Minden, ami a felnőttek - és még nem annyira felnőttek képzésével, tanulásával, művelődésével kapcsolatos.
Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság;
gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes. (Konfuciusz)
2012. március 22., csütörtök
A magyar lakosság nem jeleskedik az élethosszig tartó tanulásban
Az élethosszig tartó tanulás nem azt jelenti, hogy néhány évente újabb egyetemi szakra iratkozunk be vagy elnyújtjuk tanulmányainkat. Amikor a statisztikusok az élethosszig tartó tanulást mérik, azt a kérdést teszik fel, a megelőző négy hétben részt vettünk-e valamilyen oktatásban, képzésben. A formális oktatás mellett ide tartozik mindenféle informális képzés is, amelyek például a tapasztalat- és gyakorlatszerzés, skillek fejlesztésére stb irányulnak. Az élethosszig tartó tanulás segít naprakészen tartani a korábban megszerzett képzettséget, tudást, illetve lépést tartani a technikai fejlődéssel is.
Épp ennek köszönheti, hogy az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztatottság kapcsolata erős, nem véletlen, hogy a formális oktatás, a diplomások arányának növelése mellett az unió külön költségvetéssel támogatja a lifelong learninget is (pl. csereprogramok, felnőttképzés, workshopok).
Sajnos a magyar lakosság nem jeleskedik az élethosszig tartó tanulásban, a 25-64 éves korosztály kevesebb mint 3%-a mondta azt az Eurostat szerint, hogy részt vett a megelőző négy hétben képzésen vagy oktatáson. Az elmúlt években ráadásul inkább romlott az arány, mintsem javult volna, a 2000-es évek elején még 4% körüli volt az arány. A 4%-kal sem tartoznánk még az európai középmezőnybe sem, az átlag ugyanis 11%, a legjobb érték pedig Dániáé majdnem 33%-kal. Általában véve a skandinávok jeleskednek a lifelong learningben, ami a formális oktatásban való nagyobb arányú részvétellel is magyarázható.
Az adatokat térképre vetítve rajzolódik ki igazán, hogy milyen jól behatárolható tömböket alkotnak az egyes csoportok, és hogy sajnos Magyarország ezek között inkább a Balkánhoz sorolható, miként nálunk már csak Bulgáriában és Romániában alacsonyabb az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az unió országaiban. Érdekes, hogy a közép-európai térségből egyedül Szlovénia javított nagyot, a 2000-es évek elejéhez képest megduplázták az arányt (7%-ról 16%-ra).
Forrás: portfolio.hu
2012. február 1., szerda
Felnőttképzés és tanulóközpontúság 1x1 - A keretek
Egy saját felnőttképzési intézmény elindítása után, a kezdeti kialakítás és vezetés során, számos olyan kérdéses pont fogalmazódik meg az intézmény sikerességén dolgozók munkatársakban, melyekre nem találni az első fiókban választ. Pedig mennyivel könnyebb lenne, kihúzni a fiókból a megfelelő megoldást, mind formailag mind tartalmilag hibátlan kivitelezést. Néha a legegyszerűbb dolgok, a legfontosabbak és néha a legfontosabb dolgok a legelhanyagoltabbak.
Ahogy az életben a világ, a fejünkben a gondolataink adnak keretet létezésünknek, úgy a felnőttképzésben is keretek között élünk napjainkat. Vannak ugyebár a tanfolyamok, képzések, tréningek, workshopok és hasonló elnevezésű összejövetelek.
Ebben a bejegyzésben ezeknek a felnőttképzési összejöveteleknek a kereteiről fogok írni, néhány gyakorlati esetből született megoldást közzé tenni arra, hogy milyen egy jó „keret” – tanfolyamkezdés, nyitás, zárás - és miért is érdemes figyelnünk a keretekre.
Szeretettel ajánlom leendő oktatóknak, felnőttképzőknek és intézményeknek, akik szeretnének nyitni egy tanulóközpontú oktatás felé.
