2017. február 21., kedd

Digitális dolgozatszerkesztőt fejlesztett egy magyar startup

A Kreatív Online a napokban számolt be arról, hogy egy felhő alapú dolgozatszerkesztő alkalmazást fejlesztett a Redmenta, amely digitális startupként próbál választ találni az olyan kérdésekre, hogy miért nem tudnak eleget a mai gyerekek, és hogyan lehet őket másképp tanítani. A tanárokat segítő intelligens oktatási asszisztens feladatlapokat állít össze, dolgozatot javít és igyekszik élvezhetőbbé tenni a tanulást. Az alkalmazás a felnőttképzés területén is jól használható.
Kép forrása:ncsl.org

„Egyre több kutatás szól arról, hogy ma már nem ismétléssel, hanem tesztekkel és folyamatos gyakorlással lehet a tudást az ember fejébe verni. A tesztek azonban sok adminisztrációval járnak, a magyar közoktatásban dolgozó tanárok pedig már így is túlterheltek. Ezért a Redmentát úgy terveztük meg, hogy a tudás gyakoribb tesztelése mellett is megkönnyítse és meggyorsítsa a tanárok munkáját” – ezt Visy Zoltán a projekt vezetője mondta. Ma már egyre több digitális oktatási startup indul el abba az irányba, hogy különböző alkalmazásokkal színesítse a tanórákat, és hogy a digitális világban otthonosan mozgó diákokat digitális feladatokkal motiválják tanulásra. A Redmenta fejlesztői ezen felül a pedagógusok időhiányára találtak megoldást.

A digitális dolgozatot nem kell javítani

A Redmentával a feladatlapokat a tanárok nemcsak gyorsan és egyszerűen állíthatják össze, de egy kereső segítségével a már meglévő feladatlapok között is válogathatnak. Ha akarnak, képeket és videókat csatolhatnak a feladatok mellé, egy beépített képletszerkesztő segítségével pedig matematikai képletekkel is dolgoztathatnak. Ha dolgozatra szánják a feladatlapot, akkor megadhatják, hogy a diákok mikor kezdhetik el annak megoldását, és hány percig dolgozhatnak a teszten. Beállíthatják azt is, hogy a feladatok véletlenszerűen következzenek és az adható válaszok sorrendje is eltérő legyen - így aztán tényleg senkit sem kísérthet meg a puskázás lehetősége.

Ha csak házi feladatként állítanak össze teszteket, akkor a diákok akár a buszon hazafele menet mobiltelefonjaikon is kitölthetik azokat. A reszponzív felületnek köszönhetően ugyanis a Redmenta bármilyen okoseszközön elérhető. És bár az előre megadott helyes válaszoknak köszönhetően a tesztek javítását egy algoritmus végzi, a pedagógusok szöveges válaszmagyarázatot írhatnak minden feladat mellé. Így a diákok nemcsak azonnali visszajelzést kapnak tudásukról, de egyéni értékelést is a saját teljesítményükről.

Sok tanár már használja

A fejlesztő csapat addig járta a különböző oktatási fórumokat, és a tanárok is addig küldözgették egymásnak a Redmenta linkjét, hogy mostanra több mint ötvenezren használják az alkalmazást. Néhány hete együttműködési megállapodást írtak alá a Telenor digitális oktatási programjával is, így most már a Hipersuli-tanárok is online adnak házi feladatokat a közel 1500 diákjuknak. „Ők egy aktív munkacsoportként dolgoznak velünk a fejlesztéseken. Az oktatás során felmerülő problémákra adott saját gyakorlati tapasztalataikat osztják meg a közösséggel. A tanárok beszámolókat írnak, hogyan lehet egy tanórán 4-5 fajta digitális alkalmazással és okoseszközökkel tanítani. Ez nagyobbrészt ismeretlen terület, szinte mindenki csak a sötétben tapogatózik. Ezért van szükség ilyen közösségre. Ez kicsit olyan, mint az autók tervezésénél a szélcsatorna, ahol mesterséges közegben, de működés közben lehet megfigyelni a problémákat” – fogalmazott Visy Zoltán, miközben hozzátette, az ilyen visszajelzések nekik is segítenek felmérni a további igényeket és tökéletesíteni a fejlesztéseket.
A pedagógusokat rendszeres online szakmai workshopokon képzik, a diákok pedig táblagépeken és mobilinternet segítségével fejleszthetik digitális kompetenciáikat. És amíg korábban csak néhány iskolában működött a program, addig mostanra minden hazai iskola előtt megnyitották a lehetőséget, hogy Hipersulis lehessen.

