2012. április 18., szerda

Közoktatás, szakképzés, felnőttképzés

A múlt héten (04. 12.) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén az egykulcsos adórendszer mellett a Nemzeti Fejlesztési Tervről, a közoktatás átalakításáról, a felnőttképzés helyzetéről hallgattak meg előterjesztést a résztvevők.

Parragh László (Forrás: hirado.hu)
A munkaadói oldal elnöke elmondta: egyetértenek a közoktatási rendszer átalakításával, támogatják, hogy a közoktatás az életre készítsen fel, nevelés legyen, ne csak oktatás. Felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző oktatási szintek összekapcsolása, összehangolása elengedhetetlen.

Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az látszik, hogy a beáramló pénz mennyisége egyre kisebb lesz, ezért is lenne nagyon fontos, hogy ami viszont bejön az minél nagyobb arányban a gazdaságban lehessen felhasználni a termelőképesség, versenyképesség javítása érdekében.

Elmondta, hogy a gazdasági oldal erősen támogatja a felnőttképzés átalakítását. A mostani rendszer ugyanis nem szolgálja a gazdaság érdekeit, nem átlátható. Új akkreditációs rendszert, új szakmastruktúrát és sokkal átgondoltabb intézmény-kihasználást tartanak fontosnak.

Kuti László az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke jelezte, hogy a felnőttképzés kérdésében közeli állásponton voltak a munkaadókkal. Mint mondta, alapvetően fontos, hogy egy-egy térségben milyen munkaerőigényre van szükség, ezt mindenképpen fel kell mérni, ezt pedig a gazdaság tudja megtenni. Abban is egyetértés volt, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepe van az akkreditációnak. "Az oktasson, aki ért ehhez" - jelentette ki Kuti László. Hozzátette: készüljön egy szakmai névjegyzék, hogy kik azok, akik oktathatnak. Egyetértettek abban is, hogy a felnőttképzést nem lehet önmagában tekinteni, tisztességes közoktatás kell hozzá.

Hétfőn (04. 16.) adta hírül az MTI, hogy módosítaná a szakképzési törvényt Matolcsy György, így szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban.

Az indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A megfogalmazott módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények. (Erre sok esetben már most is van erre lehetőség, de állandó kérdés a minőségi oktatás, a hozzáértés, és ennek ellenőrzési lehetősége rendszer szinten.)

A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg. (Sajnos nem az aránnyal, hanem a tartalommal és az átadás módszereivel van a baj.)

Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést.

Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele. A törvényjavaslat értelmében módosul a tanulószerződés megkötésére vonatkozó azon rendelkezés is, amely jelenleg iskolatípusonként és szakmai előtanulmányok szerint határozza meg, hogy a szakiskolai és a szakközépiskolai tanuló mely szakképzési évfolyamtól kezdődően köthet tanulószerződést. A törvényjavaslat szerint a jövőben egységesen az első szakképzési évfolyamtól köthet minden szakképző iskolai tanuló tanulószerződést.

A módosuló szabályokkal összhangban kiegészülnek a törvény felhatalmazó rendelkezései, amely alapján nemcsak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának részletes szabályait határozhatja meg rendeletben a kormány, hanem azokat a részletes feltételeket is, amelyek alapján tanműhelyként nyilvántartásba lehet venni egy-egy szervezetet. (Erre vagyok igazán kíváncsi. Vajon pedagógiai szempontú minőségbiztosítás milyen elemei lesznek benne.)

Forrás: MTI