A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitális középiskola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: digitális középiskola. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 15., vasárnap

Újra a Digitális Középiskoláról

A Digitális középiskola – az interneten szervezett iskola, az egyéni tanulási utak lehetősége című projekt eddigi tapasztalatairól nem találtam elegendő információt, ezért felkerestem dr. Domján Erikát, az Apertus Közalapítvány pedagógiai szakértőjét. A beszélgetéstől azt reméltem, hogy bővebb információkat tud adni a Digitális középiskola bevezetésének eddigi tapasztalatairól.
Kinek szól?
A Digitális középiskola felnőttképzés keretébe folyik, azok számára:
- akik valamilyen ok miatt félbehagyták tanulmányaikat,
- akik szakmunkás végzettséggel rendelkeznek és ezt szeretnék érettségivel kiegészíteni
- és persze azoknak is, akik a 8. osztály elvégzését követően nem tanultak tovább, így a munkaerőpiacon jelentős hátránnyal vesznek részt. (A foglalkoztatottaknak 11%-a 8, vagy ettől kevesebb osztályt végzett.)
- akik munkájukkal nem tudják összeegyeztetni a tanulásra fordított időt,
- a fogyatékkal élők számára, akik betegségükből eredően nehezen mozognak, nem elég mobilisak.
Mit nyújt?
Egy alternatív kerettanterv szerint folyik az oktatás, amelyben az esti képzésnek megfelelő óraszámot teljesítik a diákok, aminek min. 30%-a kontakt óra, 70%-a pedig digitális óra, amelyet a tanulók részben egyedi tanulással, részben mentorok és tutorok segítségével teljesítenek. (A tutorok a digitális szaktanárok, a mentorok pedig azok a segítők, akik a tanulók napi problémának megoldásában nyújtanak támogatást, ezzel csökkentve a lemorzsolódást.)
Az oktatás interneten keresztül Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) segítségével történik, ami tartalmazza a tananyagot, amelyet a Nemzeti Tankönyvkiadó, saját, akkreditált tankönyvei alapján készített el. Az ITAK lehetőséget nyújt a tanulók haladásának követésére, a kommunikációra és kapcsolattartásra (chat, belső levelezés) és az iskolai adminisztráció ellátására (pl. napló vezetése). A tanuláshoz nemcsak a központi tananyagot használják, hanem a tutorok által feltöltött, összeállított az adott kurzusra specializált anyagokat is (pl: külső linkek, feladatlapok, tesztek, gyakorlatok). A későbbiekben a tananyag fejleszthető, cserélhető, korrigálható a kor követelményeihez igazodva. Az egyéni tanulást segíti a több ezer kérdésből álló adatbázis, amelyből a tutorok összeállíthatják a különböző teszteket és lehetőségük van ezeket saját kérdéseikkel is bővíteni. A rendszer alkalmas arra, hogy kötelező és ajánlott irodalmakat, ill. már mások által elkészített, közreadott oktatási elemeket is beemeljenek a kurzusba.
A kommunikációs eszközök segítik a hallgatókat abban is, hogy kérdéseiket bármikor szabadon feltehessék a tutoroknak.
A tanulók számára a tananyag és a rendszer használata jelenleg ingyenes.