Nem csak ők álmodnak digitális dolgozatról

A jelenleg nonprofit szolgáltatásként működő Redmenta most támogatókat keres a fejlesztés folytatásához. Az elmúlt két év tapasztalataira építve a csapat azon dolgozik, hogy az online feladatlap szerkesztő minden hazai iskolában kiválthassa a papíralapú dolgozatokat és házifeladatokat. „Akkor leszünk elégedettek, ha ez minél több iskolában és minél több tantárgy esetében sikerül. A digitális tesztek elterjesztésével nemcsak az oktatási módszerek korszerűségén szeretnénk javítani, hanem a magyar diákok versenyképességén is”- utalt Visy Zoltán a digitális asszisztens aktualitására, amely a mai oktatási rendszer egyik Achilles-pontjára reagálva igyekszik gyorsabbá, izgalmasabbá és korszerűbbé tenni a tanítást.Többek között erre mutat rá a legutóbbi, két hónapja megjelent PISA-jelentés is. A lexikális helyett inkább a diákok alkalmazott tudását mérő, háromévente végzett felmérés rossz magyar eredménye arra talán mégiscsak jó lehet, hogy megsürgesse a hazai oktatási rendszer 2019-re tervezett digitális átállását. Amikor már nemcsak a dolgozatokat írják digitálisan a diákok, de néhány tantárgyból az érettségi írásbelit is számítógép előtt ülve tölthetik majd ki. Persze ehhez digitális eszközökkel felszerelt iskolák, a mindennapi munkában rutinnal használt digitális tananyagok és a digitális világban is könnyen mozgó pedagógusok kellenek. „Sok múlik azon, hogy a tanárok megfelelő eszközt kapnak-e a speciális problémáik megoldására. Mi egy olyan kézbe simuló eszközt készítünk, amely a jövőben reményeink szerint megkerülhetetlen lesz a közoktatásban” – tette hozzá a Redmenta vezetője. (forrás: Kreatív Online)

2014. július 4., péntek

Növekvő számú ingyenes online egyetemi kurzusok

A Napi Gazdaság online cikkében olvasható, hogy mindössze hat hónap alatt kis híján megduplázódott az ingyenes internetes egyetemi kurzusok száma a világban: amíg januárban 1369, idén júniusban már nem kevesebb mint 2625 előadássorozat volt a nemzetközi kínálatban. Ez derült ki az Európai Bizottság által életre hívott Open Education Europe friss statisztikájából.

kép: gsvcap.com
Európában jelenleg 597 óra érhető el, közülük a legtöbbet a spanyol intézmények kínálják, szám szerint 203-at, utánuk következnek a britek, 120-szal, majd Franciaország, ahol összesen 81 kurzusra járhatunk virtuálisan; a kelet-közép-európai régióból egyelőre egyedül egy szlovák egyetem van jelen a MOOC-piacon. „Döbbenetes ütemben növekszik az ingyenes internetes képzések népszerűsége, köszönhetően annak, hogy a világ legmagasabban jegyzett intézményei, a Stanford, a Johns Hopkins vagy a párizsi École Normale Supérieur is hirdet meg órákat, és a tanulás ütemét a diákok szabják meg, akik még papírt is kaphatnak a vizsgák végén, amelyek értéke folyamatosan növekszik a munkaerőpiacon” – mondta el a portálnak Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, aki hozzátette, az élénk érdeklődést felismerve egyre több egyetem teszi ingyenesen elérhetővé egy-két óráját a világhálón, aminek nagyon fontos szerepe lehet a hírnevük ápolásában vagy megalapozásában. „A nemzetközi ösztöndíjrendszerek miatt a diákok ma már jóval mobilisabbak, mint néhány évtizede, így a hazai egyetemeknek is elemi érdeke, hogy még ismertebbé tegyék magukat a külföldi hallgatók körében; erre az online kurzusok kiváló lehetőséget nyújtanak” – jegyzi meg Szalai Zoltán.

infografika: teachthought.com
A MOOC mozaikszó az angol „Massive Online Open Course” származik, és nagyjából úgy fordítható, hogy ingyenes online nagycsoportos kurzus. A MOOC-ok sajátossága, hogy nem létszámkorlátosak, így akár több ezren is járhatnak egyszerre ugyanarra az órára a világ bármely pontján; az előadásokat a hallgatók videofelvételeken keresztül követhetik. Az első MOOC-ot még 2011 őszén a Stanford Egyetemen indították el, majd a massachusettsi MIT és a Harvard tette mindenki számára elérhetővé több óráját; azóta a MOOC-ok szervezésére tech cégek épültek, például a Coursera, az Edx, a Lynda vagy az Udemy. Erről korábban a Figyelőben is lehetett olvasni.

