2011. április 21., csütörtök

Az információs társadalom gazdasági- társadalmi következményei.

Első önálló blog bejegyzésem témája az információs társadalom gazdasági, társadalmi következményei. Először a 2007-es ez irányú kormányzati államreform törekvésre reagálnék, majd a kiszélesíteném ezen kérdéseket.
Milyen legyen a magyar információs társadalom, és milyen módon, milyen irányba fejlesszük? Tették fel a kérdést 2007-ben már kormányzati oldalról Magyarországon. Milyen (információs, társadalmi) szemléleti kérdések alakítják az államreformmal kapcsolatos prioritásokat?
Hogyan segíti az információs korszak technológiai és eszközkörnyezete, digitális kultúrája az államigazgatási reformot? Melyek az e-közigazgatás reformját gátló tényezők? Mit tehet egy kormányzati reform az információs társadalom fejlesztéséért a közszférán kívül?

A fenti kérdések sokoldalúságából láthatjuk, hogy milyen következményei lehetnek az információs társadalomnak. Bár jelen esetben inkább arról olvashatunk, hogyan legyenek hatásai az IKT eszközeinek és valóban megnyilvánuljon az információs társadalom.

Z. Karvalics László, Pintér Róbert és Molnár Szilárd Leszakadóban? Kormányzati reform és információ társadalom Magyarországon című cikkében a következő kormányzati feladatokról számoltak be:
  • Az informatikai megoldásokon messze túlmutató, korszerű információ - és tudásmenedzsment- megoldások bevezetése és folyamatos fejlesztése,
  • a megfelelő nemzetközi (különösen európai) interoperabilitás biztosítása,
  • a „vállalkozó állam" (government enterpreneurship) szerepkörének betöltése, különböző vagyonelemek (ingatlan-, adat- é s tudásvagyon) bátor „forgatásával",
  • a demokratikus potenciál növelése, a közhivatalok legitimációjának megerősítése ügyfélközpontú szolgáltatási szemlélettel, helyi ügyintézési központokkal, az intermediáció[1] erősítésével, személyre szabott szolgáltatásokkal és az állampolgári igények figyelembevételével, valamint
  • a nyilvánosság új típusú kezelése és a transzparencia.
Az itt felsorolt állami feladatokat, ha jobban megvizsgáljuk, érdemes elgondolkodni, hogy 2007-óta ezek a feladatok valamelyike mennyire valósult meg. Ha a saját szakterületünket, az andragógiát fókuszba helyezzük, akkor láthatjuk, hogy az információ – és tudásmenedzsment megoldások sokszínű tárháza már megtalálható, mégsem alkalmazzák a felnőtt tanulók. Az interoperabilitás biztosítása, vagyis a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége nagyon megkönnyítené a közigazgatási rendszer kezelhetőségét.
Véleményem szerint a személyre szabottság, a demokratikus hozzáállás az egyik legnagyobb következménye lenne az információs társadalommá válás folyamatának. A nyilvánosság és transzparencia, vagyis átlátszóság, átláthatóság a másik nagy eredmény lenne, amellyel kijelenthetővé válna, hogy az információs társadalom következményeként a közbizalmat erősítették.

„Az információs kor kihívásai a társadalompolitika intézményrendszerének radikális átalakítását követelik meg” írják a szerzők. Ezzel a kijelentéssel szintén azokat a következményeket fejtegetik, amelyek az információs társadalom hatására jönnek létre.
• „A hagyományos, maradványelvű szociálpolitika helyett offenzív tudásvagyon-gazdálkodást,
• a fenntarthatóság követelményének a tervezés és végrehajtás minden szintjére való beépítését,
• a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség növelésének az információs kor igényeihez alkalmazkodó formáit.”
E három felsorolásból bennünket az utolsó megjegyzés kiemelten érdekelhet, ha az internethasználat és a társadalmi egyenlőtlenségek viszonyára gondolunk. Bár ez a téma önállóan is kifejtésre kerül majd ezen az online kurzuson, mégis érdemes itt is megjegyezni, hogy hazánk nem áll még azon a szinten, hogy az információs társadalom következményeiről általánosságban beszéljen. Talán egyszerű megoldásnak tűnik, de a felnőttképzés ezen a helyzeten nagyot módosíthatna, ha erre az IKT - képzésre nagyobb állami támogatást kapnának a felnőttképzési intézmények.

