2011. május 3., kedd

Digitális Középiskola

Digitális Középiskola, az Interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége program célja az esélyegyenlőség megteremtésére az oktatás területén a városban és falvakban élők között, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben leszakadó, halmozottan hátrányos helyzetű vidéki népességre. A „Digitális Középiskola, az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége” a TÁMOP-3.2.1.-„A” és „B” projekt keretében megvalósuló program, amely az információs technológia nyújtotta lehetőségeket felhasználva segíti a vidéken élőket abban, hogy megszerezzék a munkavállaláshoz ma már szinte elengedhetetlen középiskolai végzettséget.
Azokban a régiókban, ahol képzettebb munkaerő és fejlettebb infrastruktúra található, a tőkebeáramlás esélye is nagyobb, hiszen ezek a területek vonzóbbak a befektetők szemében, szemben azokkal a hátrányosabb helyzetű régiókkal, ahol egyébként is súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdenek. A 8 általánossal, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeknek csak nagyon kicsi hányada talál megfelelő munkát, nagyobb részük segélyekből él, vagy feketén dolgozik.

Azoknak, akik rendelkeznek valamilyen szakmával nagyobb esélyük van a munkavállalásra, de ez nagyban függ attól, hogy ez a szakma mennyire számít hiánypótlónak, vagy mennyire keresett a munkaerőpiacon. Azok, akik nem tudták felvenni a „fordulatot”, nem tudtak azonosulni a gyors technikai fejlődéssel, lemaradtak és szinte végérvényesen kiszorultak a munkaerőpiac perifériájára. A KSH adatai alapján, a munkanélküliek kétharmadát az érettségivel nem rendelkezők adják. Az alulképzetteknek az érettségi megszerzésével, a képzettségi szintjük növelésével növekszik nemcsak az egyén munkához jutásának esélye növekszik, hanem az adott régiónak a fejlődése is, hiszen a képzettebb munkaerő a munkahelyteremtés egyik feltétele.



A képzés, oktatás egy lehetséges új útja a digitális középiskola. A technikai fejlődéssel lehetőség nyílik az új, innovatív megoldásokra, amik jobban képesek alkalmazkodni a jövő tanulóinak munka- és életkörülményeihez. Ezzel a lehetőséggel azoknak is megteremthetőek a tanulás feltételei, akik az adott intézménytől távol laknak, vagy munkabeosztásuk nem teszi lehetővé az iskolába járást.
„Az interneten szervezett középiskola „házhoz viszi” a tudást, az egyéni képzési utak lehetősége pedig megteremti annak lehetőségét, hogy térben és időben rugalmasan alkalmazkodjon az oktatás a tanulók igényeihez.” Ez a módszer hazánkban még nem elterjedt, annak ellenére, hogy számtalan előnnyel rendelkezik a hagyományos oktatással szemben. Ebben a rendszerben megvalósulhatnak a felnőttoktatás alapvető szükségletei, mint az egyéni igényekhez illeszkedő időbeosztás, az előzetesen megszerzett tudás hasznosítása, a hiányosságok pótlásának egyedi üteme, a térben és időben kötetlen személyes tutori, szaktanári segítség igénybevétele, valamint a tanulók mentorálása. Az elektronikus eszközök használatával fejlődik a tanulók e-kompetenciája, ami további előnyt jelent a munkaerőpiacon. A program technikai hátterét vidéki településeken működő teleházak, és eMagyarország pontok biztosítják, bár ma már egyre több vidéki háztartásban van számítógép és internet.
Hogyan működik a digitális középiskola a gyakorlatban? Jelenleg 14 tagja van a létrejött iskolahálózatnak.
„A 2010/2011-es tanévben több mint 1000 fő kezdte meg tanulmányait ebben a kísérleti oktatási formában, jelenleg 1039 az aktív tanulók száma.” A többségében vidéki városokban található középiskolákhoz kapcsolódnak a környékbeli kisebb településeken található szolgáltatási pontok, amik helyet adjanak a digitális középiskola jelenléti óráinak, valamint biztosítsák az informatikai eszközöket az ezekkel nem rendelkező tanulóknak. Ezek a helyszínek többnyire a kistelepülések iskolái, közösségi házai vagy teleházai.
A digitális középiskola hálózat működését az Apertus Közalapítvány koordinálja. Ennek a programnak a keretében elkészültek a digitalizált tananyagok, valamint az integrált tanulási és adminisztrációs környezet (ITAK), amely az oktatás színtere, adminisztrációs háttere, valamint felületet biztosít a résztvevők (tanulók tutorok, mentorok) közötti kommunikációhoz is. Hosszú távú cél a program alkalmazhatósága a szakképzésben.



Forrás: Domján Erika: Digitális Középiskola, az Interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége program a vidékfejlesztés szolgálatában, 2011.


Képek forrása: Apertus Közalapítvány, 2011.