A statisztikák szerint Európában a legtöbb kurzust – több mint 130-at – a műszaki területen hirdették meg a közelmúltban; ezt követik az alkalmazott tudományok, a társadalomtudományok és az üzleti tudományok, mindhárom területre nagyjából 90 egyetemi előadássorozat jut jelenleg. Ám a nemzetközi kínálatban gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a görög-római mitológiával éppúgy foglalkozhatunk, mint például a bioinformatika aktuális kérdéseivel.

Magyarországon egyedülálló módon költségmentes internetes társadalomtudományi képzést kínál a Mathias Corvinus Collegium a középiskolás diákok számára. A négy féléves program elméleti kurzusai a modern kori történelem, a közgazdaságtan és a nemzetközi kapcsolatok területét ölelik fel. A gyerekek heti rendszerességgel juthatnak hozzá az e-learning felületen a feldolgozandó tananyaghoz, amely többnyire egy külföldi vagy magyar egyetemi szakember tanulmánya. Tudásukat háromhetente időkorlátos, készségfejlesztő szándékkal összeállított online tesztek, valamint házi dolgozatok segítségével mérik fel. Az elméleti oktatást érveléstechnikai, prezentációs és csoportdinamika-tréningek egészítik ki, emellett a diákok olyan gyakorlati ismeretekre is szert tehetnek, mint a motivációslevél- és az önéletrajzírás. A tréningek több helyszínen, a fővárosban, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is zajlanak, az MCC az utazási költségek megtérítésével támogatja a szociálisan rászoruló hallgatóit. A program keretében évente karriernapot is szerveznek, ahol pályaorientációs tanácsadással segítik a diákokat az egyetem kiválasztásában.

Szalai Zoltán úgy látja, a jövőben várhatóan tovább növekszik az online „szabad egyetemek” népszerűsége, ám az internetes távoktatás egyik formája sem fenyegeti a hagyományos, intézményes oktatást. „A MOOC-ok megjelenése az elmúlt évtized legjelentősebb fejleménye az egyetemi világban, ám ezek igazán csak úgy tölthetik be a szerepüket, ha kiegészítik a fizikai jelenléten alapuló képzéseket.

Forrás: Napi Gazdaság Online

2013. január 25., péntek

E-forradalom a felsőoktatásban

A Figyelő című hetilap 2013/3. számában jelent meg egy cikk az elit egyetemek nyílt, ingyenes online kurzusairól, amelyek révén az elmúlt években világszerte százezrek léphettek be virtuálisan a Harvard, a Stanford vagy a Yale előadótermeibe. Bár Magyarországon ettől még nagyon távol állunk, mégis az online tanulás növekvő népszerűsége alapjaiban formálhatja át a felsőoktatást. 

Az első online kurzusokat a cikk szerint az angliai Open University indította. Az 1969-ben létrehozott intézményben távoktatással képezték a hallgatókat, majd az internet berobbanásával az intézmény is módszertant váltott. 2000-ben a világon először már virtuális diplomaátadót szerveztek, amelyen 8 ország 26 hallgatója kapta meg az oklevelét.

A Harvard és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2012-ben egy hatvanmilliódolláros projektet indított útjára. Az edX néven létrehozott online platformon a két intézmény legnevesebb oktatói által tartott kurzusokat tették elérhetővé ingyen. Ezzel párhuzamosan azonban más elit egyetemek is indítottak online kurzusokat. A regisztráció többnyire egyszerű és ingyenes, hozzáférést biztosítva előadásokhoz, jegyzetekhez, házi feladatokhoz. A tanulás módja szerint kétféle képzés létezik. Az egyik esetben a valóságban zajló órákat lehet online követni, de alkalmazkodva az órabeosztáshoz, videokonferenciák, előadások, csapatmunka tekintetében. A másik típust a távoktatásra jobban hajazó, a saját tempóban elvégezhető (self-paced) kurzusok képviselik, ekkor az anyagok előre rögzítettek, ám azért a házi feladat beadására természetesen határidőt szabnak meg.