Hogyan?
A fenti lehetőségek biztosítják, hogy a tanulók saját élethelyzetükhöz igazodva bármikor, és bárhol tanulhasson.
A konzultációs óráknak is nagy jelentősége van, mert lehetőséget ad a személyes kapcsolattartásra a tanárral és az egyénileg nehezebben elsajátítható tananyag részek megbeszélésére. Ezeken a kontakt órákon készülnek fel az érettségi szóbeli vizsgáira is, hiszen ott személyesen egy bizottság előtt kell beszélniük a vizsgázóknak, ami jó gyakorlási lehetőséget biztosítanak ezek a találkozások. Szintén az érettségire való felkészülést segítik a féléves és év végi vizsgák, ahol az érettségihez hasonló körülmények között kell a tanulónak tudásáról számot adni.
A TÁMOP 3.2.1. projekt keretében A és B komponensre lehetett pályázni. Az A komponens nyertes az Apertus Közalapítvány, aki a projekt tananyag fejlesztését és az információs környezet létrehozását végezte, ill. a B komponens keretében pályázó iskoláknak nyújt segítséget a digitális középiskola bevezetéséhez. Az Apertus Közalapítvány szervezésében került sor a tutorok, mentorok és vezetők felkészítésére és oktatására és a speciális oktatási adminisztráció kialakítására.
A B komponens keretében 14 középiskola indította el a programot és az elsődleges pozitív eredmények ismeretében azóta még 3 iskola csatlakozott a programhoz. Ezek közül egy már elindította, egy most van felkészítés alatt és egy pedig szeptembertől indítja el ezt a képzési formát. A csatlakozás feltételeit a http://tamop.apartus.hu oldalon lehet olvasni.
A képzés a 2010/2011-es tanévben indult el, 1040 jelentkezővel. A pályázat nyerteseinek kihirdetésére későn került sor, így a projektben résztvevő célcsoport előzetes tudásának felmérésére már nem volt lehetőség, így mindenkit felvettek, akik a formai követelményeknek megfeleltek. Az egy év tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy nagy szükség lenne a jelentkezők előzetes tudásának felmérésére és ez alapján az egyéni tanulási ütem meghatározására, ami jelentősen csökkenthetné a lemorzsolódást és lehetőséget biztosítana a személyre szabott fejlesztésre. Ide tartozik a jelentkezők ITK kompetenciájának mérése és ez alapján annak fejlesztése. Ez a hiányosság a projekt egyik gyerekbetegségének számít, ami a szervezők véleménye szerint könnyen, ill. aránylag könnyen korrigálható és a következő évfolyam indításánál már megvalósítható. A májusi konferencia egyik kiemelt témája pontosan ez az előzetes tudás mérésének lehetősége és módszertanának meghatározása. Az indulásnál fontos szempont a tutorok és mentorok kiválasztása és fejlesztésük. Akkor lehet jó munkát elvárni a tutoroktól és mentoroktól, ha azok önként vállalják ezt a munkát és rendelkeznek az ehhez szükséges andragógiai és IKT kompetenciákkal. A résztvevők 60 órás felkészítésen vettek részt és azóta is folyamatosan képzik, fejlesztik őket, hogy a meglévő szaktanári tudásukat ebben az elektronikus környezetben is hasznosítani tudják. Ez persze nehéz feladat, hiszen a tanárok többsége digitális bevándorló, és nagyon sok energiát követel tőlük, hogy megfeleljenek az új oktatási környezet adta kihívásoknak.
A Digitális középiskolák ott a legnépszerűbbek, ahol a munkaerő-piaci helyzet kikényszeríti, hogy tanuljanak, képezzék magukat, mert egyébként nem tudnak munkát vállalni. A programhoz csatlakozott iskolák 2/3-a szakképzéssel is foglalkozik - főleg mezőgazdasági, közgazdasági szakirányban – és nem titkolt céljuk, hogy az e-learning rendszert a szakképzésre is kiterjesszék.
A Digitális középiskola megteremtette annak a lehetőségét, hogy a résztvevők szakmai közösséget alkossanak, annak ellenére, hogy térben elszórtan helyezkednek el, de a tapasztalataikat, az ITAK-on keresztül egymással megosszák, így a legjobb gyakorlatok rendkívül hamar bevezetésre kerülhet bármelyik iskolában.
A TÁOP 3.2.1./A. kiemelt projekt június végén lezárul, a B komponens pedig 2011. év végén. Az eddigi tapasztalatokról és eredményekről 2011. május 26-27-én megtartandó záró konferencián fognak beszámolni a résztvevők.
Domján Erika véleménye szerint, a hosszú távú fenntarthatóság egyik fontos kritériuma lenne, hogy a Digitális Középiskola program résztvevői hozzanak létre egy olyan formalizált együttműködést, mint ami a jól működő gazdasági szektorokra is jellemező és az együttműködésből adódó előnyöket minden résztvevő felhasználhatná saját munkájában. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség lenne ennek a programnak a folytatására és fejlesztésére a felnőttképzésben, mert sokkal könnyebben összehangolható a tanulás a munkával és az elsajátított kompetenciák jól használhatóak a munka világában.

