2011. május 11., szerda

Társadalmi egyenlőtlenség – digitális egyenlőtlenség


A világhálóhoz való hozzáférők száma folyamatosan növekszik, míg 1994-ben 3 millióan interneteztek addig ez a szám ma 1 milliárd fölött van. (www.nua.com).
A digitális eszközökhöz való hozzáférés komoly társadalmi előnyökhöz jutatja felhasználóját, míg ezek az eszközök nem terjedtek el a világ egyes részein.
A digitális megosztottság kifejezés („digital divide”) az Egyesült Államokból ered,
ahol hagyománya van az információhoz való egyenlő hozzáférésnek.
Elgondolkoztam, hogy a digitális szakadék/megosztottság vajon csak az anyagiakra vezethető e, vagy talán az érdektelenség is közre játszik a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásában. Kutatások szerint megkülönböztetnek országok közötti „globális megosztottságot”és egy adott országon belüli, társadalmi rétegződéshez kötött „társadalmi megosztottságot”, de vizsgálható online populáción belüli „demokratikus megosztottság” is. Az a lemaradás, ami az élet szinte minden szintjén tapasztalható a nyugat európai és a kelet európai országok között az ezen a szinten is megtalálható. Az utóbbiakról összességében elmondható hogy a lakosság nagyrésznek a fizikai hozzáférés sem biztosított, másik nagy rész pedig csak a munkahelyén használja a világhálót, az otthoni hozzáférés még mindig alacsony.
A hozzáférés béli hátrányok pedig értelemszerűen magával hozzák a digitális írástudás alacsony szintjét, az internet- és számítógép használat képességének hiányát. Ez a visszatartó erő mely a magabiztosság hiányából is fakad ami gátolja a térség lakóit a használattól. Az Unió országai alapvető feladatként kezelik a digitális egyenlőtlenség problémáját. Ennek megoldására az Európai Bizottság
az első eEurope Akcióterv kiegészítéseként e probléma megoldására kidolgozta az e-Inclusion tanulmányt, mely a digitális egyenlőségek problémakörét figyelembe veszi, és kiemelten megoldandónak kezeli.
Az információhoz való hozzáférés, az internet használat alapjogként kellene, hogy megjelenjen minden állampolgár számára, tekintet nélkül annak tudásszintje vagy életkorra való tekintet nélkül. Az akcióterv jelszava „Információs társadalom mindenkinek”, megjelölve a prioritásokat:
- a speciális igényű csoportok felzárkóztatását
- szélessávú infrastruktúra elérhetővé tétele
- szolgáltatások javítása.
A változó IKT használat magyarázható a társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális egyenlőtlenségek egymásra ható kapcsolatával.
Érdekes viszont a BellResearc infókommunikációs jelentése, mely szerint ugyan a kimutatható fejlődés mellett a legfőbb akadály a lemaradók számára az érdektelenség és az információs hiány. Ezek az emberek nem rendelkeznek saját élménnyel. A legtöbb ember ebből a csoportból az idősek közül kerül ki. Akik fiatalon megtapasztalták a használatból származó előnyöket azok továbbiakban ragaszkodnak is hozzá, míg van egy réteg, amelyik mereven elzárkózik tőle.
A magyarországi helyzet javításán dolgoznak a kormányban. Április elsején Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár az Országházban hívta fel a figyelmet az infokommunikációs államtitkárság által javasolt – Alaptörvény-tervezetbe beépült – XXIV. cikk jelentőségére.
A XXIV.cikk: “Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.” (Forrás: az Alaptörvény-tervezet Országgyűlésnek benyújtott változata, http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf)
Ennek szellemében egy javaslattal éltünk, mely az alaptörvény tervezet XXIV. cikkeként így hangzik:
„Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.”
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – Infokommunikációs Államtitkárság
Kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban eredményesek lesznek e, és segítségükkel az árkok mélysége csökkenhetővé válik.
Egyelőre a folyamat a mélyülését mutatják az adatok.
A leszakadók felzárkózásának elvi lehetősége tehát részben adott.
A szakadék betemetéséhez kevésbé az eszközökön, sokkal inkább az edukáción keresztül vezet az út.