Forrás: telegraph.co.uk

Tanfolyamok széles választéka található meg a három legnépszerűbb platformon: udacity.com, edX.org, coursera.org. Több millió hallgató használja ezeket a felületeket, azonban az is igaz, hogy nagyon magas a lemorzsolódás. Általában a jelentkezők 10-15 százaléka jut csak el az oklevél megszerzéséig. Ennek ellenére, ha a jelenlegi trend folytatódik - és miért ne tenné? - akkor is százezrek szereznek majd online bizonyítványt MOOC kurzusokon (Massive Online Open Courses).

A cikkben megszólal Ollé János is, aki eredetileg ennek a blognak is az inspirálója volt. Elmondta, hogy véleménye szerint egy hosszú távon meghatározó oktatási modellről van szó. Ugyanakkor nyilván az online képzések nem tudják még felváltani a hagyományos képzési formákat. Az egyetemi képzés gyakorlati foglalkozásai, bizonyos projektek, csoportmunkák, kompetenciafejlesztő tréningek nem alkalmasak arra, hogy online formában jelenjenek meg, vagy nagyon költséges módon lehetne elérhetővé tenni. Emellett bizonyos szektorokban nem is fogadják el ezeket a diplomákat. Ennek egyik oka lehet a cikk írója szerint az, hogy a vizsgákon az ellenőrzés nehézségekbe ütközik és talán emiatt ingyenes még a legtöbb ilyen kurzus.

Várható, hogy ezek a tendenciák átformálhatják a felsőoktatás mai rendszerét. Egyrészről demokratizálódást eredményezhet, másrészről a hagyományos képzéseknél hozhat a versenyhelyzet miatt minőségjavulást.

Az edX.org nyitólapja
Bár sok a szkeptikus hang a minőséggel kapcsolatban. Az tény, hogy az online térben való tanulás segítése más fajta pedagógia és módszertani felkészültséget igényel az oktatótól. A hagyományos felépítésű online kurzusok (előadások, néhány gyakorlati feladat, egyéni munka, egyéni értékelés) az oktatótól sem követel  akkora energiabefektetést, mint egy teljes kurzus online csoportmunkára alapozása. Utóbbira lehet példa a konnektivista tanulás, amely elég komoly energiabefektetést, időt igényel mind a hallgatóktól, mind az oktatóktól. (Erről tudnánk mit mesélni...)

Magyarországon egyenlőre kísérleti kurzusokról lehet még csak beszélni. Gond, hogy a számítógépek még nem mindennapos résztvevői az oktatásnak. Az oktatási piacon a kereslet inkább a hasznos (azaz munkát érő) képzéseket célozza, cél gyakran a képesítés, azaz a papír megléte. Sajnos még sokan nem hiszik azt el, hogy az online oktatás személyes jelenlét nélkül is lehet hatékony, minőségi, eredményes (nem kell messzire menni a példáért, nézzük csak meg a levelező képzésekről szóló véleményeket). Bár egyre több az e-learninges támogatott projekt (egyenlőre még a hagyományos képzés támogatására, kiegészítésére), úgy tűnik, hogy az online oktatás sem a felsőoktatás irányítói, sem a résztvevői (azaz az egyetemek) számára nem fontos. Az tény, hogy viszonylag nagy beruházást igényel (technológia, tartalomfejlesztés, marketing, márkaépítés) ugyanakkor hosszútávon megtérülhet a befektetés. Bár most még ingyenesek a nagy egyetem online képzései, ha csak minimális összeget is vezetnek be, regisztráció, vagy tandíj gyanánt, a fokozott érdeklődést figyelembevéve az online felsőoktatásról kiderülhet, hogy bizony jó üzlet lehet, pláne, ha összekötik állásközvetítéssel is.

Forrás: Figyelő 2013/3. szám



2012. november 20., kedd

Felnőttképzés és Vállalkozás - Máltán I.



Mint már néhányan tudjátok, 2012.október 28-tól 3 hónapig Máltán élek, szakmai tapasztalatszerzés és bővítés céljából az EYE program keretén belül finanszírozva. Az itteni történéseim megírásával, talán tudok nektek hasznos érdekes információkkal szolgálni a jövőre nézve, ezért gondoltam megosztok néhány tapasztalatot ami kapcsolódik a felnőttképzéshez és vállalkozói léthez.

