tag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post2937954484978446653..comments2022-09-24T14:46:32.857+02:00Comments on Felnőttképzés - művelődés: Gutenberg - galaxistól a hálózatokigZenhttp://www.blogger.com/profile/11073497955392920570noreply@blogger.comBlogger9125tag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-64818063855083610422011-04-21T23:01:25.095+02:002011-04-21T23:01:25.095+02:00Az e-learning vagy eldigitalizálódás tévhitei közö...Az e-learning vagy eldigitalizálódás tévhitei között említhető, az a feltevés miszerint a digitális, új technológia lehetősége nyomán a könyvalapú, lineáris olvasásra alapozott forma kivész a köztudatból. Erre válaszul Bessenyei reakciója, hogy a klasszikus lineáris olvasás szerepe ugyanolyan fontos marad, sőt, a digitális könyvek szabadon való letöltési lehetősége által, még erősödhet is a szerepe. (Bessenyei 2008) Bodor Béla szerint a mai fiatalok nagyságrendileg többet írnak és olvasnak, csupán az különbözteti őket meg elődeiktől, hogy nem könyvet, hanem digitális dokumentumokat, blogot, fórumot, weblapot, profiloldalt, költeményeket, közösségi oldalak híreit olvassák, és nem kézzel hanem klaviatúrával írnak (BODOR, 2007). <br />Szerintem, a digitális kompetenciát az előnyösség szempontjából érdemes megközelíteni, ha azt vizsgáljuk mit jelent az egyén számára. Ami előnyös, az predesztinálja, hogy jó is. De, ahogy az első bejegyzések között megjegyeztem, mikor indult az andragógus blog, a digitális kompetencia áramlat. Olyan áramlat melyben a hajónk, ha ügyesen forgatjuk, a vitorlánkat erős szelet foghat ki és nagy lendületet kaphatunk. Ugyanakkor a digitális kompetenciát, az áramlatba való bekerülést nem tekinteném jó vagy rossz dolognak. Szükséges persze, hogy valamilyen képet alkossunk, de az én felfogásomban inkább afféle semleges eszköz, melyet használni kell tudni és élni kell vele.Katalin Tóthhttps://www.blogger.com/profile/16235274642161547953noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-49032996549482724952011-04-21T17:16:51.184+02:002011-04-21T17:16:51.184+02:00Farkas János "Információs vagy tudástársadalo...Farkas János "Információs vagy tudástársadalom" című könyvében arról ír, hogy a McLuhan-hipotézis (2001) szerint a Gutenberg-galaxis átadja a helyét a Vizuális -Galaxisnak s ez a helycsere fokozatosan és egyre gyorsuló mértékben megy végbe. A szóbeliség után az írásbeliség kezdete a 16. századtól lendül fel, amikor Gutenberg feltalálja a könyvnyomtatást. Azóta az írott (nyomtatott) információ hét évente megkétszereződik. A tudományos szakirodalom hasonlóan, mintegy hét évente kétszereződik meg. Az újabb fejlődés jellemzői:<br />Tömegkommunikáció.<br />A meggyőzés kommunikációja.<br />A személyközi kommunikáció, melyet információs eszközök közvetítenek. <br />Az egyének közötti verbális és nem-verbális kommunikáció dinamikája.<br />A különböző fajtájú kommunikációk érzékelése.<br />A kommunikációs technikák alkalmazása a művészetben, oktatásban, művelődésben. <br />A kommunikációs technikák kritikája.<br />Mindegyik bekezdés megérne egy eszmecserét, engem például érdekelne a különböző fajtájú kommunikációk érzékelése című passzus kifejtése.Jeszenszky Beatrixhttps://www.blogger.com/profile/10439582848100431286noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-34453165702304324572011-04-20T22:40:24.735+02:002011-04-20T22:40:24.735+02:00Az elmúlt évtizedek bizonyos folyamataiból kiindul...Az elmúlt évtizedek bizonyos folyamataiból kiindulva, a globalizáció hívei azt állítják, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően két területen mentek végbe viharos változások, egyrészt az információ, kommunikáció, másrészt a gazdaság területén.<br />A kilencvenes évekre már az információs társadalom kifejezés használatos, amely más minőségű szerveződéseket jelent, amely „lehetővé teszi azt, hogy az emberek földrajzi elhelyezkedéstől és sok más, korábban erős korlátozó tényezőktől majdnem függetlenül, csak a célra törekvően szerveződjenek” – írja Rostoványi Zsolt „Globalizáció avagy civilizációk és kultúrák harca?” című cikkében.