De lássuk, mely gátló tényezőket sorolták fel a cikk szerzői az információs társadalom kontextusában.
A közigazgatás és a politika alacsony szintű előremutató tudatosságát, az állampolgári igények tekintetében a tudatosság hiányát. „Magyarországon a felnőtt lakosságnak több mint a fele gondolja úgy, hogy a digitális világ nem nyújt számára semmi lényeges, általa igényelt lehetőséget. Körülbelül két éve, (vagyis 2005-ben) alig csökken azoknak az aránya, akiknek igen kevés közvetlen kapcsolata van az információs társadalom jellegadó technológiai alaprendszerével. Az internetet jelenleg egyáltalán nem használó állampolgároknak több mint a fele lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező személy nincs. Szomorú adat, hogy az internetet nem használók nagyobbik részét soha, senki nem akarta eddig személyesen meggyőzni arról, hogy a világháló hasznos dolog lehet számára.” A szerzőkkel részben egyetértek, azonban a tekintetben egészíteném ki ezen megállapítást, hogy a hazai felnőttképzési civil szervezetek, és ez irányú intézmények is nyújtanak olyan tanácsadást, felvilágosítást, ismeretterjesztést, amely az internet és az IKT- eszközök esély –és lehetőség teremtő hatására hívják fel a figyelmet. Az élethosszig tartó tanulás évszázadában ma már az erre való igényteremtés önmagában adott, hiszen jelen világunkhoz csak az alkalmazkodás képességével tudunk felzárkózni. Ma már számos európai uniós pályázati forrásból támogatják azon hátrányos helyzetű településeket és egyéneket, ahol és akiket az IKT –eszközök használatára tanítanak meg. Az ebből a hátrányból kialakult periférikus társadalmi helyzetet csak ilyen eszközökkel lehet enyhíteni, felszámolni. A probléma megoldás természetesen igen összetett. Nem elég egy projekt keretében eszközt biztosítani és annak használatát megtanítani, hanem a tudásukkal való lehetőségek tárházát is megkell mutatni. Az informális társadalom következményeként annyit már biztosan elkönyvelhetünk, hogy manapság már nem az IKT- eszközöktől való félelem, sokkal inkább a le vagy kimaradástól való félelem a jellemző. Ha az információs társadalom gazdasági következményeire gondolunk, akkor a munkaerő – piaci hátrányok és előnyök juthatnak eszünkbe. Társadalmunk idősebb generációja számára a munkahelyének egyik megtartó ereje az IKT – eszközök ismerete, alkalmazása. Az ebből adódó frusztráció az informális társadalom gazdasági – és társadalmi következményeinek szoros összefüggésére utal.  Két ellentétes társadalmi csoport rajzolódott, és folyamatosan rajzolódik ki. Az egyik azoknak a köre, akik munkájukat elvesztve előbb gazdasági majd társadalmi hátrányba kerülnek az információs társadalom tagjaként, a másik csoport viszont azokat reprezentálja, akik számos előnyt regisztrálhatnak az info - technológiai eszközök nyújtotta tudás, lehetőség következtében. Kérdés, hogy mennyire nyitja ez a tény a már amúgy is igen nagyra nyílt társadalmi ollót?! Kell-e felelősséggel legyenek az előnyben lévők lemaradó társadalmi tagjaik iránt?! Utópisztikus elképzelés-e az ebből fakadó társadalmi – gazdasági hátrányok felszámolása?!

Forrás: Társadalomtudományi folyóirat. (2007) 7. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00020/pdf/infotars_2007_07_01_008-016.pdf
Letöltés ideje: 2011-04-21



[1] Intermediáció erősítésével, vagyis a pénzügyi intézményen keresztül történő befektetéssel.