Az International Vocational College Malta intézményénél vagyok a felnőttképzési menedzsmentben.  A cég alapvetően business képzéseket hirdet, fiataloknak, fiatal felnőtteknek, vállalkozásra készülőknek, érettebb felnőtteknek, akik vállalkozásba kezdenének. Egyik kedvenc képzésük, melyen jelenleg dolgozok a „Working as an Intrapreneur” tanfolyam, mely tulajdonképpen a munkavállalót afféle vállalkozói szemlélettel vértezi fel, hogy jobban megállja helyét a cégnél ahol dolgozik. Olyan készségeket sajátítanak a tanulok a kurzuson melyek erősítik az önálló, proaktív, megalapozott és ésszerű döntéseik meghozatalát, ezáltal jobb alkalmazottak lehetnek.
Otthon nálunk ez a szemlélet még kevésbé van jelen, ez a munkamorál afféle köztes helyet, a vállalkozói lét és az alkalmazotti lét között. Részletesebben majd írok még a kurzusról.
A cég mellett nyelviskola is működik, Magister Academy, mivel hogy elég nagy üzlet Máltán az angol tanítás. Nyelviskolákból nincs hiány, mondhatni sok is van belőle, mely következtében igen éles verseny alakult ki az iskolák között a potenciális tanulók iránt.
Tipikusan informális tanulásnak számít, egy ilyen tapasztalatszerzési programban részt venni. Ezt a saját bőrömön is érzem, megváltoztatja az embert, új készségeket fejleszt ki, a tudását az on the job formában bővíti. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy kapcsolódjon be, bármilyen programba, ami tapasztalatszerzését bővíti. 

Málta felnőttképzéséről kicsit később tervezek írni, még 3 hete vagyok kint. A felnőttképzés témában egy külön bejegyzést szentelnék részletesebben megvilágítva.

Ebben a bejegyzésben inkább a vállalkozói léthez kapcsolódó eseményekről írok. A múlthéten megismerkedtem a BRANDit társalapítójával, Izlandról érkezett Runa Magnusdottir vállalkozónővel, aki egy hihetetlenül közvetlen, barátságos és vidám természetű hölgy. Runa a Connected-Women létrehozója, mely egy világméretű ingyenes online kezdeményezés, vállalkozást működtető nőknek. Ezen a közösségi site-on a világ 70 országából vannak jelen üzletasszonyok, vállalkozónők, vállalkozást indításában gondolkozó nők. A site tulajdonképpen tapasztalat cserének, üzleti kapcsolatok építésének és a saját márkájuk népszerűsítésének ad teret.  Jelenleg a 30 x 30 x 30 BlogAthon zajlik mely során 30 vállalkozó nő, 30 napon keresztül, 30 különböző ötletet, javaslatot, tippet oszt meg a közösségi site-on lévők között mely vállalkozói léthez kapcsolódik.  Briliáns és érdekes kezdeményezés, mely tulajdonképpen az informális tanulás alapját teremti meg. Az itt olvasható ötletek, tippek amellett hogy vállalkozói szempontból hasznosak, felruháznak azzal a nemzetközi szemlélettel, melyet képviselnek a világkülönböző országaiban élő és vállalkozó nők.
Runa Magnusdottir előadása utána a Global Entrepreneurship Week keretén belül
A BRANDit, a márkaépítés egy újfajta megvalósítása, mely leváltja a „PUSH” mint nyomni effektust és helyébe a „PULL” mint behúzni effektust használja. Ebben a márkaépítésben nem nyomjuk a kreált reklámot a célközönségnek agyba-főbe, hanem a márkát a személyiségünkre alakítjuk ki, ezáltal magunkhoz húzzuk a célközönséget, azokat akik azt keresik, amit mi személyünkben képviselünk. Mi mint vállalkozók, cégvezetőnk. A BRANDit megfogalmazása szerint, sosem logóval kapcsolódnak a vevők, vagy designnal, hanem a személlyel.  Mindössze 7 másodperc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy átadjuk neki az érzést, amit mi képviselünk. Ez a 7 másodperc arra ad teret, hogy 100%-ig önmagunkat képviseljük, úgy, ahogy vagyunk, nem pedig valami hamisat árulva, amik abszolút nem vagyunk. A BRANDit filozófiája, hogy legyünk önmagunk, találjuk meg a saját márkánkat, képviseljük azt és így szerezzünk vevőt. Kihozza azt az egyediséget a személyből, ami a vállalkozás képvisel, legyen szó természetes gyógynövényekből készült teakeveréket forgalmazó vállalkozónőről vagy életbiztosítás üzletkötőről. A vállalkozási terület itt mellékes, a fókusz az egyediségen és az őszinteségen van. Hát nem fantasztikus? :)

Következő bejegyzés hamarosan! 

Tóth Katalin
adult education manager, entrepreneur
owner of Debrecen Skill Center 

oktatas@debrecenitanfolyam.hu 
www.debrecenitanfolyam.hu 

2012. november 2., péntek

Cikkeket, bejegyzéseket keresünk...

Kedves Olvasók! Kedves Andragógus Hallgatók! 

Forrás: blog.hubspot.com
Az andragógus blog az utóbbi időben takaréküzemmódba állt. Sajnos. De mivel sok munka fekszik benne, és hasznos mindaz a tudás, összegyűjtött információ, amit közzétettünk, sajnálnám, ha kifújna a dolog. Akkor voltunk mi magunk a legaktívabbak, amikor még hallgatóként tettük közzé szakmai írásainkat. Most mindenkit leköt a munka, és vagyunk páran, akik azóta más vizekre eveztünk. Mégis úgy érzem ez egy jó kezdeményezés, kár volna veszni hagyni.

Keresünk szerzőket, írókat, akik felnőttképzési, művelődési témában szívesen írnának a blogba, vagy megosztanák korábbi írásaikat. Közkinccsé tehetőek a jól sikerült szemináriumi dolgozatok, könyvajánlók, szakdolgozatok, kutatások. Ha találtatok a blogon hasznos írásokat, úgy tudjátok, hogy miért fontos megosztani, mások számára felhasználhatóvá tenni mindazt, ami amúgy csak a fiókban és a számítógép valamely mappájában lapulna. Meg aztán, így maradhat életben ez a kis blog. :) 

Jelentkezni lehet nálam és/vagy a Facebookon.
Én remélek...

2012. szeptember 13., csütörtök

Egységes e-learning rendszer a Semmelweis Egyetemen

Vizsga este tíz órakor otthonról, tanulmányi verseny online, záróvizsga azonnali eredménnyel – mindez csak néhány példa arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek az egységes e-learning rendszerben, amelynek kiépítése az országban elsőként a Semmelweis Egyetemen kezdődött el. Az egész intézményt átfogó E-learning és Digitális Tartalomfejlesztő Központ létrehozása annak köszönhető, hogy az egyetem vezetése felismerte az elektronikus tanulási környezetben rejlő pozitívumokat és a hallgatók igényeit. Az elektronikus tananyagok széleskörű használatával az oktatóknak több idejük jut a kutatásra és a gyógyításra, a hallgatók pedig szükség esetén rugalmasabban oszthatják be az idejüket.

A most indult félévben a Semmelweis Egyetem hat karán már összesen 42 tantárgyhoz tölthető le elektronikus tananyag egy központi honlapon keresztül. Annak érdekében, hogy azok is részesülhessenek az e-tananyagok előnyeiből, akik nem a Semmelweis Egyetem hallgatói, Dr. Szél Ágoston rektor úgy döntött: az elkészült anyagok egy részét kísérleti jelleggel felajánlja más orvosképző intézményeknek is. Így ezek a világ bármely pontjáról elérhetővé válnak a különféle helyszíneken beiratkozott egyetemi hallgatók számára. Nagy pozitívuma az anyagoknak, hogy jelentős részük angol nyelven is elkészült. Az egységes e-learning rendszer célja, hogy egységes arculattal és koncepcióval, szervezetten készüljenek a Semmelweis Egyetem elektronikus tananyagai, s ezek egy központi honlapról legyenek elérhetőek – mondta Dr. Kokovay Ágnes, az E-learning és Digitális Tartalomfejlesztő Központ igazgatója. A Semmelweis Egyetemen kifejlesztett központi azonosító rendszer (SEKA: Semmelweis Egyetem Központi Azonosító rendszere) segítségével már az év elején integrálták az összes hallgatót az e-learning keretrendszerbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NEPTUN (egységes tanulmányi rendszer) jogosultság segítségével minden hallgató beléphet a rendszerbe, s letöltheti azokat a tananyagokat, amelyek felvett tantárgyaihoz kapcsolódnak.

