A következő címkéjű bejegyzések mutatása: távoktatás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: távoktatás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 21., szombat

Még mindig online tanulási környezet, a távoktatás oldaláról

Forrás: skypesuli.hu
A heti blog bejegyzésekben sokat olvashatunk az online tanulási környezetről, az e-learningről, a virtuális oktatási terekről, a digitális középiskoláról, stb.
Azonban az online környezet említésénél érdemes a távoktatásról is néhány fontos szót ejteni. Természetesen nehéz a különböző tanulási környezetek között különbséget tenni, és ez sok esetben nem is megy mindenkinek. Mindegyiknek vannak sajátosságai, de a lényege gyakorlatilag ugyanaz.


Az információs társadalomban egyre általánosabbá válnak a távtevékenységek, amelyek feleslegessé teszik a fizikai jelenlétet és az egyidejűséget. A távmunka és a távoktatás számos olyan új kérdést vet fel, amellyel azok tömeges elterjedése előtt (?) feltétlenül foglalkozni kell. A munkára és az oktatásra vonatkozó törvényeket ki kell terjeszteni a távmunkára és a távoktatásra egyaránt. A távközlési eszközök közbeiktatásával végzett tevékenységek nem ismernek határokat. Új foglalkozási kategóriák megjelenése is várható, amelyek figyelemmel kísérése és vizsgálata elengedhetetlen. A munkavégzés formái az időben és térben kötött formáktól a kötetlenek felé mozdulnak el. A szabad munkaerő-áramlásnak egy újabb lehetősége, amikor csak a munka eredménye vándorol, és nem a munkaerő. Jelentősen megváltozik, összemosódik a „szabadidő - tanulás - munkaidő” időmegoszlása, rétegenként eltérő módon. E változásokat az oktatási rendszer minden szintjén figyelembe kell venni. A fejlődés felgyorsulása folyamán a tudás minden eddiginél jobban felértékelődik. A tudás szinte tőkeként, tudástőkeként jelenik meg, aminek megszerzése, gyarapítása és alkalmazása sajátos iparággá válik. Az információs társadalom, mint a tudás társadalma általánossá teszi az életen át tartó tanulás szükségességét. Erre ad lehetőséget a távoktatás, ami a technikai fejlődés során egyre több lehetőséget nyújt azoknak, akik ezeket a változásokat felismerik, és számolnak vele.
A korszerű informatikai eszközök az utóbbi néhány évben robbanásszerű fejlődése és elterjedése jelentős hatást gyakorolt a különböző oktatási rendszerekre. A szakértői prognózisok megegyeznek abban, hogy az információtechnológia alapvetően négy területen járul hozzá a rugalmas és nyitott képzési programok elterjesztéséhez.

Elsőként magát a számítógépet tekinthetjük az oktatásmenedzsmentet forradalmasító eszköznek, hiszen mint munkaeszköz jelentős mértékben felgyorsította a tananyagok előállítását, moduláris felépítés esetén megteremtette az ismeretanyagok gyors s minőségi frissítésének lehetőségét. Továbbá a személyi számítógépek széleskörű alkalmazhatósága nyitotta meg az utat a különböző modellezési és szimulációs, illetve interaktív feladatok (tesztek, feladatlapok) tananyagba történő beillesztéséhez, megjelenhettek a különböző adathordozón forgalmazott önálló, vagy kiegészítő programok.

A második jelentős terület a hardver és szoftver eszközök fejlődésének eredményeként kialakult multimédia alkalmazások egyre bővülő köre. Ezen a területen a szöveges ismeretközlés kiegészülhet hangeffektusokkal, animációval, képi eszközökkel, mozgóképekkel. Bár ezek az eszközök korábban már külön-külön alkalmazásra kerültek, integrált megjelenésük mégis forradalmian újszerű, hiszen kiváló lehetőséget biztosít a programozott, irányított tanulás megvalósítására.
Az információtechnológia talán leglátványosabban fejlődő területe: a számítógépes hálózatok elterjedése. Figyelembe véve a különböző szintű hálózatok átviteli kapacitásának ismert korlátjait, távoktatási célra elsősorban az elektronikus levelezés (e-mail), a különböző vitacsoportok és a World Wide Web alapú technikák alkalmazása terjedt el.
Az informatika negyedik területe a kommunikáció technológia, amely mára jelentős mértékben összefonódott a hálózati technikával. Egyre inkább egy olyan integrált kommunikációs rendszer épül ki, amely különböző átviteli technikákra épül úgy, hogy a felhasználó gyakran nincs is tudatában, hogy konkrétan milyen módon lép kapcsolatba a másik végponttal. A hagyományos telefonon alapuló távoktatási- konzultációs szolgáltatások lehetősége is kiszélesedett (pl. digitális központok), illetve megjelent egy jelentősen kibővült feltételeket biztosító rendszer az ISDN, amely hétköznapi megvalósíthatóságot jelent olyan tanulási rendszerek számára, amelyek építenek a videokonferencia kínálta lehetőségekre.
Az információs társadalom változása az oktatás-tanulás eszméjének változását is magával hozta. Az élethosszig tartó tanulás eszméje a tanulás és képzés folyamatát az iskola centrikus megközelítéssel szemben más nézőpontból - az egyén életútja felől - közelíti meg, s ezzel szétválaszthatóvá, ugyanakkor egyenértékűvé teszi az iskolai és az iskolán kívüli képzést. Célja az oktatás hagyományos szervezeti kereteinek fellazításával biztosítani az oktatás minél szélesebb körű elérhetőségét. Ugyancsak fontos cél a foglalkoztathatóság, a munkaerő-piaci alkalmasság növelése. Ebben a kontextusban a hagyományos, kötelező iskoláztatás feladata az alapképességek, a tanulási rutinok kialakítása, az önálló ismeretszerzésre való felkészítés (lenne jó esetben).
Hivatalos intézmények képviselői, a különböző lexikonok természetesen már több esetben meghatározták a távoktatás fogalmát, de még mindig bizonytalanság fogja el az embereket, amikor a távoktatást próbálják értelmezni vagy definiálni.
A bizonytalanságot az alapvető fogalmak pontos ismeretének hiánya okozza. A távoktatás kifejezés mellett gyakran megjelennek a következő kifejezések: rugalmas és nyitott képzés, nyílt egyetem, távképzés és távirányítás, amely fogalmak bár gyakoriak a hétköznapi szóhasználatban, nem biztos, hogy annyira egyértelműek mindenki számára. Éppen ezért sok helyen tapasztalható a fogalmak téves használata. Pl. távoktatásnak mondják már azt is, ha a hagyományos tankönyvek mellett DVD-t is küldenek, és a félév-végi vizsgáztatás helyett szabadabb beszámolási lehetőséget adnak. A folyamatos heti 1-2 napos oktatási kurzusokból álló képzést, gyakran a levelező, vagy esti képzést nevezik távoktatásnak. Sokszor még maguk az oktatási intézmények is tévesen használják ezt a fogalmat. Sokan tévesztik össze a távoktatást a nyílt egyetem, és a nyitott távtanulás elnevezésekkel is.

A távoktatás legfontosabb előnyei:
·         az idő (akkor tanul valaki, amikor akar)

·         a hely (ott tanul valaki, ahol akar)

·         a tempó (olyan tempóban tanul valaki, amilyen tempóban akar)

·         és a tartalom (azt tanul valaki, amit akar)


A távoktatás a hagyományos oktatással lényegében azonos tananyagot dolgoz fel, attól eltérő helyzete miatt ezek felépítésének mégis másnak kell lennie. E másságot gyakran az egyes fejezetekhez kapcsolt ellenőrző kérdésekre és feladatsorokra korlátozzák, de ha arra gondolunk, hogy itt a tanítás-tanulás folyamata sajátosan alakul, akkor az is nyilvánvalóvá lesz számunkra, hogy az ismeretek kifejtésében és a problémák feldolgozásában a szokásostól eltérő logikának kell érvényesülnie. A tanulás központi szerepéből adódóan ugyanis a fő követelmény a tanulók viszonylag önálló tevékenységének kialakítása, és a folyamatos kapcsolat megtartása a tanuló és a tanár között.

A tananyagot gyakran „oktatási csomagnak” nevezik. A csomag tartalmazhat egy tankönyvet, egy vagy több CD-t, DVD-t, vagy gyakorlati oktatási anyagot útmutatóval. Bármi, ami információt tartalmaz, része lehet az oktatási csomagnak. A csomagban kombinálhatjuk a tanulási médiát, gyakran azonban csak egyfajta médium található bennük. De akármi is található a csomagban, annak helyettesítenie kell az oktatót. Tehát, amint a tanuló kinyitja a csomagot, rendelkezésre áll az „oktató”. A tananyag hordozója tehát bármi lehet, amely integrálja a különböző fórumokat, ismereteket.

A távoktatás anyagát előzetesen kell kidolgozni, amikor még nem ismertek a tanfolyamok majdani résztvevői. A távoktatásnak még annyi lehetősége sincs az anyag adekváttá tételére, mint a hagyományos oktatásnak, hiszen a személyes találkozás hiánya miatt nem derülhet ki az alap, amire az irányított tanulás folyamata építhető.


Nagy segítséget nyújthat olyan multimédiás anyagok használata, amelyek alkalmazásával a tanulók hasonló szintre hozhatók még a kurzus megkezdése előtt. A folyamat indításánál olyan feladatokat kell adnunk, amelyek a hozott tudásra kérdeznek rá, és annak összefoglalását adja feladatként. Ezzel nagymértékben csökkenthető a tananyag kezdeti „idegensége”. Ennek hatékony módszere továbbá a párbeszéd kialakítása lesz, vagyis a szövegek fogalmazásának az a stílusa, amely azt a látszatot kelti, mintha a tananyag írója kizárólag az anyagot tanulmányozó egyénhez fordulna kérdéseivel és tanácsaival. A levelezés személyes hangvétele hivatott ugyanis kialakítani azt a légkört, amelyben a tanuló megérzi, hogy állandó segítséget kínálnak neki, és ő bizalommal fordulhat hozzájuk tanácsért, útmutatásért. Fontosak továbbá a rövid tanulási időre méretezett anyagrészek, a sok gyakorlati életből vett példa, illusztrációk használata, a világos és találó címek, valamint olyan gyakorlatok, melyek megoldása során a tanuló az új ismereteket használni kényszerül.


A távoktatással szervezett tanfolyamok többségénél az első időszakokban a legnagyobb a „lemorzsolódás” (nem egyszer 50%-os). Ezért lenne fontos, hogy a távoktatásban való tanulást is oktassák a tanulóknak. Ez a 0. tananyag felkészíthetné a hallgatót mindazokra a sajátságokra és nehézségekre, amelyekkel egy ilyen képzés során találkozhat, illetve alapozó képzést nyújt a tanulónak, hogyan kell távoktatásban tanulnia és milyen eszközöket kell vagy érdemes használnia. Ma már számtalan IKT eszköz áll rendelkezésre, melyeket a távoktatás során is érdemes – és erősen javasolt is! - bevonni az oktatás folyamatába.


Az elektronikus távoktatás jellemzői, a következőek szerint foglalhatók össze:


·         Magas költséghatékonyság

A távoktatás összköltsége általában lényegesen kisebb a hagyományos képzésénél, de e költségek nagy része, a tananyagok elkészítésével vannak összefüggésben, ezért a képzés elkezdése előtt koncentráltan jelentkeznek, míg a hagyományos képzés általában nagyobb költségei széthúzva és részben a meglévő infrastruktúra költségeiben és a munkatársak fizetésében, részben pedig a diákok kiadásaiban és kiesett munkaidejében jelentkeznek.
Elektronikus távoktatás esetében a képzés megkezdése előtt nagymértékű beruházás szükséges infokommunikációs eszközökre. Ezek költsége természetesen sok esetben nem hárítható a képzés finanszírozására, mivel a már meglévő eszközök felhasználásával is be lehet kapcsolódni a képzésbe. Így a kezdeti beruházások általában többszörösen megtérülnek, főleg komolyabb, hosszabb időt igénylő kurzusok esetében.

·         Az egyéni tanulás lehetősége

A képzésben részt vevőknek nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését, hogy tanórákon vegyenek részt, az elektronikus távoktatás csaknem teljes szabadságot biztosít a tanulók számára a tanulás üteme, időbeosztása, helye tekintetében, ugyanakkor önfegyelemre és motivációra tesznek szert, ami – a tapasztalatok szerint – megjelenik a mindennapi munkában is. Az egyéni, bármikor való tanulás szabadsága ugyanakkor feltételként szabja az infokommunikációs eszközök meglétét, amelyeknek költségvonzatairól és megtérüléséről az előző jellemző keretein belül esett szó.

·         Relevancia

Az elektronikus távoktatási tananyagok a felhasználói igények közvetlen kielégítésére készülnek, elméleti és gyakorlati ismeretek átadására egyaránt alkalmasak, továbbá minthogy a tanulók tanulmányaikat integrálják aktív szakmai tevékenységükbe, mind a pedagógiai hatékonyság, mind a személyes motiváció erőteljesebben érvényesül.

·         Minőség

A távoktatás, valamint az elektronikus távoktatás alapkövetelménye a folyamatos minőségellenőrzés, mely mind a tananyag előállításában, mind az önálló tanulásban, mind a tanulmányokat lezáró vizsgákon érvényesül, a képzés – idézve a brit Open University meghatározását – „a társadalom ellenőrzése alatt áll”.

·         Kiegyenlített tartalom és színvonal

Mivel a képzésnek együtt lesznek részesei a legtávolabbi településen élők is, s mivel a képzés hatékonyságát nem befolyásolják a tanárok, illetve a tanulók egyéni sajátosságai, lehetőségei és korlátai, az adott programot elsajátítók ugyanazt a képzést kapják ugyanabban az időben és ugyanazon egyenletesen magas színvonalon.


Az elektronikus távoktatás előnyei

a képzés résztvevői számára
·         fejleszti  a tanulási készségeket,
·         a tanulás könnyebben hozzáférhető,
·         az idő, a hely és a tempó
szabadon választható
·         a tartalom szabadon
választható
·         a módszerek és médiumok
változatosak
·         a képzési útvonal szabadon
választható
·         mérhetők az eredmények
·         a tanult ismeretek már
a tanulás során hasznosíthatók
a munkában
a munkaadók számára
·         lehetővé válik a munkahelyi
tanulás
·         csökkennek a munkaidő kieséssel járó költségek
·         alacsonyak a képzés költségei
·         országosan kiegyenlített
tartalmú és színvonalú
tudást eredményez
·         a képzés bármikor történhet,
·         a színvonal változatlan
·         különböző képességű
embereket szolgál
·         az alkalmazottakat felszabadítja
más szerepekre
·         az új ismeretek javítják a
munka eredményességét
az oktatási intézmények számára
·         szélesedik képzési palettájuk
·         a meglévő képzések színvonala növekszik
·         az időtől és a képzés helyétől függetlenül kiegyenlített színvonalú a képzés
·         rugalmasabb szolgáltatást
nyújtanak a partnerek számára
·         költséghatékonyság
·         lehetségessé, sőt szükségessé válik a munkatársak professzionális módszertani
továbbképzése



Az elektronikus távoktatás fent bemutatott fő jellemzői tehát egyértelműen e tanulási forma előnyeit hangsúlyozzák. Az előnyök és hátrányok összevetésében az előnyök jelentős túlsúlyban vannak, így e tanulási forma elterjedésének nem a hátrányok túlsúlya, hanem inkább a gazdasági korlátok, valamint a megrögzött szokásokhoz való ragaszkodás, az újtól való elzárkózás ténye szab határt.


Forrás:
Nemes György, Csilléry Miklós (2006): Kutatás az atipikus tanulási formák (távoktatás / e-learning) modelljeinek kifejlesztésére célcsoportonként, a modellek bevezetésére és alkalmazására. Kutatási zárótanulmány, NSZFI, Budapest

Kovács Ilma(2007): Az elektronikus tanulásról. Holnap Kiadó, Budapest

2011. május 11., szerda

Oktatás, távoktatás - Mi a cél: reprodukálás vagy értékelés és módosítás?

Módszertani szempontból nem mindegy, hogy mi a cél, mert automatizált távoktatás csak az előbbi esetben lehetséges, tehát akkor, ha pusztán reprodukálás a cél. Pl. nyelvtanítás esetén. A nyelvtanításnak nem a nyelv értékelése és módosítása a célja, hanem a tükrözése. A tanulónak azt kell átvennie, ami már létezik, és semmiféle átalakításra nincs szükség.

A természettudományos és műszaki oktatásban is lehetséges az automatizált távoktatás, mert viszonylag egyszerű sémákba illeszthetők a hibalehetőségek, gondolkodási alternatívák. Az automatizálás nehézkessége a társadalom- és irodalomtudományok esetén merül fel, azért, mert magának a tananyagnak az értelmezése is és az igazságtartalma is vitatható. Bár, még ezeknél is meg lehet fogalmazni olyan minimális oktatási célt, amely pusztán reprodukálás. Ami még automatizálható. Vegyük pl. Petőfi költészetét. Korszakokra bontható távoktatásban is (pl. szerelmi költészet, forradalmi költészet, népies költészet), fő mondanivalója is többé-kevésbé beazonosítható (A költő értéknek tekinti a hűséget, az önfeláldozást, a nép szeretetét). No, de mi a helyzet az értékelésével? Ha pl. a Nemzeti dalból a „sehonnai bitang ember, ki hogyha kell, halni nem mer” részletet kell értékelnem, azt távoktatásban vajon hogyan tehetem meg? Hogyan leplezhetem le esetleges szűklátókörűségét a költőnek, vagy annak a korszaknak – amely a XX. század háborúihoz és forradalmaihoz vezetett? Hiszen, kompromisszumkészség, az emberi élet mindenek feletti tisztelete helyett alárendelte és föláldozta az egyént egy adott pillanatban vonzó őrültségért. Mennyivel volt különb az osztrákok ellen harcoló Petőfi áldozatkészsége a németek ellen harcoló Sztálin áldozatkészségénél (Sztálin a 2. világháborúban feláldozta fiát a hazáért – az német fogságba esett, a németek fogolycserét ajánlottak, de Sztálin nem cserélt ki egy közlegényt egy tábornokért)? Vagy a Falu végén kurta kocsma szemléletét hogyan bírálhatnám, felfigyelvén a mulatók egoizmusára?

Ha az oktatás a társadalom (vagy annak egy részének) eszköze (melynek célja pl. a fiatalok hazafias nevelése), akkor másodlagossá válhat az oktatásban részt vevők (tanulók és tanárok) boldogsága. Ez a módszer, persze, a kitűzött cél elérésének hatékonyságát ronthatja, viszont nem teszi teljesen hatástalanná. A tanulókra akár még az is hatással lehet, amivel nem teljesen értettek, vagy nem teljesen értettek vele egyet. Nem mindenkinek fejlett a kritikai érzéke – minden országban és minden korosztályban vannak sznobok, akik mások ízlését, értékítéletét reprodukálják, a nélkül, hogy értenék.

Na, de mit mond erről az andragógia? Az is jó, ha sznob és az is ha nem az? Ad-e a felnőttoktatás konstruktivista módszertana bármilyen garanciát a témában való elmélyülésre, az értékelés motívumainak tisztázására?

Az oktatás – a társadalom, illetve annak elitjének eszköze.
Ha visszamegyünk a magyar történelemben, az oktatás a vallásos és hazafias nevelés eszköze volt, majd a kommunista nevelésé. Ma pedig a kapitalista nevelésé. Ma az a nevelés célja, hogy profittermelővé tegyen, azért fontos a kreativitás, mert azzal növelhető a GDP. A GDP – a megadóztatható szükségletkielégítés egy országon belül. Az állam a megadóztathatóságra figyel. Annak mennyiségére. Nem arra, hogy jól érezzék magukat állampolgárai, hanem arra, hogy olyan szükségleteik legyenek, amelyeknek a kielégítése megadóztatható. Pl. vegyenek új autót, új mosógépet, új mobiltelefont, új számítógépet a régi helyett – és növekszik a GDP. A tanulókat is a felé orientálja az iskola, hogy találjanak ki új gépeket, amelyeket eladván növekszik a GDP. Igen, de mi van akkor, ha ez nem teszi boldoggá az állampolgárokat? Mikor és kinek szóljanak? Ha az oktatási rendszerben csak automatikus reprodukálás történik – nincs esélyük a beavatkozásra – saját életükbe.