Tanfolyam kezdésre vonatkozó tanácsok
Mielőtt rátérünk a tananyagra, nagyon fontos hogy bevezessük a felnőtteket a tanulásba, motiválttá tegyük őket és a meghatározzuk, azokat a célokat, melyeket elérhetnek a tanfolyam elvégzésekor, tájékoztassuk őket a tanfolyammal kapcsolatos praktikus és fontos információkról. Így megnyugszik mindenki hogy jó kezekben és jó helyen van. Első piros pont!
Ha oktató vagy, akkor a következő sorrendet tartsd be a nyitást követően:
1.) Bemutatkozik az oktató: Elmondja saját tanulmányait, munkatapasztalatait, mióta dolgozik a szakmában, hol, milyen körülmények között végzi munkáját. Miért fontos ez? Egyrészt kialakulhat a résztvevők fejében egyfajta kép az oktatóról, melyet első látásra alkotnak. Ne legyünk szerények, ha profi vagy a szakmában, igenis sorold fel képesítéseid és tapasztalataid. Másrészt az oktató egyfajta mintát mutat a résztvevőknek, azzal hogy bemutatkozik, tulajdonképpen felkészíti őket arra, hogy most ők következnek.
2.)Felkéri a tanulókat, hogy mutatkozzanak be ők is: Hogy mit érdemes elmondaniuk?
- ki milyen céllal érkezett a tanfolyamra,
- miért választották ezt a képzést és milyen terveik vannak a jövőben.
Ezzel felmérhetjük, hogy a tanfolyami részvevőknek milyen motiváltsággal érkeztek, milyen jövőbeli elképzeléseik vannak. Így igazán hatékonyan tud az oktató személyre szabottan tanácsokat és javaslatokat adni a későbbiekben.
3) „Mire lesz mégis jó ez a képzés nekem” – gondolatfelhők eloszlatása. Röviden, tömören vázolja fel az oktató, hogy a tanfolyamon tanultakat milyen módon, hol és hogyan tudják felhasználni, „Mire lesz jó” a tanfolyam amit elvégeznek, hogyan tudnak vele hivatásosan dolgozni és elhelyezkedni.
Cél, hogy a tanfolyami résztvevők teljesen tisztába legyenek lehetőségeikkel, azokkal a keretekkel melyek között tudják alkalmazni megszerzett tudásukat, valamint hogy lássák maguk előtt a végeredményt.
TIPP: Ehhez 5-10 mondatot előre állíts össze, ha előadást tartasz az anyag elejére bele is lehet rakni.
4) „Melyik nap mi várható” – Nem kínálunk zsákbamacskát érzés megteremtése
Miután a cél világos és tiszta, pár mondatban vázoljuk fel, milyen struktúrában fogunk haladni a tananyaggal, melyik nap mit tervezünk megtanulni. Minden egyes napra vonatkozóan beszéljünk az aznapi tananyagegységről, hogy felvázoljuk az utat a tanfolyami hallgató előtt, amit be kell majd járnia. Ez segíti a résztvevőket, ho
gy a struktúrát a fejükben felépítsék, mely majd később összeáll.
TIPP: Amennyiben valamit hozni kellene a tanfolyamra a hallgatónak, azt minden esetben előző nap adjuk tudtukra, hogy fel tudjanak készülni.
5) „ A VIZSGA frász eloszlatása” - A vizsgával kapcsolatos információk megosztása
Oszlassunk el minden kételyt a vizsgával kapcsolatosan, az alábbi kérdések mentén haladva.