Az e-learning nem csupán az elektronikus tananyagok összességét jelenti, hanem egy tanítási módszer is, amely irányítja, segíti az adott tananyag megértését, lehetővé téve az önálló tanulást, az egyéni igényekhez alkalmazkodó haladást. Az e-learning anyagok többsége interaktív kiegészítéseket tartalmaz, így például tudást ellenőrző kérdéssorokat, tanár-diák, illetve diák-diák kapcsolatot támogató fórumokat.
Fotók: D. Kiss Balázs / Semmelweis Egyetem
Fontos azonban, hogy az elektronikus tananyag nem helyettesítheti a tanárral való kapcsolatot és a személyes jelenlétet. A Semmelweis Egyetem az úgynevezett „blended learning” elvét követi, amely ötvözi a hagyományos és az elektronikus oktatás elemeit. A hallgató időbeosztását ugyanakkor rugalmasabbá teheti ez a rendszer, hiszen a multimédiás tananyagok a nap huszonnégy órájában rendelkezésre állnak. Az egységes e-learning rendszer lehetővé teszi az elektronikus vizsgázást is. Az elmúlt szemeszter végén a Neurológiai Klinika tanulmányi versenyt szervezett az e-learning nyújtotta speciális tudásellenőrzés segítségével. A Fogorvostudományi Karon gnatológia tantárgyból akár otthonról is lehetett vizsgázni a rendszer segítségével, elektronikus úton, este 10 órakor.  A Testnevelési és Sporttudományi Karon pedig már a záróvizsga írásbeli része is számítógépek segítségével zajlik.

 Forrás: Semmelweis Egyetem / Hírek

2012. szeptember 7., péntek

Állami térhódítás a szakképzésben

Új tanoncrend címmel jelentetett meg a HVG című hetilap egy cikket arról, hogy az állam a saját fenntartásában lévő intézmények felé tereli a szakmát tanulni vágyó diákokat - és a szükséges pénzeket.

"Pénzért úgyszólván bármit hajlandók oktatni a szakképzéssel foglalkozó iskolák. Legalábbis ez a feltételezés rajzolódik ki abból a pályázatból, amelyet alig két héttel a tanév kezdete előtt, augusztus 18-án hirdetett meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A 4,5 milliárd forintra azok az intézmények repülhetnek rá, amelyek olyan szakmák képzését is vállalják, amik a tavaszi beiskolázáskor még nem voltak benne az államilag elismert szakmák országos képzési jegyzékében (okj). Vagyis a diákok nem is jelentkezhettek rájuk. Ráadásul a szakmai és a vonatkozó központi kerettanterveket sem dolgozták ki. A feltétel mindössze annyi, hogy az iskolák szerezzék be a tanulók és szüleik hozzájárulását; az adott szakmához kötődő pedagógiai program beindításához ezúttal még attól is el lehet tekinteni, hogy a fenntartó jóváhagyja, és szakértő véleményezze azt. Nem véletlen, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté néhány hete az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az új szakképzési törvény egészét, mert a kapkodás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
A kormánynak azért ennyire sietős, mert a szakképzés átalakítását már a most kezdődő tanévben el akarta indítani. Be kellett látnia azonban, hogy ehhez néhány hét kevés, ezért a rajtot januárra halasztották. Az okj újabb verziója ugyanis csak július elején jelent meg, és ebből derült ki, hogy például az egyébként népszerű webmesteri szakma és az ahhoz tartozó tananyagok az eddigi formában már nem léteznek. A helyébe lépő új szakmadefiníciókhoz viszont még nem dolgozták ki a követelményeket. Ezért döntött úgy a kormány, hogy pénzzel próbál ösztökélni, amire vevők is az elmúlt hónapokban kiéheztetett szakképző iskolák. A váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, Dian János például arról számolt be a HVG-nek, hogy indulnak a pályázaton, még ha ma nem is tudják pontosan, milyen szakma nevén fut majd a képzés. A támogatás 50 millió forintra is rúghat, ami nagyjából megegyezne azzal az összeggel, amelyhez az idén már nem juthatott hozzá az iskola. Januártól ugyanis a vállalkozások már nem irányíthatják a szakképzési hozzájárulást közvetlenül az oktatási intézményekhez, a pénz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba folyik be, felosztása az állam hatásköre.

