A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kompetencia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kompetencia. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 27., szerda

Digitális írásbeliség

Az idegenyelvi kommunikáció mellet, ma Európában a másik legfontosabbnak tartott kompetencia az információs és kommunikációs technológiák és az információk hatékony kezeléséhez szükséges képességek. Az eddigi cikkekben olvashattuk, hogy milyen hatással van az infokommunkációs technikák fejlődése a gazdaságra és a társadalomra, most vizsgáljuk meg, milyen új igényeket támasztanak ezek a változások a közoktatással szemben. Miben mutatkoznak meg ezek a változások? Egyfelől az IKT fejlesztésében, másfelől a digitális írásbeliség előtérbe kerülésében, ezért tekinthetjük a "digitális írástudás" kialakítását a mai közoktatás egyik kiemelt feladatának. Ennek a feladatnak a fontosságát igazolják a fejlett ipari országok informatikai stratégiái és programjai. Hazánkban az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiájában is kiemelt szerepet kapott az információs és kommunikációs technológiák használata. Ennek fontos része a digitális tartalom- és eszközfejlesztés és a pedagógusok informatikai tudásának bővítése.


A digitális írásbeliség alkalmazása az 1990-es évek végi tantárgyközpontú fejlesztésektől (informatika tantárgy tantervi megjelénse, óraszáma, ehhez kapcsolódó továbbképzések stb.) nemzetközi szinten nagy léptekkel halad a kereszttantervi megjelenítés felé. Ez az iskolai gyakorlatban azt is jelenti, hogy valamennyi tantárgy fejlesztési feladataiban és tevékenységeiben szerepet kap.


Egy 2003-as felmérés szerint az informatikai eszközöket csak az infó órákon használják, a közismereti tárgyakban egyáltalán nem, majd egy 2004-ben végzett elemzés rámutatott, hogy a tanulási folyamatban a renszeres IKT-használat nem éri el az 1%-t. Az IKT alkalmazásának alacsony arányát a pedagógusok egyrészt az óraszám és a tananyag aránytalanságában, másrészt az informatikai infrastruktúra fejletlenségében, harmadrészt a tanulói képeségekben látják.


A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként és műveltségterületként is megjeleníti az informatikát. A kereszttantervi megközelítés azonban az információs és kommunikációs kultúra eszköztudás jellegét hangsúlyozza, prioritásként kiemelve a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási és bizonyítási képességeket, valamint az internet használatot, mint az egész életen át tartó tanulás során elengedhetetlen tanulási stratégiát. A műveltésgterület fejlesztési feladatai között az alkalmazói és technológiai ismereteket, az infokommunikációt, a médiainformatikát, valamint a könyvtár informatikát emeli ki.


A digitális írásbeliség hatékony alkalamzása az oktatásban nemcsak a digitális tananyag-fejlesztési és -kipróbálási projektek megvalósításán múlik, hanem a tanulók otthoni számítógép- és internetellátottságától is. Hivatkozva az "Infokommunikációs eszközök használata" című előző cikkemben ismertetett adatokra, a 2004. évi számítógép ellátottsághoz képest jelentős növekedés következett be. 2009 közepén a háztartások 52%-a rendelkezett PC-vel. A felmérések szerint a számítógép vásárlás elsődleges motivációja az internet használat volt. A számítógép tanulásra, tudásszerzésre való használatát még mindig jelentősen megelőzi a szórakozás-kikapcsolódás és a speciális igények kielégítése a magyarok körében.


A tanulás fejlesztésének keretében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a motiváló, kreatív tanulási környezet, ezen belül a meglévő épületek rekonstrukciójára, a jövő iskolájának külső megjelenésére és belső térelrendezésére, az eszközökre és felszerelésekre. A digitális írásbeliség alkalmazása, a kompetencia alapú fejlesztések megvalósítása a megszokottól eltérő iskolát igényel. A cél az lenne, hogy az iskola közösségi térré, tudásközponttá váljon, ahol megvalósulhat a személyorientált oktatás.


Nos, kedves konnektívista önképzőkörös társaim. Lehet álmodozni...