- Hányszor lesz vizsga? / Például: Két vizsga. 1 írásbeli az utolsó oktatási nap, vasárnap reggelén. A második pedig megbeszélés szerinti időpontba/
- Mikor várható a vizsga? (Amennyiben a csoportra van bízva, az utolsó nagy vizsga időpontja, abban az esetben jelezzük feléjük, hogy majd gondolják ki, mikorra szeretnék tenni a vizsga időpontját. /Jelen esetben az utolsó nagy vizsgának az időpontját ők határozzák meg, mikorra tudnak felkészülni/
- Miből fog állni a vizsga? / Írásbeli esetén teszt illetve kitöltős válaszolgató kérdésekből, a végső nagy vizsga pedig szóbeli tételhúzásos gyakorlati vizsga lesz. A vizsga előtt mindenképpen lesz egy megbeszélés, milyen témaköröket nézzenek át, miből várható kérdés./
- Mi van abban az esetben, ha nem sikerül? Pótvizsga lehetőség adott, egyszeri alkalommal. / Érdemes megnyugtatni őket, hogy nem kell aggódniuk./
- Mikor vehetik át a Tanúsítványt? / Sikeres vizsga esetén, már a vizsgát követően átadásra kerülnek a dokumentumok./
Milyen szünetek lesznek és körülbelül mikor?
Meddig tart a képzés? Mikor kezdődik másnap?
TIPP: Szünet alatt érdemes minden tanfolyami oktatói segédanyagot becsukni, hogy a tanfolyami résztvevők ne tudják nézegetni az oktató anyagait, segédleteit.
TIPP: A szünetek betartására mindenképpen hívjuk fel a figyelmet, hogy időben be tudják fejezni, amit aznapra elterveztek.
TIPP: Próbáljanak odafigyelni a tanfolyamra való érkezés pontosságára. Minden esetben figyelmeztesd őket!
7.) KÉRDÉS? A Tanfolyam kezdési egység és minden további tananyag egység lezárásaként, kötelező megkérdezni a résztvevőket, van-e valamilyen kérdésük, van –e valami amiben nem biztosak, nem kellően tisztázott. Egy következő tananyag egységre csakis kizárólag abban az esetben lehet tovább menni, ha az oktató megbizonyosodott arról, senkinek semmilyen kérdése nem maradt megválaszolatlanul.
8) „Struktúraépítés, mielőtt belecsapunk a lecsóba „avagy – Tanfolyami Jegyzet áttekintése
Mielőtt bármilyen részbe bele kezdesz ha oktató vagy, azelőtt a csoport, együtt közösen lapozza át a kapott jegyzetet. Az első oldaltól az utolsóig. Aki nem akar lapozni, az figyelhet is. Érdemes megismerkedniük a jegyzettel, mit fognak majd tanulni, milyen egységekre oszlik a tananyag. Miközben a jegyzetet átnézitek, hangosan felolvasva az egyes fejezet és alfejezet címeket, már lehet nekik mondani, hogy jelöljék be, azokat az oldalakat, ahonnan majd vizsgakérdés lesz. További alternatíva ha az egyes napokra vonatkoztatva nézitek át a jegyet azon részét melyet az aktuális napon tanultok.
A tanfolyam végén
Adjuk meg a módját lezárás”
Minden képzés végén érdemes egy záró tapasztalatkört tartani, ahol a résztvevők elmondhatják, hogyan érezték magukat, milyen tapasztalataikat és megbeszélitek azokat.
TIPP: Ha oktató vagy a tanfolyam egésze alatt folyamatosan jegyzetelj. Különösen fontos ennek a jelentősége, ha személyre szabott oktatást szeretnél végezni a tanulóközpontúság jegyében.
Legközelebbi részben az ELMÉLETI oktatás tökéletesítéséről fogok írni, ismét gyakorlati tapasztalatokkal, hogyan lehet ez elméleti előadást érdekessé, színesség, praktikussá és hasznossá tenni, még akkor is ha „száraz és unalmas” – idézőjelben, hiszen olyan nem létezik :)
Tóth Katalin, andragógus vállalkozó
2012. január 23., hétfő
MTI: Bemutatták a közművelődési koncepciót
Fotó: MTI |
Hammerstein Judit előadásában felidézte: három hónapja, november 14-én indult útjára a Magyar közművelődésért programsorozat, amelynek keretében az ország 16 helyszínén találkoztak mindazok, akik felelősek a magyar közművelődést ügyéért. A sorozat "tartópillére" lett a közművelődési koncepciónak, amely "a szakmai fejlődés alapértékeit kívánja meghatározni a 2020-ig terjedő időszakig".
