INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM –egy fogalom létrejötte

Ha már az információs társadalom hatásait vizsgáljuk, ne hagyjuk ki magának az információs társadalomnak, mint kifejezésnek a vizsgálatát sem. Gyors közvélemény kutatást végezve kollégáim között, megkérdeztem őket, hogy véleményük szerint mit értünk ezen kifejezés alatt. Válaszok megoszlottak annak arányában, hogy kinek milyen terület, társadalom, életmód, kultúra, üzleti világ jutott eszébe a kifejezés hallatán. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az élet szinte minden területére hatással van, legyen az a munkánk, életmódunk vagy tanulásunk.
Az „információs társadalom” szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. A kifejezés japán változata (joho shakai, johoka shakai) Kisho Kurokawa, a híres építesz es Tadao Umesao, a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során születik meg. Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző ugyan Jiro Kamishima, de a címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak (Az információs társadalmak szociológiája) .
Az Európai Unió politikai gyakorlatában eleinte a fogalomkeveredést mutatott, a fogalmat a „távközlési liberalizáció”-jának a jelentésével keveredve aposztrofálta. Ez a leegyszerűsítő, az eredeti jelentéstől nagyon távol álló értelmezés pont a lényeget hagyja el. Az információs társadalom valódi dimenziói nem a távközlésben és a számítástechnikában keresendő, hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, az (új) gazdaság, a tartalom es a kultúra felől járhatók be.
Egyértelműen kijelenthető, hogy az elméleti tudás a gazdaság kulcsfontosságú tényezőjévé vált, minden féle információ terjedés illetve termelés a gazdaság fő szektorává nőtte ki magát.
A kifejezésnek máig nincs egyöntetűen maghatározott fogalma, holott többen is megkísérelték megfogalmazni. „Melody leírása szerint az információs társadalmak egyszerűen olyan társadalmak, amelyek mára komplex elektronikus információhálózatoktól függnek és erőforrásaik nagy részét információs és kommunikációs tevékenységre fordítják.”
Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra.
Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember.
Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel.
Tehát egyértelműen elmondható, hogy a fogalom használata rendkívül kiterjedté vált. Ennek veszélyeként a szóhasználat mára kissé fel is hígult. Ha lenne az információs társadalom szakmai-tudományos irodalmának legjobb eredményeire építő elfogadott értelmezés, definíció, akkor könnyebb volna tisztázni a kifejezést.
1998-ban az EU bizottság akció tervet készített melynek irányvonala, hogy pozitív választ adjon az informatikai technológiai forradalom gazdasági és szociális kihívásaira, elősegíteni a foglalkoztatást, a növekedést és a termelékenységet és biztosítani, hogy az Információs Társadalom kialakulása Európa számára kohéziós és ne megosztó, integráló és ne fragmentáló, lehetőséget hozó és ne fenyegetést jelentő folyamat legyen.
Az "eEurope" alapvető akciói a következők:

1. ' A fiatalok beléptetése a digitális korszakba
2. Olcsó internetes hozzáférés
3. Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása
4. Gyors Internet a kutatók és a diákok részére
5. "Smart card" az elektronikus hozzáférés biztosításához
6. Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis- és középvállalatok) számára
7. Elektronikus részvételi" lehetőség a fogyatékos, korlátozott munkaképességű személyek számára
8. Online egészségügyi szolgáltatások
9. Intelligens közlekedés/szállítás
10. Online közszektor.' (eEurope - Információs Társadalmat mindenkinek 2000)

Végigolvasva a pontokat azt gondolom, hogy van, amelyet megvalósultnak tekinthetünk, és van, amelyik még most is, ennyi év elteltével utópisztikusnak tűnik.
Bár azt gondolom, hogy további pontokkal lehetne kiegészíteni a listát.
Szerencsénkre az információ más, mint az anyagi javak, nem fogy el és bárki felhasználhatja maga és környezete céljaira. Felhasználóban globális felelősség tudat és világkép alakulhat ki. Az utóbbi évtizedekben az informáckhoz való viszonyunk radikális változáson ment keresztül és ennek a változásnak még nincs vége. Abban mindenki egyetért, hogy az információközpontúság alapjaiban változtatta meg életünket. Vannak, akik ezt a változást negatív változásnak és természetesen sokan ennek az ellenkezőjeként, pozitív változásnak jellemzik a folyamatot.
Szántó Borisz nagyon frappánsan fogalmaz: „ Az információs kor olyan, mint amikor valaki nagyon nagyon szomjas, egy pohár víz minden vágya, de csak egy globális méretű vízcsap álla a rendelkezésére. Csurom vizesen is még mindig arra az egy pohár vízre áhítozik leginkább. Az információs kor nem konvencionális kihívásai viszont olyanok, mint amikor valaki elhatározza, hogy rábírja a vizet és a csapot: oltsák önmaguktól az ő szomját, de alkalmazkodva tökéletesítsék is ebben magukat. Ne kelljen annyit időt fecsérelnünk olyan köznapi feladatokra, mint az önfenntartás.”

2011 április 18 Magyar Veronika

források:
1.http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/02_ZKL_tortenet.pdf
2.http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/02_ZKL_tortenet.pdf
3.Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete; Osiris kiadó, Bp. (2003) 112. oldal
4.http://nyelvtan.netlap.net/
5.Az EU Bizottság 1998. December 8-án nyílvánosságra hozott “eErope: Információs Társadalom mindenkinek” elnevezésű politikai kezdeményezése
6.Szántó Borisz: Az ezredforduló innovációs társadalma; LSI Informatikai Oktatóközpont, Bp. (2003) 33. oldal