tag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post4194037216217634213..comments2022-09-24T14:46:32.857+02:00Comments on Felnőttképzés - művelődés: Internet és kultúra – „Gondold meg, csak az ember olvas”Zenhttp://www.blogger.com/profile/11073497955392920570noreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-45315736761261509582011-05-19T15:01:02.581+02:002011-05-19T15:01:02.581+02:00Az ma már tényleg nem újdonság, hogy nemcsak a pap...Az ma már tényleg nem újdonság, hogy nemcsak a papíralapú könyvet vihetjük magunkkal, hanem az internetet és e-bookot is lehet hordani. Abban viszont, amit Mark Y. Herring megfogalmazott tanulmányában, a mai napig van igazság. Szó nincs arról, hogy ma az összes releváns folyóirat fent lenne a neten, jószerével vannak, amelyeknek csak a címe és tartalma van feltüntetve, azzal a jelzéssel a honlapon, hogy ennyiért és ennyiért előfizetéssel megrendelhető. Számos folyóirat létezését megemlítik a kötelespéldányokat gyűjtő könyvtárak, ill. a folyóiratokat rendszerező weboldalak. Eltekintve mindezektől, ma talán a legfontosabb probléma az, hogy nincs teljeskörű minőség-ellenőrzés. Nemcsak arról van szó, hogy megszámlálhatatlan butító, jogellenes tartalom is fent leledzik az interneten, hanem, hogy a tudásépítő jelleget demonstráló tartalmak, anyagok, írások között, mint forrást tekintve vannak olyanok, amelyek hitelességében nem lehet feltétel nélkül megbízni. Ha példát is kell említenem, akkor lássuk. A wikipedia, mint szabad enciklopédia kétségtelenül a web 2.0 alkalmazások egyik nagy találmánya. Azonban a mai napig találni olyan tartalmat az enciklopédia lapjain, amelyek nem valós adatokat is tartalmaznak. Mennyire megbízhatók akkor ezek az információk? Olyan szócikkek is fent vannak, amelyeknél nincs teljes hivatkozott felhasznált irodalom feltüntetve. Találkoztam már olyan szakdolgozattal vagy egyszerű tudományos igényű szakirodalmakat felsorakoztató dolgozattal, ahol a releváns irodalmak között ott szerepel a wikipedia. A fentiek alapján vajon mennyire lehet mérvadó szakmai vagy netán tudományos szinten egy olyan hivatkozás, amely fölött nincs teljes szakmai minőségi ellenőrzés? <br />Ami magát a praktikumot, vagy az olvasási élményt illeti, több szempontból a rendes könyv viszi el a pálmát. Ilyen szempont pl. hogy valóban megerőltető egy idő után az interneten való olvasás, aminek megoldása az oldalak kinyomtatása, élmény szempontjából pedig a könyvlapok ropogása és a papír illata továbbra is csábítóbb felhívás az olvasásra, mint az e-olvasásnak teret engedő gépek morajlása. <br /><br />Szoboszlai AndiAndihttps://www.blogger.com/profile/09794240867955740914noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7530560669675441272.post-24526983915058321832011-05-15T22:34:09.266+02:002011-05-15T22:34:09.266+02:00Hazánkban az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ...Hazánkban az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv írta elő az informatika oktatását a közoktatásba. A kerettantervek a 7. osztályra tették az informatika-oktatás kezdetét, holott felmérések mutatták (1999-ben), hogy erre az életkorra a tanulók 77%-a már önálló használónak vallotta magát. A számítógép-használat mértéke az általános iskolás gyerekek körében nagymértékben függ a szülők iskolázottságának szintjétől. Az általános iskolai nyolc osztállyal rendelkező apák gyerekeinek 80 %-a nem használ számítógépet. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű apák gyerekeinél ezt csak 10-20 %-nál tapasztalták (Jelentés a közoktatásról 2003. Szerkesztette: Halász Gábor és Lannert Judit, OKI, Budapest 2003.)<br />Azok a gyerekek, akiknek otthon nincs számítógépe, a 7. osztályra (amikor elindul az informatikaoktatás az iskolában) már komoly hátrányba kerülnek azokkal a gyerekekkel szemben, akiknek van.Kovács Emesehttps://www.blogger.com/profile/17001313310299325179noreply@blogger.com