A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gutenberg-galaxis. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gutenberg-galaxis. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 20., szerda

Gutenberg - galaxistól a hálózatokig

A társadalomra és gazdaságra ható trendek könnyebben integrálhatóak a már meglévő tudásrendszerbe, ha az egyén definiálja saját maga számára, hogy az adott jelenség milyen változást hoz saját „mikrokörnyezetében”. Amennyiben az információs társadalom térnyerését egyéni élethelyzetem dimenziójában vizsgálom, megállapítható, hogy a papír-alapúság folyamatosan szorul ki az életemből, az internettől való függésem (félre értés ne essék nem függőség) egyre csak nő, így a számítógép előtt töltött órák száma egyenesen arányosan szökik fel. A fenti tendencián jó lenne változtatni, kellene változtatni, lehet-e egyáltalán változtatni? Nem hinném. Szeretnék digitálisan kompetens lenni, de ez nekem jó, vagy társadalmi szükségszerűség?

Már az 1960-as évek elején születtek arra vonatkozó feltevések miszerint a papír-alapúság visszaszorulása következik be. Marhall Mcluhan A Gutenberg-galaxis (1962)című művében fogalmazta meg, hogy az elektronikus média dominanciája bontakozhat ki. Előrevetítette, hogy a feltörekvőben lévő információs technológia, médiumok erős hatással lesznek a könyvbeliségen alapuló információs világra, mely a társadalmat hosszabb távon horizontálisan és vertikálisan átformálja. Az ellenvélemények táborából említhető Mark Y. Herring, a Winthrop University dékánja, aki 10 érvet hozott fel arra vonatkozóan, hogy a papíralapúságot miért nem válthatják fel az IKT eszközök. Érvei között szerepelt, hogy az interneten nincsen minőség-ellenőrzés, valamint a tű-a szénakazalban effektus érvényesül.

Vajon ki mondta a dékán úrnak, hogy az internetnek, és IKT eszközöknek a célja, hogy legyőzzék egy véres harcban a papíralapúságot?

Kezdek rájönni, hogy nincsen kizárólagosság, nincsen jó és rossz út. Csak praktikus megoldás van az információszerzésre.

Komenczi Bertalan kijelenti, hogy nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy egy a fenti tendencia egy teljesen új világot eredményez.

Viszont, ha megfigyeljük az információs társadalom fejlődésének intenzitása erősen függő társadalmi és gazdasági fejlettség szintjéről. Hazákban a 2008-ban a háztartások 48%-a rendelkezett internetkapcsolattal, míg az EU-s átlag 60% volt, igaz a tényleges internet-felhasználók száma a teljes lakosság számához képest 59% volt Magyarországon, míg az EU-s átlag 62%. A fenti adatokból levonható az a nagyvonalú következtetés, hogy hozzáférést és IKT iránti nyitottságot nem csak az egyén számára rendelkezésre álló technikai feltételek határozzák meg, hanem az attitűd. Tehát a digitális technológia, és az internet akkor tudja megvetni a lábát bizonyos kultúrkörökben, ha nemcsak egzisztenciálisan vagyunk készek a befogadására, hanem fejben is.

Merész kijelentés, miszerint a korábbi evolúciós folyamatok azt igazolják az információs társadalom térnyerésével az emberi elme átstrukturálódása is bekövetkezhet (Merlin Donald,2001), mely a kognitív funkciók digitális médiumokhoz való igazodását vonja maga után. Vajon bekövetkezhet, hogy pár évtized múlva az a világról szerzett információkhoz teljesen jelentéstartalmakat is hozzá fogunk rendelni az IKT eszközök hatására? Lehetséges, hiszen, ha csak a jelenlegi generációk fogalmakhoz kötődő értelmezési módjait vizsgáljuk a különbség domináns. A tinédzserek számára a facebook-nak, a twitter-nek köszönhetően a „közösség”, és a „hálózat” kifejezések más jelentéstartalommal bírnak, mint a korábbi generációk számára. Teljesen eltérő gondolkozási műveleteket indítanak be, hiszen a tinédzser előtt kirajzolódik egy a barátaiból álló, virtuális közösség, míg a hagyományos értelmezésben szoros kapcsolatot ápoló, olykor fizikailag egy térben tartózkodó emberek csoportja rajzolódik ki az egyén számára. Reálisnak tekinthető, hogy az eltérő gondolkodási műveletek egy hosszabb intervallumban az emberi elme, ha nem is domináns, de árnyalatnyi átalakulásához vezetnek. Az állatok génkészletében is rögzülnek a külvilág változásaira adott válaszok, ilyen alapon az ember is alkalmazkodhat akár fizikai adottságaiban is az információs társadalom új kihívásaira.

Komenczi az IKT térnyerésének eredményeként példaként említi a működés szerveződés új rendjét: a hálózatot. Az internet globális térnyerésének köszönhetően a világ bármely pontjáról az beléphet a hálózatba, mely határtalan kommunikációs lehetőséget szolgál számára. Tehát a hálózati rendszer kialakulásával párhuzamosan bekövetkezett a kommunikáció globalizálódása, megmerném kockáztatni talán demokratizálódása is. Hiszen olyan információkhoz lehet hozzáférni, mely korábban csak egy elit-csoport kiváltságaként szolgált. Friss példaként említendő a wikileaks, mely olyan adatokat bocsát ki a világ számára, melyekhez addig csak magasabb szinteken lehetett hozzájutni. Felvetődik természetesen a kérdés, jó-e, ha, olyan adatok birtokába kerülünk, melyek kezelése és birtoklása veszélyt jelenthet? A demokratizálódási folyamatra figyelmet kell fordatani, hiszen a nagyfokú ismeretbővítésen túl a világról alkotott világkép erős romlása következhet be.

A hálózati rendszernek köszönhetően a tér és az idő kitágul, nem számít mely időzónában és a föld mely pontján csatlakozunk a hálózatra. Elvi szinten mindenki, mindenhol és mindenkor elérhető.

Az információs társadalom egyszerre rengette meg alapjaiban az addig működő társadalmi berendezkedést, működési formákat, és egyszerre hozott egy olyan fejlődési hullámot az emberiség történetében, melyre korábban nem volt példa. Azt hiszem érdekes napokat élünk.

Források:

Donald, M(2001): Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó, Budapest

Komenczi Bertalan(2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó, Budapest

Marhall Mclahan(2001): A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Trezor Kiadó, Budapest

URL: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt08.pdf

URL:http://hu.wikipedia.org/wiki/Gutenberg-galaxis