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kezdeményezés, látok benne fantáziát, mert valóban megpróbálja az egyéni tanulási igényeket kielégíteni, mindeközben az IKT eszközöket integrálja a tanítási-tanulási folyamatba. De sajnos ezzel együtt a szkepticizmusom is megjelenik, ugyanis a résztvevő felnőttek feltételezhetően alapvetően pesszimista attitűddel viszonyultak a digitális eszközökhöz kapcsolódóan. Ezért esetükben hatványozottan fenn állhat annak a veszélye, hogy egy-egy technológiai nehézség, akadály esetén nem próbálnak megoldást találni, hanem könnyebbik utat, a megfutamodást választják. Emellé társul az a szempont, hogy a tanulás esetükben nem egy állandó tevékenység, hanem egy rég bejezettnek tekintett vállalkozás, ezért annak lépéseit, módszertanát fel kell eleveníteniük. Ugyanakkor jó próbatétel arra vonatkozólag, hogy a digitális keretek között megvalósuló oktatás, a formalizált oktatáshoz képest mennyire hat másként az egyéni tanulási útjukra, mennyire fog más tanulási folyamatokat beindítani.
    A „második esély iskolájaként” megfelelő funkciót tölt be a korábban abbahagyott tanulmányok folytatására, hiszen lehetséges, hogy a résztvevők életkörülményeiben most következett be olyan változás, vagy mostanra ért el személyes fejlődésük arra a szinte, mely lehetővé teszi a tanulási tevékenység elkezdését.
    Szeretném hinni, hogy a digitális iskola akkor is fenn tud maradni, miután elfogy az EU-s támogatás, ugyanis annyi jó példa kárba vész, minután a pénzügyi forrás elapad. Talán a program innovatívsága, jövőbe mutatása önjáróvá teszi az alacsonyabban iskolázottak digitális úton való felemelését.

    VálaszTörlés
  2. Nekem az a tapasztalatom (HEFOP, TÁMOP, stb.), hogy akármilyen jó a kezdeményezés, az ötlet, az ördög a részletekben zajlik.

    Én nagyon kíváncsi vagyok ennek a programnak a részleteire, mert vannak benne jó lehetőségek. Úgy vélem, hogy sok múlik lépcsőzetes bevezetésen, a résztvevők tanulásra való alapos felkészítésén (időbeosztás, lényegkiemelés, stb.), az IKT kompetenciájuk fejlesztésén, a nagyon pontosan érthető követelményeken, a tutorok, mentorok felkészítésén, kommunikációs készségein. Érdekelnének az előzetes tudásfelmérés módozatai, azok eredményeinek felhasználása. Különösen az olvasott szöveg értésének van nagyon nagy szerepe, illetve az írásos szövegalkotásnak. (És a motiváció felmérés eredménye is izgat, ha van ilyen.)

    Sok múlhat az időkereteken. Bár általánosságban rugalmasságról beszél a program és a tanulókhoz való alkalmazkodásról, azért kötött osztály és évfolyamkeretek vannak, tehát az idő adott. Komoly kihívást jelent ez.

    Nem utolsó sorban mivel a program pályázati pénzből valósul meg, így nagyon vissza kell szorítani a lemorzsolódást, ez pedig sok érdekes kérdést vethet fel.

    Kíváncsian várom az első évek tapasztalatait.

    VálaszTörlés
  3. A projekt eredményeit bemutató zárókonferencia 2011. május 26-27-én lesz Balatonszemesen a Szindbád Wellness Hotelben.
    A konferencia programja:
    Előadások:
    A projektben elvégzett munkáról: eredmények, számok, tevékenységek összefoglalása
    Nagy Zoltán– Apertus Közalapítvány

    Törvényi változások
    Oktatási Hivatal képviselője

    A Digitális Középiskoláról
    dr. Kis-Tóth Lajos – Eszterházy Károly Főiskola

    Az elvégzett munkáról: pedagógiai, módszertani tevékenységek, eredmények
    Tokaji Ildikó – Apertus Közalapítvány
    A Digitális Középiskoláról intézményi szemmel
    Két csatlakozott intézmény képviselőjének beszámolója

    A Digitális Középiskola tanulói szemmel
    A Digitális Középiskola tanulóinak beszámolója
    TÁMOP 3.2.1 B pályázatok elszámolása, előrehaladási jelentések

    Workshopok:
    1. „Jó gyakorlatok”
    Intézményi prezentációk, az előzetesen kidolgozott témák előadása
    2. Tananyagfejlesztés haladóknak
    A jó digitális tananyag és kurzusszervezés jellemzői. Az ITAK-ba feltölthető SCORM tananyag készítésére alkalmas tananyag-szerkesztő eszköz gyakorlattal egybekötött bemutatása.
    3. Hogyan tovább? A Digitális Középiskola 2011/2012-es tanévének előkészítése – jól működő, valóságos feladatot ellátó iskolahálózat jogi, gazdasági, szervezeti mintája, felhívás a csatlakozásra
    4. Oktatásszervezési, tanulótoborzási tanácsok, praktikák

    VálaszTörlés