Kép forrása: http://einclusion.hu/2010-01-30/a-magyarok-fele-nem-talalkozik-szamitogeppel/
Források:
http://einclusion.hu/
http://einclusion.hu/2011-04-01/digitalis-esely-az-alkotmanyban/

3 megjegyzés:

  1. Kedves Vera!
    Hogy őszinte legyek a bejegyzésed végét nem értettem. Vagyis érdekelt volna az a bizonyos beterjesztett javaslat. Ha ennyi áll benne, akkor az gyakorlatilag semmi. Próbáltam a linket, de nincs találat a helyén, azaz pontosabban hibát jelez, a dokumentum nem található a szerveren..
    Belinkeled újra? Tényleg érdekelne.
    Köszönöm!

    VálaszTörlés
  2. Azzal én is teljes mértékben egyet értek, hogy a digitális egyenlőtlenségeket úgy lehetne elsődlegesen csökkenteni, ha a fejekben rendet lehetne csinálni. Tehát, annál az egyénnél, aki korábban nem használt internetet- vagy anyagi helyzetéből, vagy hozzáállásából fakadóan- tudatosítani kellene a rendszerben rejlő lehetőségeket. Ennek legjobb módja a digitális világ, és a szkeptikus felhasználó egymáshoz való közelítése, mégpedig úgy, hogy az egyén életpályájában olyan pontokat kell találni, melyekre az IKT eszközök használatával megoldást találhat. Például egy álláskereső ember esetében az interneten való álláskeresés egy mentőövet jelenthet helyzete megoldására. A „szoktatási folyamat” során a bevezetett felhasználó saját problémáin keresztül kerülhet közelebb a digitális világhoz. Tehát saját bőrén tapasztaljameg, hogy „igen ennek az egész digitális hóbelebancnak van értelme”. Aztán miután a gondolkodásban is megtörtént egy attitűdváltás-mely nagyon fontos a tanulási folyamat során a motiváció fenntartása érdekében-, következhet az alapvető IKT kompetenciák kialakítása a számítógép részitől, a klaviatúra megismerésén át, az egérhasználat elsajátításáig terjedhet.
    Kötzl Ferenc Oktatásinformatikai rendszerek óráján hangzott el, hogy távoktatással nem lehet olyan embereket ismeretelsajátításra bírni, akik még azt sem tudják, hogy kell a számítógépet bekapcsolni. Ez az a kulcsgondolat, ami digitális hozzáférés javításánál nagyon lényeges. Nagyon fontos a digitális írástudás minél szélesebb körben való kialakítása, de azt kiemelten fontos tudni, hogy kinek, mit, és miért, és hogyan szeretnék megtanítani.

    VálaszTörlés
  3. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Közép-Európa legnagyobb hajléktalanellátó szervezete, amely a budapesti hajléktalan szálláshelyek több mint felét, közel kétezer férőhelyet működtet a nap 24 órájában, A BMSZKI-nak van két Álláskereső Irodája, ahol naponta 150-200 munkakereső hajléktalan ember fordul meg, ahol nemcsak álláshirdetéseket találnak, hanem ezekkel kapcsolatban ingyen telefonálhatnak és használhatják az internetet. Szóval még a hajléktalonoknak is van lehetőségük, hogy hozzájussanak az internethez, ha akarnak és még segítséget is kaphatnak.
    A szociális rendszerben működő szervezetek, ahol fogyatékos, vagy hátrányos helyzetű emberekkel foglalkoznak, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megismertessék klienseiket a számítógéppel és az internettel. Ahogy az idős embereknél, náluk is csökkenthető lenne a társadalmi elszigetelődés és kirekesztettség.

    VálaszTörlés