A hiperaktív állami szerepvállalás a szakképzés átalakításának szinte minden elemére kiterjed. Az okj módosítását például önmagában senki sem kifogásolta, mivel az elismert szakmák valóban túlburjánzottak. Ám a mintegy négyszázból megmaradt szűk kétszáz alap-szakképesítés esetében jócskán átírták a kötelező óraszámot; a bérügyintézőnek készülő nebulóknak például az eddigi kétszáz helyett januártól már ezer órát kell a padban tölteniük, de megötszöröződik a fűrészgépkezelők kötelező óraszáma is. „Csak azt nem tudjuk még, mit mondjon az oktató 300 órán keresztül a fűrészről” – dohog a Felnőttképzők Szövetségének főtitkára, Borsi Árpád.
A szakmajegyzéket kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumban az óraszámok emelését a HVG érdeklődésére azzal indokolták, hogy egyenértékűvé akarták tenni az iskolarendszerben és a felnőttképzésben megszerezhető bizonyítványt, mert „az óraszámok vonatkozásában, a képzők közötti verseny egyik nemkívánatos hatására, elindult egy lefelé tartó tendencia”. Borsiék szerint viszont nem életszerű, hogy a felnőttképzésben ne vegyék figyelembe a tanulók már felhalmozott tudását, és persze azt is fájlalják, hogy ötszörös áron jóval nehezebb lesz eladni az ötször annyi időt igénybe vevő tanfolyamokat.

Fotó: Katona László / Metropol
Az új szabályok azoknak a vállalkozásoknak a forrásait is apasztják, amelyek eddig a felnőttképző intézményeknél, vállalkozásoknál vásároltak szolgáltatásokat. Az idén ugyanis megszűnt az a lehetőség is, hogy a cégek a szakképzési hozzájárulásuk terhére maguk képeztessék tovább saját munkatársaikat, ehelyett maradtak a macerás uniós pályázatok. Míg eddig a cégek évente 6-8 milliárd forintot forgattak vissza dolgozóik taníttatására, az idén az erre a célra meghirdetett pályázatból eddig uszkve száz vállalkozás jutott együttesen 230 millió forinthoz.

Kiszorulóban vannak a piaci vállalkozások a munkaügyi központok által meghirdetett tenderekből is. Ezeken egy új szereplő, a Türr István Képző és Kutató Intézet tarol. A kilencvenes évek elején létrehozott, de később kiürült kilenc regionális képzőközpontot tavaly fedezte fel magának a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és a 48-as olasz szabadságharcosról elnevezett intézet lett a közfoglalkoztatással összefüggő feladatok letéteményese. Az „Újra tanulok” elnevezésű, 4 milliárd forintos uniós forrásra eddig csak a Türr által közfoglalkoztatottaknak felajánlott képzéseket (háztáji állattartás, növénytermesztés és -tartósítás) fogadták be, a romatelepek komplex programjára pedig csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek konzorciumi partnerként a Türrt is bevonják.

A felnőttképzők attól is tartanak, hogy az állam ennél is határozottabban ráteszi a kezét a piacukra: áttereli a diákokat az állami fenntartású intézményekbe, így úszva meg a különben feleslegessé váló pedagógusok elbocsátását. Erre több jel is mutat. Az új köznevelési törvény például a szakközépiskolák alapfeladatai között sorolja fel a felnőttképzést. Ráadásul a készülő felnőttképzési törvényben azt tervezik, hogy a magánintézmények számára is meghatározzák, hány főállású oktatóval működhetnek, holott azokban eddig az óraadás volt a jellemző. Az államilag támogatott felsőfokú szakképzés tanulói létszámait is újraosztották. Így például a magánalapítvány által létrehozott Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ettől a tanévtől mind a 600 államilag támogatott felsőfokú szakképzési helyét elveszítette, és azokat állami egyetemek és főiskolák között osztották szét.

Az átalakítás mögött az a vízió körvonalazódik, hogy Magyarország a szakmunkások országa legyen. Az ehhez vezető út az úgynevezett duális képzés bevezetése, vagyis a tanulás súlypontjának áthelyezése az iskolai keretekből a cégeknél folyó gyakorlati foglalkozásokra. Mindezt úgy, hogy a háromévesre kurtított iskolai szakképzés keretében a tizenévesek legfeljebb az órák egyharmadában tanulhatnak közismereti tárgyakat. A kormány azonban ezen a területen is késésben van. Kevés ugyanis a vállalkozó szellemű intézmény, amelyik már az idén hajlandó elindítani a hároméves képzést. Ehhez ugyanis olyan cégpartnerre van szükség, amely szerződést köt a tanulókkal. Így ebben a kérdésben is marad a pénzügyi ösztöke: augusztus 18-án 5,1 milliárd forintra írtak ki pályázatot részben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek készek már most, szeptembertől tanulószerződést kötni a tanoncokkal, részben pedig azoknak az iskoláknak, amelyek ismeretlenül is belevágnak a duális képzésbe."

SZABÓ YVETTE
Forrás: HVG 2012. augusztus 25