<br />A technológia példátlan ütemű fejlődése teszi lehetővé „az ipari társadalom információs társadalommá alakulását”. Bizonyos szakértők a világtörténelem harmadik nagy forradalmáról, az „információs forradalomról” mint „harmadik ipari forradalomról” beszélnek. Az ember szinte beleszédül, amikor megpróbál eligazodni az „információs szupersztrádán”, amikor arról olvas, hogyan nő át a Gutenberg-galaxis a Neumann-univerzumba, vagy az „ideologikus racionalitást” felváltó „új racionalitásról”, ami „új felvilágosodást” jelent, vagy az „infokommunikáción alapuló intellektuális társadalomba történő átmenetről”, vagy a kibertérről és a virtuális valóságról.<br />Ezek a nagy léptékű technológiai változások, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának történelmi változásaival sok teoretikusra gyakorolt jelentős hatást. Francis Fukuyama tézise szerint a fejlődés, a modern természettudomány, azonos társadalmi változásokat okoz a különböző kultúrákban, mégpedig a liberális demokrácia és a piacgazdaság meghonosodását. Az utóbbi évszázadokban egy sajátos világkultúra keletkezett „a technika ösztönözte gazdasági növekedés s az eléréséhez és fenntartásához szükséges kapitalista társadalmi viszonyok mint középpont körül”.<br />Jeffrey Sachs határozottan tagadja, hogy a történelmi feltételek, illetve sajátos kulturális viszonyok befolyásolnák a piaci fejlődés modelljeinek, intézményrendszerének kialakulását. Szerinte a modern kapitalizmus alapintézményei nem kultúra-specifikusak, és gyakorlatilag a világ valamennyi kormánya csatlakozni akar majd a nemzetközi rendszerhez.<br />A globalizáció, a liberális demokrácia, az információs társadalom létrejötte, a technika rendkívüli fejlődése, az „információs szupersztráda” következtében a világ egészét ért pozitív változások feletti elégedettségből zökkent ki a Bangemann-jelentés, miszerint „a legnagyobb kockázatot a tulajdonosok és nélkülözők két részre osztott társadalmának kialakulása jelenti, amelyben csak a lakosság egy része tud hozzáférni az új technológiához”. Ehhez járulnak azok a különösen a kilencvenes évek közepétől érzékelhető zavarok, amelyek a „globális kapitalizmus” működésében tapasztalhatók. A gazdasági, technikai, pénzügyi kérdésekről beszélve, egyre többször kerülünk szembe a kultúra kategóriájával. Úgy tűnik a kulturális szempontok figyelembe vétele nélkül nem háríthatók el a globalizációból eredő veszélyek.Kovács Emesehttps://www.blogger.com/profile/17001313310299325179noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-15730610669754972312011-04-20T17:58:12.197+02:002011-04-20T17:58:12.197+02:00Verának reagálva:
Nem vagyok igazán pedagógus (mű...Verának reagálva:<br /><br />Nem vagyok igazán pedagógus (művelődésszervező diplomám van), de végeztem egy pedagógiai asszisztens tanfolyamot még '93-94-ben. <br /><br />Tűnődöm is, hogy miként gondolom a pedagógia és az andragógia együttműködését (avagy a kettő közti különbségek és párhuzamok mivoltát). Az az érdekes, hogyha megnézed az andragógia által használni javasolt módszereket, vagy az alapelveket, akkor nagyon szoros a kapcsolat a reformpedagógiákkal. Mintha az andragógia azokból nőtt volna ki.<br /><br />Amire korábban gondoltam, az inkább rendszerszintű együttműködés. Olyan készséget - elsősorban a tanulásra való felkészítés - kéne fejleszteni a közoktatásban, amit a felnőttképzésben lehetne/kellene használni. Vannak bizonyos tudástartalmak - utalnék Csapó Benőre Erika interpretálásában - amelyek felnőttként és nem gyerekként fogadhatóak be, érthetőek meg. (Örök élményem Flaubert Bovarynéja 16 évesen...) Illetve gondolkodási műveletek, amelyekre felnőttként leszünk képesek.Sági Zeninahttps://www.blogger.com/profile/06723096339908974839noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-51504805328118819642011-04-20T17:37:02.075+02:002011-04-20T17:37:02.075+02:00Feketéné Szakos Éva épp a pedagógia és andragógia ...Feketéné Szakos Éva épp a pedagógia és andragógia különbségéről és hasonulásairól írt tanulmányában. A