Elektronikus tanulási környezetek – szép új világ?

A kép forrása: ujhajtas.net.ua

Első olvasásra egyértelműnek tűnhet a fogalom. A szakirodalom olvasása után már nem egyszerű, inkább azt mondanám sokrétű, komoly eszközöket és tudást igényelő. Próbáltam pontokba szedni és így megérteni az elektronikus tanulási környezet kialakításához szükséges feltételeket, ismereteket.

Számomra mit jelent az elektronikus tanulás? Az idő és a tér szabadságát. A tanulás bármikor, bárhol elkezdhető, saját időbeosztáshoz igazodva lehet vele haladni. A rugalmasság hatékonyabb tanulást eredményezhet. Elektronikus tanulási környezetben van lehetőség a ismeretek megszerzésére, nem direkt, hanem az újabb és újabb hozzáadott tartalmak által…

Mi az elektronikus tanulás, az e-learning: képzés hálózaton (LAN, WAN vagy Internet) keresztül zajlik. Lehet tutor által irányított és lehet számítógépes alapú oktatás. Bármely elektronikus technológiára/eszközre támaszkodó vagy annak segítségével kivitelezett képzés vagy tanulás a CD-ROM-tól és a számítógéppel támogatott tanulástól a videokonferenciáig, a műholdak által közvetített képzésekig és a virtuális oktatási hálózatokig. Ehhez milyen tanulási környezet szükséges?

A tanulási környezet fogalmát átértelmezte az információs társadalom, egyértelmű, hogy a környezet egésze (ide tartozik minden, ami a tanulót körülveszi) az, ami a tanulás eredményességét és hatékonyságát befolyásolja. A tanulási környezet rendszerszemléletű és holosztikus, amelyen keresztül tanulunk. Számos környezeti tényező befolyásolja a tanulás eredményességét. Nem elég az iskola megújulásához az eszközöket a tanulási környezetbe belehelyezni, „átgondolt pedagógiai innovációra van szükség”, és elkötelezett tanárokra is.

Az elektronikus/digitális tanulási környezet: „olyan tanulási környezeteket jelent, ahol a tanítás és tanulás feltételrendszerének kialakításánál meghatározó szerepe van az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközöknek. Ezek az eszközök saját interfész területen át - interaktív kommunikációs és információszolgáltató platformként - jól szervezett tudástartalmakat tehetnek elérhetővé az azok elsajátításához szükséges instrukciókkal és az elsajátítást segítő, illetve annak teljesülését mérő programokkal együtt.”

A tanulási környezet kialakítása során figyelni kell arra, hogy:

- a tanulási környezet legyen tanuló központú

- a tanulási környezet legyen tudásközpontú

- a tanulási környezet legyen értékelésközpontú

- a tanulási környezet legyen közösség központú

Az elektronikus tanulási környezet mezovilágmodellje (mezovilág=nyitott világ):

„A mezovilág olyan tanulási környezet, amely kapcsolatokat létesít a tanulói mikrovilágok és a külső, ún. hipervilág között.”, a mikrovilág és a hipervilágok kapcsolatának közege. Jellemzői: nyitott tanulási környezet: „behozza” és „beengedi” a világot a tanulási környezetbe, felkészíti a tanulókat a világháló hipermédia rendszerében való „navigálásra”. (A tanár szerepe a tanulási környezet fejlesztése, a tanulási folyamat szervezése, az önálló tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése.)

A tanulási környezet mezovilágmodellje:

(a kép a hagyományos oktatás és az e-Learning tanulási környezetének összehasonlítását tartalmazza)

Az elektronikus tanulási környezet kapcsolatrendszere:

1. a mezovilág és a mikrovilágok közötti interfész a számítógép sokrétű prezentációs, változatos információ-elérési és gazdasági interakciós lehetőségeit, illetve hatalmas adattároló kapacitását használja ki a tanulók egyéni megszólítására.

2. A mezovilág és a hipervilág közötti interfész az iskola internetes kapcsolatrendszerét jelenti.

3. Az iskolai mezovilág és a családi tanulási tér közötti IKT-interfész is számos új lehetőséggel gazdagíthatja a pedagógia eszköztárát, illetve bővíti a tanulási lehetőségeket. 

Az elektronikus tanulási környezet kommunikáció-központú szemlélete:

1. a kommunikációs rendszer középpontjában a tanuló helyezkedik el

2. a legfontosabb rendszerszervező forrás a tanár

3. interaktív elektronikus médium

4. új dimenziót kap a kommunikáció a tanulótársakkal

Infokummunikációs eszközök elektronikus tanulási környezetben:

A 21. század elején az információ- és kommunikációtechnikai eszközök az iskolák tanulási környezetében az alábbi alapfunkciókat töltik be:

- rendszerszervező funkció

- információszolgáltató funkció

- kommunikációs funkció

Az elektronikus információkezelés alapformái:

(tájékozódáshoz rendezőelvekre van szükség)

adatbázisok és keresőrendszerek

adatbázisok: az információk tárolására szolgál – adatok, az információk jól strukturált, rendszerbe szervezett halmaz.