Leszögezte: társadalmi átalakulás elképzelhetetlen az együttműködő közösségek részvétele nélkül. Ebben a megújult művelődési házak munkájára számít a kulturális államtitkárság.
A helyettes államtitkár kiemelte: a koncepció feladata, hogy "tájékozódási pontot adjon akkor, amikor az egzisztenciális bizonytalanság egyben kulturális elbizonytalanodást is jelent". A koncepció kiemelt területei közé a közművelődés alapintézményei, a felnőttképzés, a közösségi művelődés, a kulturális vidékfejlesztés, a határon túli magyar kultúra, a kulturális örökség digitalizálása, a közoktatással való szoros együttműködés, a hagyományápolás és a magyar nyelv ügye számítanak.
Hammerstein Judit az államtitkárság fontos feladatának a jogszabályalkotást nevezte meg, különösen az 1997. évi 140. kulturális törvény átalakítását, hogy a önkormányzatoknak a közművelődési intézményrendszer működtetésében továbbra is kulcsszerepe legyen. "Ötezer fősnél kisebb településeinken az eddig átadott majdnem 200 intézménnyel együtt 2015 végéig összesen több mint 600 integrált közösségi szolgáltató tér átadása várható" - jelentette be a helyettes államtitkár. Az európai uniós források terhére az első félévben ezek működésére pályázat útján 500 millió forintot biztosítanak. Fontos feladatnak nevezte továbbá a Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szakmai átszervezését.
A politikus elmondta: az államtitkárság törekszik a fenntartható, kiszámítható finanszírozásra, felkészülnek a program- és feladatfinanszírozásra, amelyhez feladat- és teljesítménymutatók kidolgozására van szükség. Megjegyezte, szeretnék, ha a meghatározó felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek megjelennének a közművelődési támogatások rendszerében.
2011. november 17., csütörtök
Kit mire tanít a mese?
Egyik kedvenc meseíróm már gyerekkorom óta Bálint Ágnes, akinek számos könyvét olvastam gyerek, kamasz és persze felnőtt fejjel is. A Mazsola mesesorozat a lányaimmal egyik közös kedvencünk. Számos mesehelyzet visszaköszön a mi életünkben is , és én csak csodálom Manócskát, ahogy a konfliktusokat kellő határozottsággal, következetességgel, ugyanakkor többnyire kellő derűvel kezeli. Tulajdonképpen azt hiszem, Manócska az egyik szülői példaképemmé vált. Szeretnék megtanulni úgy szülő lenni, ahogyan ő csinálja. Mondhatnánk, könnyű neki...
kép: clker.com |
A szülői szerepet felnőttkorban gyakoroljuk, tanuljuk, és manapság egyre később vágunk neki ennek a feladatnak. Nagyon komoly és nagyon hosszú tanulási folyamatot jelent. Ebben, legalábbis az első 5-10 évben némi segítséget jelenthetnek – nem vicc – a gyerekmesék. Én most két példát hozok: az egyik a már említett Mazsola sorozat, a másik pedig Bartos Erika Anna, Peti, Gergő sorozata.
kép: kokeny.tripod.com |
A másik könyv, amit más miatt említek itt, de hasonlóan tanulságos a kezdő szülőnek, az a sokat vitatott Anna, Peti és Gergő sorozat. A nagyobbik lányom is nagyon szerette, mostanában inkább már csak a kicsi választ ezekből a könyvekből esti mesét. Szerintem hiánypótló könyv volt a piacon amikor megjelent, és másfél éves kortól négy éves korig remek mesék. Én eleinte bevallom gyanakvással szemléltem a roppant kreatív és végtelenül türelmes szuperanyukát a szupergyerekekkel, egész addig, amíg az egyik könyvből végre ki nem derült, hogy bizony az írónő is ki tud borulni a csemetéin, és igenis azok a kölkök is veszekednek néha, mint az enyémek. És, hogy Anya néha túl aggódja a dolgokat. Micsoda megnyugvás, hogy ő sem tökéletes (és milyen gyarló vagyok én, hogy így máris tudom szeretni). Fújok egyet, hogy lám-lám más is. Bizony, ő is, a szuperanyu is. Szóval nem vagyok rossz anya, ha néha kiborulok. Van amikor nem kell nagy tananyag az életben, ennyire egyszerű is épp elég.