két tudományterület integrációja vagy szegregációja téma kapcsán még folytathatnánk a "beszélgetést"Babos Zsuzsánna Ritahttps://www.blogger.com/profile/02803202647820128669noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-73423647836662573422011-04-20T17:26:20.531+02:002011-04-20T17:26:20.531+02:00Koros Eszter utolsó gondolatára reagálnék, amely s...Koros Eszter utolsó gondolatára reagálnék, amely szerint "Az információs társadalom egyszerre rengette meg alapjaiban az addig működő társadalmi berendezkedést, működési formákat, és egyszerre hozott egy olyan fejlődési hullámot az emberiség történetében, melyre korábban nem volt példa. Azt hiszem érdekes napokat élünk." Igen, az én véleményem is az, hogy az információs társadalom tagjaként érdekes napokat élünk. De én nem gondolom azt, hogy ez megrengette volna a világot. Vagyis nem teljes egészében. Érdekes napokat élünk, mert egyszerre lehetünk olyan közösségeknek a tagjai akik élnek az információs társadalom adta lehetőségekkel a mindennapjaik során, sőt az IKT-eszközök nélkül már nem lenne teljes erejű tagja a közösségének, mert kimaradna,vagy éppen gazdasági hátránya is származhat belőle.De ugyan ebben az időben lehetünk, vagyunk olyan közösségeknek a tagjai is, akik ezekről a lehetőségekről vagy nem vagy csupán felületesen tudnak,akarnak tudni és alkalmazni. Ha az egyén egyszerre mindkét csoportnak megakar "felelni", akkor olyan helyzetbe kerülhet, ahol mérlegelni kell, hogy melyikhez akar, tud tartozni. Vagy ő marad ki egészen vagy részben az egyik közösségből a másik javára, vagy pedig ő helyezi perifériára azt a közösséget, aki nem tart vele. Érdekes kérdés tehát hogy társadalmi és gazdasági értelembe ki tolódik perifériára, és miért. Számomra e kérdés még nem eldöntött és személyes életemben eléggé paradox képet mutat.Babos Zsuzsánna Ritahttps://www.blogger.com/profile/02803202647820128669noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-84686845678451834782011-04-20T17:08:29.895+02:002011-04-20T17:08:29.895+02:00Kedves Zenina, most olvasom tőled többedszerre, ho...Kedves Zenina, most olvasom tőled többedszerre, hogy nagyon hiányolod az összehangolt munkát a pedagógusok és andragógusok között. Ha jól emlékszem neked pedagógusi végzettséged van, nyilván innen ered az erre való hajlam. Ez is megérne egy izgalmas beszélgetést, hogy erre tényleg van e szükség!MagyarVerahttps://www.blogger.com/profile/01533400622101765756noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-58807488265190461022011-04-20T15:20:34.414+02:002011-04-20T15:20:34.414+02:00Sági Zenina vagyok (elfelejtettem átjelentkezni)Sági Zenina vagyok (elfelejtettem átjelentkezni)Zenhttps://www.blogger.com/profile/11073497955392920570noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-24025609324123940622011-04-20T15:19:11.169+02:002011-04-20T15:19:11.169+02:00A demokratizálódás felvetésre szeretném irányítani...A demokratizálódás felvetésre szeretném irányítani a figyelmet. Vajon valódi demokratizálódásról beszélhetünk-e. Tömegesedés van (lásd felsőoktatás), de ugyanakkor nagy mértékű leszakadásnak is tanúi lehetünk. És ennek egyik fő színtere pont a közoktatás. Akkor amikor egyszerűen az írás, olvasás gondot okoz (szövegértés, vagy alkotás) bizonyos rétegek számára, akkor - bár az információhoz fizikai értelemben vett hozzáférésük adott - nem beszélhetünk az információalkalmazás képességéről. Ezek a rétegek súlyos és behozhatatlannak tűnő hátrányba kerülhetnek egészen kisgyermekkoruktól kezdve.<br /><br />Például ezeken a területeken is nagyon összehangolt munkára lenne szükség andragógusok és pedagógusok között. Ez széles spektrumon kellene, hogy mozogjon, valódi rendszer-szemléletet tükrözve. Kiragadva egy példát akár családi felzárkóztató programokra gondolok, ami a hagyományos "tanulás" riasztó és kudarccal teli fogalma helyett egy "művelődés"-szerű tevékenységet (és nem puszta befogadást) kínál. Kínlódás helyett aktív részvételt. Lenne mit kidolgozni!Zenhttps://www.blogger.com/profile/11073497955392920570noreply@blogger.com