2011. május 24., kedd

Flow




Az egyik régi nagy kedvencemről, a flow-ról szeretnék nektek írni, mint a tanulás új megközelítéséről. Csíkszentmihályi Mihály 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. „flow-élményt”. E tudományterület egyik legkiválóbb kutatójának számít, bár többen utaltak már arra, hogy nem ő az első, aki erről a jelenségről beszámol. Ebben az összefüggésben említésre méltó Maria Montessori és Kurt Hahn, aki hasonló értelmezésben vizsgálta az alkotói szenvedélyt.
Maria Montessori (1870-1952) olasz orvos, pedagógus és pszichológus.
A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója. Maria Montessori műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, ő szerzett elsőként diplomát nőként Olaszországban 1896-ban. Antropológiai, elmekórtani vizsgálatokat végzett és értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott. 1898-ban megbízták azzal, hogy hozzon létre Rómában egy intézetet a gyenge képességű gyermekek számára (mai kifejezéssel: gyógypedagógiai intézetet), megszervezte és vezette a római Scuola Magistrale Ortofrenica intézetet 1900-ig. Érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló, motiváló játék- és munkaeszközöket alkalmazott (Montessori eszközök), de ő alkalmazott először az óvodában a gyerekekhez méretezett berendezési tárgyakat (székeket, asztalokat, polcokat), és nagy mennyiségben játékokat, amelyeket a gyerekek bármikor levehettek a polcról (és saját maguknak kell visszatenni). Sok ilyen, ma már banálisnak tűnő "módszere" és "eszköze" korában kirívónak és szabadelvűnek hatott. Nevelési módszeréből kizárta a tekintélyelvűséget, mivel azt tapasztalta, hogy ezzel éri el a legnehezebben a kívánt eredményt, ehelyett ötletes nevelési módszereket, trükköket dolgozott ki. Montessori hatására jöttek létre a Montessori iskolák. Magyarországon a két világháború közt jelentek meg ismertetések munkásságáról, sőt egyes műveit lefordították magyar nyelvre. Maria Montessori kétszer járt hazánkban (1930, 1932), az első magyar Montessori Egyesület 1932-ben alakult meg. Montessori pedagógiai módszereinek elemei mind a mai napig fellelhetők a világon. Magyarországon is sokáig hatottak a Montessori-módszerek, utóbbi időkben már leginkább csak az óvodai nevelésben.


Gyakorló anya, volt pedagógus és jelenleg felnőtteket oktató, dolgozó énem folyamatos harcban áll a bevett gyakorlatokkal a megszokott dolgokkal szemben. Renitensként fogadok minden új dolgot, átszervezem, újragondolom, átalakítom a módszereket és azokat használom, alkalmazom az életem minden területén. Szeretem a forradalmi megközelítéseket, bár eleinte mindent gyanakodva és fenntartásokkal fogadok.

