2012. szeptember 7., péntek

Állami térhódítás a szakképzésben

Új tanoncrend címmel jelentetett meg a HVG című hetilap egy cikket arról, hogy az állam a saját fenntartásában lévő intézmények felé tereli a szakmát tanulni vágyó diákokat - és a szükséges pénzeket.

"Pénzért úgyszólván bármit hajlandók oktatni a szakképzéssel foglalkozó iskolák. Legalábbis ez a feltételezés rajzolódik ki abból a pályázatból, amelyet alig két héttel a tanév kezdete előtt, augusztus 18-án hirdetett meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A 4,5 milliárd forintra azok az intézmények repülhetnek rá, amelyek olyan szakmák képzését is vállalják, amik a tavaszi beiskolázáskor még nem voltak benne az államilag elismert szakmák országos képzési jegyzékében (okj). Vagyis a diákok nem is jelentkezhettek rájuk. Ráadásul a szakmai és a vonatkozó központi kerettanterveket sem dolgozták ki. A feltétel mindössze annyi, hogy az iskolák szerezzék be a tanulók és szüleik hozzájárulását; az adott szakmához kötődő pedagógiai program beindításához ezúttal még attól is el lehet tekinteni, hogy a fenntartó jóváhagyja, és szakértő véleményezze azt. Nem véletlen, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté néhány hete az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az új szakképzési törvény egészét, mert a kapkodás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
A kormánynak azért ennyire sietős, mert a szakképzés átalakítását már a most kezdődő tanévben el akarta indítani. Be kellett látnia azonban, hogy ehhez néhány hét kevés, ezért a rajtot januárra halasztották. Az okj újabb verziója ugyanis csak július elején jelent meg, és ebből derült ki, hogy például az egyébként népszerű webmesteri szakma és az ahhoz tartozó tananyagok az eddigi formában már nem léteznek. A helyébe lépő új szakmadefiníciókhoz viszont még nem dolgozták ki a követelményeket. Ezért döntött úgy a kormány, hogy pénzzel próbál ösztökélni, amire vevők is az elmúlt hónapokban kiéheztetett szakképző iskolák. A váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, Dian János például arról számolt be a HVG-nek, hogy indulnak a pályázaton, még ha ma nem is tudják pontosan, milyen szakma nevén fut majd a képzés. A támogatás 50 millió forintra is rúghat, ami nagyjából megegyezne azzal az összeggel, amelyhez az idén már nem juthatott hozzá az iskola. Januártól ugyanis a vállalkozások már nem irányíthatják a szakképzési hozzájárulást közvetlenül az oktatási intézményekhez, a pénz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba folyik be, felosztása az állam hatásköre.

A hiperaktív állami szerepvállalás a szakképzés átalakításának szinte minden elemére kiterjed. Az okj módosítását például önmagában senki sem kifogásolta, mivel az elismert szakmák valóban túlburjánzottak. Ám a mintegy négyszázból megmaradt szűk kétszáz alap-szakképesítés esetében jócskán átírták a kötelező óraszámot; a bérügyintézőnek készülő nebulóknak például az eddigi kétszáz helyett januártól már ezer órát kell a padban tölteniük, de megötszöröződik a fűrészgépkezelők kötelező óraszáma is. „Csak azt nem tudjuk még, mit mondjon az oktató 300 órán keresztül a fűrészről” – dohog a Felnőttképzők Szövetségének főtitkára, Borsi Árpád.
A szakmajegyzéket kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumban az óraszámok emelését a HVG érdeklődésére azzal indokolták, hogy egyenértékűvé akarták tenni az iskolarendszerben és a felnőttképzésben megszerezhető bizonyítványt, mert „az óraszámok vonatkozásában, a képzők közötti verseny egyik nemkívánatos hatására, elindult egy lefelé tartó tendencia”. Borsiék szerint viszont nem életszerű, hogy a felnőttképzésben ne vegyék figyelembe a tanulók már felhalmozott tudását, és persze azt is fájlalják, hogy ötszörös áron jóval nehezebb lesz eladni az ötször annyi időt igénybe vevő tanfolyamokat.

Fotó: Katona László / Metropol
Az új szabályok azoknak a vállalkozásoknak a forrásait is apasztják, amelyek eddig a felnőttképző intézményeknél, vállalkozásoknál vásároltak szolgáltatásokat. Az idén ugyanis megszűnt az a lehetőség is, hogy a cégek a szakképzési hozzájárulásuk terhére maguk képeztessék tovább saját munkatársaikat, ehelyett maradtak a macerás uniós pályázatok. Míg eddig a cégek évente 6-8 milliárd forintot forgattak vissza dolgozóik taníttatására, az idén az erre a célra meghirdetett pályázatból eddig uszkve száz vállalkozás jutott együttesen 230 millió forinthoz.

Kiszorulóban vannak a piaci vállalkozások a munkaügyi központok által meghirdetett tenderekből is. Ezeken egy új szereplő, a Türr István Képző és Kutató Intézet tarol. A kilencvenes évek elején létrehozott, de később kiürült kilenc regionális képzőközpontot tavaly fedezte fel magának a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és a 48-as olasz szabadságharcosról elnevezett intézet lett a közfoglalkoztatással összefüggő feladatok letéteményese. Az „Újra tanulok” elnevezésű, 4 milliárd forintos uniós forrásra eddig csak a Türr által közfoglalkoztatottaknak felajánlott képzéseket (háztáji állattartás, növénytermesztés és -tartósítás) fogadták be, a romatelepek komplex programjára pedig csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek konzorciumi partnerként a Türrt is bevonják.

A felnőttképzők attól is tartanak, hogy az állam ennél is határozottabban ráteszi a kezét a piacukra: áttereli a diákokat az állami fenntartású intézményekbe, így úszva meg a különben feleslegessé váló pedagógusok elbocsátását. Erre több jel is mutat. Az új köznevelési törvény például a szakközépiskolák alapfeladatai között sorolja fel a felnőttképzést. Ráadásul a készülő felnőttképzési törvényben azt tervezik, hogy a magánintézmények számára is meghatározzák, hány főállású oktatóval működhetnek, holott azokban eddig az óraadás volt a jellemző. Az államilag támogatott felsőfokú szakképzés tanulói létszámait is újraosztották. Így például a magánalapítvány által létrehozott Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ettől a tanévtől mind a 600 államilag támogatott felsőfokú szakképzési helyét elveszítette, és azokat állami egyetemek és főiskolák között osztották szét.

Az átalakítás mögött az a vízió körvonalazódik, hogy Magyarország a szakmunkások országa legyen. Az ehhez vezető út az úgynevezett duális képzés bevezetése, vagyis a tanulás súlypontjának áthelyezése az iskolai keretekből a cégeknél folyó gyakorlati foglalkozásokra. Mindezt úgy, hogy a háromévesre kurtított iskolai szakképzés keretében a tizenévesek legfeljebb az órák egyharmadában tanulhatnak közismereti tárgyakat. A kormány azonban ezen a területen is késésben van. Kevés ugyanis a vállalkozó szellemű intézmény, amelyik már az idén hajlandó elindítani a hároméves képzést. Ehhez ugyanis olyan cégpartnerre van szükség, amely szerződést köt a tanulókkal. Így ebben a kérdésben is marad a pénzügyi ösztöke: augusztus 18-án 5,1 milliárd forintra írtak ki pályázatot részben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek készek már most, szeptembertől tanulószerződést kötni a tanoncokkal, részben pedig azoknak az iskoláknak, amelyek ismeretlenül is belevágnak a duális képzésbe."

SZABÓ YVETTE
Forrás: HVG 2012. augusztus 25

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése