tanítok, ezért a saját bőrömön is érzem amiről a kollégáim beszámolnak: sokszor egy ici-pici elimerés hegyeket képes mozgatni, legyen szó IKT eszközök használatáról, vagy önálló tanulásról. Igen, kezdjünk el dolgozni magunkon, de valaki néha-néha visszacsatolhatna-pozitívan:)

    VálaszTörlés