3 megjegyzés:

  1. Az internet használathoz kapcsolódóan érdemes megvizsgálni egy aktuális, longitudinális kutatást a World Internet Project (WIP) kutatásokat. A „WIP jelentés 2007” kulcsszóval, mindenki számára letölthetővé és hozzáférhetővé válik a tanulmány, melyben a digitális jövő térképét olvashatjuk, a magyar társadalomról és az internetről.
    A WIP tulajdonképpen az internet társadalmi hatásainak vizsgálatára szerveződött, nemzetközi kutatási program. Az információs társadalom témakörében is végeztek kutatásokat, egyéb kérdések mellett a terjedés ütemével és a területi jellegzetességeivel foglalkozó adatgyűjtések voltak hangsúlyosak.
    Mivel bogbejegyzésedben a Magyarországi helyzetet elemzed az információs társadalom szempontjából, had reflektáljak a WIP kutatások hazai eredményeivel. 2001-től vizsgálják Magyarországot a WIP kutatásban, melyekre jellemző hogy viszonylag kevés a szisztematikusan előállított idősoros adat, és a kutatások csak a témakör egy-egy szűk területeivel foglalkoznak. Elmondható, hogy a megrendelések hazánkban főként piaci szervezetek által történnek, és elsősorban az internet felhasználókra fókuszálnak. Az eredményeiket évente megismételt kérdőívezéssel nyerik. Reagálva az internethasználat előnyeivel kapcsolatos soraidra, talán az ilyen tanulmányok mint a WIP kutatás erősíthetné a magyarországi tudatosságot az internethasználat tekintetében, mennyire fontos is, hogy kapcsolódjunk.
    A link, amelyen tájékozódni lehet a WIP- ról: http://www.ittk.hu/index.php/kutatasok/world-internet-project

    VálaszTörlés
  2. Katalin, nagyon köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet erre a kutatásra. Igen, szerintem ez és a hasonló kutatásokról való tájékoztatás és tartalmi ismeretterjesztés már nagyban hozzájárulna a tudatosítás folyamatához. Azt hiszem ezt a feladatot is nyugodtan lehet andragógusi feladatként is kezelni.

    VálaszTörlés
  3. Örültem, hogy megemlítetted az e-közigazgatás. Érdemes lenne ezt tovább fejtegetni. Közigazgatásban dolgozok, ezért közelről van rálátásom a helyi önkormányzat (kisváros) e-közigazgatáshoz való közelítéséhez.
    2009. október 1-jén lépett hatályba a 2009. LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról.
    Hogy mi is az elektronikus közszolgáltatás azt a 3.§. (1) fogalmazza meg, „Elektronikus közszolgáltatás az e törvény által szabályozott módon, törvényben elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosítására kötelezettek, illetőleg elektronikus úton szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének, hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának, a központi elektronikus szolgáltató rendszer … igénybevételével, elektronikus úton történő végzése”. A törvény értelmében az elektronikus közszolgáltatás ingyenes és mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen.
    Először is, rendelkezésre áll e a korszerű eszközállomány az e-alkalmazások bevezetéséhez? Milyen lehetőség van ezek beszerzésére? (Az önkormányzatok szűkös költségvetésében biztosan nem ….)
    Jelenleg nagyon fontos, hogy az ügyintézés helyben, önkormányzati szinten folytatódhasson. Itt fejtegethetnénk az információs társadalom fogalmát, a digitális írástudással rendelkezők számát ….. És hol van a közigazgatási dolgozók elméleti és gyakorlati továbbképzése, hogy megismerjék és megértsék a közigazgatási modernizáció fő eszközrendszerét, az elektronikus technológiák közigazgatási alkalmazásának szerepét, célját, feladatait, perspektíváját. Képesek egy tanúsított iratkezelésre alkalmas szabvány-szoftver kezelésére és az ügyintézői munka számítógéppel támogatott elvégzésére? Érdemes tovább gondolni!!!!!
    Az elektronikus hírközlési infrastruktúrák rendelkezésre állása, az informatikai alkalmazások bevezetése és elterjesztése a közintézményeknél, önkormányzatoknál minőségi előrelépést jelentene a működés hatékonyságának növelésében és az ügyfélközpontú közigazgatás kialakítására.
    De a témakör összetett problémákat feszeget. Kiemeli a jelenleg ingyenesen elérhető internet pontokat, gondolok a mindenki által ismert eMagyarország pontokra, ahová hiába fordulnak, nem mindenhol van szélessávú internet, és a nyilvánosan elérhető helyeken nincs ember, aki problémáikban, nehézségeikben segítse őket.
    Hol van a társadalmi igazságosság és esélyegyenlőség?
    Kell-e felelősséggel legyenek az előnyben lévők lemaradó társadalmi tagjai iránt?- tetted fel a kérdést. Igen!!!!!!!

    VálaszTörlés