2011. október 30., vasárnap
Egy más világ
2011. október 26., szerda
Boldogságos önkéntesség
kép: otvenentul.hu |
kép: innen |
Az "ingyen" munkavégzésnek a GDP-ben is megmutatkozó haszna van, azonban a fentiek tükrében fontosabbnak érzem az emberi oldalon jelentkező hasznot depressziós kis országunkban. Sok olyan élethelyzet képzelhető el, amelyben ez a fajta gyakorlat és a munkával együtt járó állandó alkalmazkodási kényszer – mi más ez, ha nem tanulás – fejleszti vagy szinten tartja az egyént. Gondoljunk a munkából hosszú időre kieső kismamára, leszázalékolt betegre, munkanélkülire, nyugdíjasra. Mindenkinek szüksége van arra az érzésre, hogy hasznos a környezetének, hasznos a társadalomnak, és értelmes dolgot csinál. A változó világra, problémákra reagáló civil szervezetek húzzák magukkal a nekik dolgozókat. Ezt csak tanulással lehet megvalósítani. És még boldoggá, egészségesebbé is tesz.
2011. október 18., kedd
Kottász Katalin: A Rail Cargo Hungária belső képzési rendszerének jogszabályi és andragógiai vizsgálata
Fotó: tranzitonline.eu |
A belső képzések, átképzések, felkészítések speciálisak, célorientáltak és gyorsan alkalmazkodnak az igényekhez. Segítségükkel folyamatosan fejlődnek a dolgozók munkavégzéshez szükséges és a hozzá kapcsolódó szociális kompetenciái. Véleményem szerint a dolgozók felismerték, hogy elavult tudással kicsik az esélyeik a munkaerőpiacon.
A munkavállalók értékelik a segítséget, a vállalati befektetést, amit a tudás megszerzéséhez nyújt a cég.
Negyvenegy kérdésből álló anonim on-line kérdőívben kértem a munkavállalók véleményét a vállalati képzéssel kapcsolatban. Kitértem a tanulás motivációinak okaira, valamint a tanulási stílus meglétét firtattam. Vizsgáltam, a vállalat mennyire támogatja dolgozói egyéni tanulási igényeit. Az oktatókkal interjút készítettem munkájukról, módszereikről, megbecsültségükről
Az elemzések során különbség mutatkozott a szakirodalomban fellelhető felnőttkori tanulási motivációk tekintetében. A tudásvágy a Rail Cargo Hungaria Zrt. dolgozói között erősebbnek mutatkozott, mint a munkahelyféltés. A vállalat lehetőségeihez képest támogatja munkavállalóit akkor is, ha nem szakirányú képzésen vesznek részt, és ez a stratégia helyes, mert a sokrétű tudás minden formája hasznosulhat a Társaság folyamatos fejlődésében.
A Rai Cargo Hungaria Zrt. andragógiai szempontból vizsgálható lehet még, ha a terveknek megfelelően az érvényben levőtörvényeknek és rendeletnek megfelelően lebonyolítják az intézmény akkreditációt és a belső képzések bejelentését, valamint korszerűsítik oktatási rendszerüket, elindítják a kompetencia alapú képzéseket. Ennek módszertana, bevezetése, fogadtatása külön kutatás tárgya lehet.
Témavezető: Dr. Henczi Lajos főiskolai docens PhD
A szakdolgozat ide kattintva olvasható el teljességében. További andragógiai témájú szakdolgozat a 2011-ben végzett levelezős MA-s csoporttól ezen a linken található.