Hipertext

A hipertext szervezésű, dokumentumban a szövegegységek és a közöttük előzetesen meghatározott, elektronikus kapcsolati lehetőségek, egy hálózatrendszert képeznek. Hipertex olvasása során anélkül, hogy a felületet elhagynánk, átléphetünk újabb és újabb szövegekbe. A (szöveg) rendszer elemeit, objektumait, csomópontjait úgynevezett hiperhivatkozásokkal köthetjük össze, a hiperszöveg használata tehát interaktivitástszöveg különböző részeit egyszerűen össze lehet kapcsolni. feltételez, lényege ebben rejlik. A hipertextben számos olyan lehetőség rejlik, amely eddig elképzelhetetlen perspektívákat nyitott meg. A dokumentumok, illetve azok szegmensei közt közvetlen kapcsolatot biztosító linkelhetőség kiszabadította az írást linearitás korlátai közül, a linkek révén könnyűszerrel valósíthatók meg olyan narratív struktúrák, amelyeket a nyomtatásban megjelent szövegek a legrafináltabb írói fogások révén sem tudtak létrehozni. A hipertext technológia segítségével jött létre a könyv modern kiegészítője, a electronic book, az elektronikus könyv. Meg kell különböztetni a hypertextet a hypertext rendszertől. A hypertext maga a kapcsolatokkal, hivatkozásokkal átszőtt szöveg, a hypertext rendszer pedig az a program, amely a felhasználót segíti ilyen szerkezetű dokumentumok létrehozásában illetve használatában, olvasásában. A hypertexteket általában egérrel vagy más mutató eszközzel (botkormány, fényceruza) kezelhetjük. Amikor a felhasználó rámutat a szöveg egy hivatkozási pontjára, akkor megjelenik egy ablak, amely a hozzá tartozó megjegyzést, definíciót vagy más kiegészítő információt tartalmazza.

A Hypertext kiegészítései:
Hypermedia paradigma: a dokumetum multimédia elemekből áll (nem csak szöveg) pl. kép is lehet hivatkozás, képre is lehet hivatkozni Kiterjesztés hálózati közegre: a link leíró egy URL (Universal Resource Locator), URL elemei: Hogyan? Honnan? Mit? séma (protokoll), pl. http://domain név vagy IP cím. 

M  Multimédia és hipermédia

A multimédia szó egy latin szóösszetétel, amelyben a multi sokat, míg a médium közbülső helyen találhatót jelent. Minden olyan rendszert, amely egynél több médiumot használ, multimédiának kellene nevezni.

Minőségi oldalról a multimédiarendszer tulajdonságai:

- Kombináció

A multimédiás dokumentum legalább egy diszkrét és egy folytonos médiumot tartalmaz.

- Függetlenség

Az egyes médiumok elkülönülten vannak tárolva, lehetővé téve azok rugalmas felhasználását. A szöveg és az ábra egymástól függetlenül tárolható, azonban egy videoszekvencia audio és mozgókép része videoszalagon tárolva időben függ egymástól, míg ugyanez, de CD-n tárolva függetlenek egymástól. Gondoljunk például azokra a DVD filmekre, amelyekhez 4 nyelven készült a szinkron és választási lehetőségünk van, melyik nyelven szeretnénk megnézni az adott filmet.

- Számítógépes integráció

A multimédia elemek közötti időbeli, térbeli és tartalmi kapcsolatot legkönnyebben számítógéppel ill. a rajta futó programok segítségével lehet biztosítani.

- Kommunikációképesség

A számítógépes hálózatok lehetővé teszik a multimédia-információ nagy távolságra eljuttatását, ill. másokkal történő kicserélését. Gondoljunk például az Internet hypermédia szolgáltatásaira. Ezen megállapítások után multimédiának nevezzük azon egymástól független információk megjelenési formáit, amelyeket legalább egy diszkrét és egy folyamatos médium alkot és amelyek előállítását, célorientált feldolgozását, bemutatását, tárolását valamint továbbítását számítógép vezérli, ill. hajtja végre. A hipermédia a hipertext kiterjesztése, kibővítése audiovizuális elemekkel, objektumokkal (például képpel, hanggal). A hipermédia tehát a rendszer multimédiális jellegét hangsúlyozza a hipertext esetleges szövegközpontúságával szemben. A hipertext és a hipermédia kifejezések a gyakorlatban többnyire szinonimák.

A World-Wide-Web rendszer a genfi European Particle Physics Laboratory fejlesztőinek innovációja. A WWW célja segíteni a hálózaton való eligazodást és az információk megszerzését. A WWW esetében a hypertext jellegű kapcsolatok dominálnak, aminek révén a hálózaton hozzáférhető dokumentumok egyes kitüntetett szavaihoz - ezeket kereszthivatkozásnak (cross-reference), vagy egyszerűen csak hivatkozásnak (link) nevezik - tematikusan kötődő más dokumentumokat nyithatunk meg anélkül, hogy a hivatkozott dokumentumot tartalmazó és szolgáltató gép hollétéről bármit is kellene tudnunk. A Web segítségével grafikusan, látványos formában jeleníthetők meg az információk. A world wide web alapegysége a weblap, az egész világra kiterjedő egységes információs rendszer. Az internet és a ráépülő www = világháló lehetővé teszi a virtuális aktivitásokat, ezek tartják működésben és alakítják a globális információs társadalom egészét.

Felhasznált irodalom:  

Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó, Bp., 2009.