2011. május 3., kedd

Digitális Középiskola

Digitális Középiskola, az Interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége program célja az esélyegyenlőség megteremtésére az oktatás területén a városban és falvakban élők között, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben leszakadó, halmozottan hátrányos helyzetű vidéki népességre. A „Digitális Középiskola, az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége” a TÁMOP-3.2.1.-„A” és „B” projekt keretében megvalósuló program, amely az információs technológia nyújtotta lehetőségeket felhasználva segíti a vidéken élőket abban, hogy megszerezzék a munkavállaláshoz ma már szinte elengedhetetlen középiskolai végzettséget.
Azokban a régiókban, ahol képzettebb munkaerő és fejlettebb infrastruktúra található, a tőkebeáramlás esélye is nagyobb, hiszen ezek a területek vonzóbbak a befektetők szemében, szemben azokkal a hátrányosabb helyzetű régiókkal, ahol egyébként is súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdenek. A 8 általánossal, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeknek csak nagyon kicsi hányada talál megfelelő munkát, nagyobb részük segélyekből él, vagy feketén dolgozik.

Azoknak, akik rendelkeznek valamilyen szakmával nagyobb esélyük van a munkavállalásra, de ez nagyban függ attól, hogy ez a szakma mennyire számít hiánypótlónak, vagy mennyire keresett a munkaerőpiacon. Azok, akik nem tudták felvenni a „fordulatot”, nem tudtak azonosulni a gyors technikai fejlődéssel, lemaradtak és szinte végérvényesen kiszorultak a munkaerőpiac perifériájára. A KSH adatai alapján, a munkanélküliek kétharmadát az érettségivel nem rendelkezők adják. Az alulképzetteknek az érettségi megszerzésével, a képzettségi szintjük növelésével növekszik nemcsak az egyén munkához jutásának esélye növekszik, hanem az adott régiónak a fejlődése is, hiszen a képzettebb munkaerő a munkahelyteremtés egyik feltétele.



A képzés, oktatás egy lehetséges új útja a digitális középiskola. A technikai fejlődéssel lehetőség nyílik az új, innovatív megoldásokra, amik jobban képesek alkalmazkodni a jövő tanulóinak munka- és életkörülményeihez. Ezzel a lehetőséggel azoknak is megteremthetőek a tanulás feltételei, akik az adott intézménytől távol laknak, vagy munkabeosztásuk nem teszi lehetővé az iskolába járást.
„Az interneten szervezett középiskola „házhoz viszi” a tudást, az egyéni képzési utak lehetősége pedig megteremti annak lehetőségét, hogy térben és időben rugalmasan alkalmazkodjon az oktatás a tanulók igényeihez.” Ez a módszer hazánkban még nem elterjedt, annak ellenére, hogy számtalan előnnyel rendelkezik a hagyományos oktatással szemben. Ebben a rendszerben megvalósulhatnak a felnőttoktatás alapvető szükségletei, mint az egyéni igényekhez illeszkedő időbeosztás, az előzetesen megszerzett tudás hasznosítása, a hiányosságok pótlásának egyedi üteme, a térben és időben kötetlen személyes tutori, szaktanári segítség igénybevétele, valamint a tanulók mentorálása. Az elektronikus eszközök használatával fejlődik a tanulók e-kompetenciája, ami további előnyt jelent a munkaerőpiacon. A program technikai hátterét vidéki településeken működő teleházak, és eMagyarország pontok biztosítják, bár ma már egyre több vidéki háztartásban van számítógép és internet.
Hogyan működik a digitális középiskola a gyakorlatban? Jelenleg 14 tagja van a létrejött iskolahálózatnak.
„A 2010/2011-es tanévben több mint 1000 fő kezdte meg tanulmányait ebben a kísérleti oktatási formában, jelenleg 1039 az aktív tanulók száma.” A többségében vidéki városokban található középiskolákhoz kapcsolódnak a környékbeli kisebb településeken található szolgáltatási pontok, amik helyet adjanak a digitális középiskola jelenléti óráinak, valamint biztosítsák az informatikai eszközöket az ezekkel nem rendelkező tanulóknak. Ezek a helyszínek többnyire a kistelepülések iskolái, közösségi házai vagy teleházai.
A digitális középiskola hálózat működését az Apertus Közalapítvány koordinálja. Ennek a programnak a keretében elkészültek a digitalizált tananyagok, valamint az integrált tanulási és adminisztrációs környezet (ITAK), amely az oktatás színtere, adminisztrációs háttere, valamint felületet biztosít a résztvevők (tanulók tutorok, mentorok) közötti kommunikációhoz is. Hosszú távú cél a program alkalmazhatósága a szakképzésben.



Forrás: Domján Erika: Digitális Középiskola, az Interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége program a vidékfejlesztés szolgálatában, 2011.


Képek forrása: Apertus Közalapítvány, 2011.