2014. július 4., péntek

Növekvő számú ingyenes online egyetemi kurzusok

A Napi Gazdaság online cikkében olvasható, hogy mindössze hat hónap alatt kis híján megduplázódott az ingyenes internetes egyetemi kurzusok száma a világban: amíg januárban 1369, idén júniusban már nem kevesebb mint 2625 előadássorozat volt a nemzetközi kínálatban. Ez derült ki az Európai Bizottság által életre hívott Open Education Europe friss statisztikájából.

kép: gsvcap.com
Európában jelenleg 597 óra érhető el, közülük a legtöbbet a spanyol intézmények kínálják, szám szerint 203-at, utánuk következnek a britek, 120-szal, majd Franciaország, ahol összesen 81 kurzusra járhatunk virtuálisan; a kelet-közép-európai régióból egyelőre egyedül egy szlovák egyetem van jelen a MOOC-piacon. „Döbbenetes ütemben növekszik az ingyenes internetes képzések népszerűsége, köszönhetően annak, hogy a világ legmagasabban jegyzett intézményei, a Stanford, a Johns Hopkins vagy a párizsi École Normale Supérieur is hirdet meg órákat, és a tanulás ütemét a diákok szabják meg, akik még papírt is kaphatnak a vizsgák végén, amelyek értéke folyamatosan növekszik a munkaerőpiacon” – mondta el a portálnak Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, aki hozzátette, az élénk érdeklődést felismerve egyre több egyetem teszi ingyenesen elérhetővé egy-két óráját a világhálón, aminek nagyon fontos szerepe lehet a hírnevük ápolásában vagy megalapozásában. „A nemzetközi ösztöndíjrendszerek miatt a diákok ma már jóval mobilisabbak, mint néhány évtizede, így a hazai egyetemeknek is elemi érdeke, hogy még ismertebbé tegyék magukat a külföldi hallgatók körében; erre az online kurzusok kiváló lehetőséget nyújtanak” – jegyzi meg Szalai Zoltán.

infografika: teachthought.com
A MOOC mozaikszó az angol „Massive Online Open Course” származik, és nagyjából úgy fordítható, hogy ingyenes online nagycsoportos kurzus. A MOOC-ok sajátossága, hogy nem létszámkorlátosak, így akár több ezren is járhatnak egyszerre ugyanarra az órára a világ bármely pontján; az előadásokat a hallgatók videofelvételeken keresztül követhetik. Az első MOOC-ot még 2011 őszén a Stanford Egyetemen indították el, majd a massachusettsi MIT és a Harvard tette mindenki számára elérhetővé több óráját; azóta a MOOC-ok szervezésére tech cégek épültek, például a Coursera, az Edx, a Lynda vagy az Udemy. Erről korábban a Figyelőben is lehetett olvasni.

A statisztikák szerint Európában a legtöbb kurzust – több mint 130-at – a műszaki területen hirdették meg a közelmúltban; ezt követik az alkalmazott tudományok, a társadalomtudományok és az üzleti tudományok, mindhárom területre nagyjából 90 egyetemi előadássorozat jut jelenleg. Ám a nemzetközi kínálatban gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a görög-római mitológiával éppúgy foglalkozhatunk, mint például a bioinformatika aktuális kérdéseivel.

Magyarországon egyedülálló módon költségmentes internetes társadalomtudományi képzést kínál a Mathias Corvinus Collegium a középiskolás diákok számára. A négy féléves program elméleti kurzusai a modern kori történelem, a közgazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok területét ölelik fel. A gyerekek heti rendszerességgel juthatnak hozzá az e-learning felületen a feldolgozandó tananyaghoz, amely többnyire egy külföldi vagy magyar egyetemi szakember tanulmánya. Tudásukat háromhetente időkorlátos, készségfejlesztő szándékkal összeállított online tesztek, valamint házi dolgozatok segítségével mérik fel. Az elméleti oktatást érveléstechnikai, prezentációs és csoportdinamika-tréningek egészítik ki, emellett a diákok olyan gyakorlati ismeretekre is szert tehetnek, mint a motivációslevél- és az önéletrajzírás. A tréningek több helyszínen, a fővárosban, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is zajlanak, az MCC az utazási költségek megtérítésével támogatja a szociálisan rászoruló hallgatóit. A program keretében évente karriernapot is szerveznek, ahol pályaorientációs tanácsadással segítik a diákokat az egyetem kiválasztásában.

Szalai Zoltán úgy látja, a jövőben várhatóan tovább növekszik az online „szabad egyetemek” népszerűsége, ám az internetes távoktatás egyik formája sem fenyegeti a hagyományos, intézményes oktatást. „A MOOC-ok megjelenése az elmúlt évtized legjelentősebb fejleménye az egyetemi világban, ám ezek igazán csak úgy tölthetik be a szerepüket, ha kiegészítik a fizikai jelenléten alapuló képzéseket.

Forrás: Napi Gazdaság Online