Az élménypedagógusoknak ismerősen csenghet Kurt Hahn neve is, akit a módszer megalapozójának tartanak. Kurt Hahn 1886-ban Berlinben született egy zsidó családban. Édesanyja pedagógusként hitt abban, hogy mindenki fejleszthető, édesapja pedig a természet szeretetét tanította neki. Ez a két elv egyértelműen átszövi későbbi pedagógiai munkáját. A gimnázium elvégzése után filozófiát és filológiát tanult Berlinben és Oxfordban. 1904-ben egy napszúrás utáni lábadozás során mélyrehatóan tanulmányozta az oktatási filozófiát, és kidolgozta saját oktatási rendszerét, ami később életművévé vált. ( Mire jó egy betegség?) Ebben az időszakban született híres aforizmája „Az akadályaid egyben a lehetőségeid”. 1920-ban alapította meg első iskoláját Salemban. Ennek az intézménynek a célja az volt, hogy igazi otthonként szolgáljon, biztonságot és szeretetet nyújtson. Egy helyütt adjanak lehetőséget az életre és a tanulásra, egy közösségben, tiszta értékrenddel, támogatással, erős számonkéréssel. 1933-ban származása miatt Angliába emigrál, és 1934-ben iskolát hoz létre Gordonstown-ban. 1941-ben alapította az első Outward Boundot, amit később több másik követett.Hahn speciális nevelési koncepciót dolgozott ki, amelynek része volt az önkéntes segítő szolgálat, a testedzés, az expedíció, és egyéb komplex projektelemek. A hahni pedagógia egyik alapvetése a városokból való menekülés a természetbe. Kurt Hahn a kihívásokkal teli természetben találta meg saját közegét. A magas hegyekben, a nyílt tengeren, az erdők mélyén. A szabadtéri kihívásoknak megfelelően a kockázatvállalás ma is kulcsfontosságú része az élménypedagógiai gyakorlatoknak. Hahn hitt abban, hogy minden gyermekben természetesen vannak fizikai adottságok és hiányok. Az egyikre az erősségek kifejlesztését, a másikra a gyengeség legyőzését lehet alapozni. Ezt fogalmazta meg aforizmájában: „többre vagy képes, mint gondolnád”. Hahn célja az volt, hogy teret és lehetőséget adjon a veleszületett erők és képességek kibontakozásához.


Csíkszentmihályi Mihály szerint az, hogy hogyan alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeitől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki őket. A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk: legyen ez akár a sport, akár művészet vagy tudomány, vagy a tanulás. A lényeg, hogy általa jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget. Találjuk meg, mi is számunkra a boldogság, ezáltal jövünk rá, mi az élet értelme – vallja a tapasztalt professzor. A flow-elképzelés mögött pszichológiai kutatások állnak. A flow egy olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka.

Zongorahangversenyen szoktam érezni, hogy a zongorista, de akár a hallgató is eljut abba az állapotba, ahol már csak a flow van, zene-színek-boldogság és az idő megáll!

A flow nem függ a tartalomtól csak a tevékenység minőségétől. A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás sem lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A megfelelő mérték révén lehet a legjobban teljesíteni, és ehhez viszonyíthatjuk a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat, és boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz, a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése – melyről Csíkszentmihályi kísérleti alanyai is beszámolnak. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb.


Vajon tanulható-e ez?



Későbbi munkája során a tudós a flow fogalmát kiegészítette. Az evolúció kulcsa című könyvében arra ad válasz, hogy a flow élménye miként kapcsolódik a kellemes érzéshez, és hogy miért következhet be más és más jellegű tevékenységeknél. Feltevése szerint egy cselekvésben való teljes feloldódás képessége a fejlődés következtében alakulhatott ki. Eleinte úgy vélte, hogy a flow és a boldogság közti összefüggés véletlen egybeesés volt, de rájött, hogy a flow túlélést biztosított azoknak, akik gyakran átélték. A tevékenységbe való bevonódás ekkora örömet okoz, ezért igyekszik mindenki újra és újra átélni. De nem mindig ugyanazon a szinten, hanem kissé magasabb fokú kihívásra volt szükség, különben unalmassá vált volna egy idő után – mint minden megszokott dolog - a cselekvés. A tudós szerint még ma is továbbviheti a társadalmat a „flow-érzés”, ha az emberek meg tudják tanulni energiájukat értelmes cselekvésre áldozni. Ez valamennyiünk közös feladata!
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a média és a kommunikációs szakma szakértőinek segítségével készítették elő a stratégiát, mely Csíkszentmihályi Mihály „flow”-elméletére épült. A kampány középpontjában tehát a „felelősség” gondolata áll: felelősek vagyunk a hazánkért. Ez azt foglalja magába, hogy az Európai Uniótól kapott támogatásokat hasznosan használjuk fel, és az ezekből létrejövő fejlesztések nemzeti üggyé váljanak minden polgár számára. Így tudunk elégedettséget elérni, és ha a lakosság akkor lehet boldog, ha elégedett: ez pedig létrehozza a „flow”-élményt.

Művei:
Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája
Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája
A fejlődés útjai – a Flow folytatása
A következő 50 év (A tudomány a XXI. század első felében)
És addig éltek, amíg meg nem haltak (A mindennapok minősége)
Az öröm művészete (Flow a mindennapokban) 1997,2009

Államvizsga után ajánlott szakirodalom:)

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maria_Montessori
http://bit.ly/m7ZGtK
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly
http://www.flowcsoport.hu/aktualis/hir.php?id=146

Video forrása:

http://www.ted.com/talks/mihaly_csikszentmihalyi_on_flow.html

4 megjegyzés:

  1. Nekem is tetszik ez az irányzat.

    Szerintem a flow ellentétes a kanti és a kálvinista etikával, amit én a szeretet eltárgyiasításának tartok.

    A flow a vonzódás közvetlenségének megélése, míg a kanti és a kálvini etika arra tanít, hogy az ember ne közvetlenül, hanem a kötelesség fogalmán keresztül vonzódjon ahhoz, amit csinál.

    VálaszTörlés
  2. Hm.. nem olvastam a könyvet, de kacérkodtam vele, bár szerintem sok a belemagyarázás. Mindenesetre Csíkszentmihályi Mihály nagyon "ott van". Biztos le van írva a könyvben úgyhogy nehéz itt okoskodni a katarzisélmény-kérdéssel és hogy miben is mond újat Csíkszentmihályi Arisztotelészhez képest. Az biztos, hogy teljesen el lehet függetleníteni a valós élettől egy ilyen érzést, és messzemenően boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak tudjuk magunkat érezni ebben az állapotban. Lehet-e tanítani? Bizonyára. Hogyan? Jó kérdés. A félelmetes ebben számomra az, hogy míg korábban azt hittem ezt csak egyénileg lehet "megélni", azóta rá kellett jönnöm, hogy ez nem igaz. Inkább társas magányban.

    VálaszTörlés
  3. Ha már Csíkszentmihályi, akkor egy idézet a könyvéből, mely a kis székely iskolájának kapuján volt kiírva: "A tudás gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek." Ezt az élményt mi most átéltük, szerintem többszörösen is. eszembe jut a felnőttképzés egyik fő feladata, a megelégedéssel végezni a tanulással. A kis székely faluban okos volt a tanító! Számomra is fő kérdés, hogy az ember élvezze amit csinál, mert ha kényszer viszi előre a dolgában, az az élet nem lehet boldog.
    Csíkszentmihályi is arra jut,hogy azok a kellemes élményeink, amikre boldogsággal eltelve emlékszünk vissza, és az ilyen szép emlékek pedig akkor törnek fel, ha valami olyasmit tudunk megvalósítani ami az előtt nehéz célként volt jelen előttünk.Vagyis Flow élmény, életünk legizgalmasabb, legérdekesebb pillanatai,olyanok utólag elmesélve mint egy könnyed mozdulatsor, mintha áramlanánk. Csíkszentmihályi szerint a a flow életünk minden fontos történésének része lehet. Sokszor a megélés pillanatában nem is vesszük észre elmélyültségünkben, mert az élmény annyira átjár bennünket, hogy milyen boldogok vagyunk.Csak utólag mikor visszaemlékszünk rá. Reméljük még mindenkire még rengeteg Flow vár.
    (lehet, hogy kissé zavaros volt, de nehéz a Flow-élményt elmesélni, mert magam is bizonytalan vagyok)

    VálaszTörlés
  4. Társas magányban? Ez most nagyon divatos kifejezés...megérne akár egy blogbejegyzést is. Csak egy példával válaszolnék erre: egy barátom a HIT gyülekezetébe jár, ahol különféle szolgálatokat tesznek az Úrnak. Ő a kórusban énekel. A közös ima és a közös ének is flow, de társas magányban megélt áramlat, hiszen ott mindenki maga van és az Úrhoz fohászkodik és/vagy énekel. Mégis, micsoda erők rejlenek egy vallási szertartásban...Én, mint kívüllálló, látom az örömet és a boldogságot ezeken az embereken...A flowt!

    VálaszTörlés