Az idegenyelvi kommunikáció mellet, ma Európában a másik legfontosabbnak tartott kompetencia az információs és kommunikációs technológiák és az információk hatékony kezeléséhez szükséges képességek. Az eddigi cikkekben olvashattuk, hogy milyen hatással van az infokommunkációs technikák fejlődése a gazdaságra és a társadalomra, most vizsgáljuk meg, milyen új igényeket támasztanak ezek a változások a közoktatással szemben. Miben mutatkoznak meg ezek a változások? Egyfelől az IKT fejlesztésében, másfelől a digitális írásbeliség előtérbe kerülésében, ezért tekinthetjük a "digitális írástudás" kialakítását a mai közoktatás egyik kiemelt feladatának. Ennek a feladatnak a fontosságát igazolják a fejlett ipari országok informatikai stratégiái és programjai. Hazánkban az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiájában is kiemelt szerepet kapott az információs és kommunikációs technológiák használata. Ennek fontos része a digitális tartalom- és eszközfejlesztés és a pedagógusok informatikai tudásának bővítése.
A digitális írásbeliség alkalmazása az 1990-es évek végi tantárgyközpontú fejlesztésektől (informatika tantárgy tantervi megjelénse, óraszáma, ehhez kapcsolódó továbbképzések stb.) nemzetközi szinten nagy léptekkel halad a kereszttantervi megjelenítés felé. Ez az iskolai gyakorlatban azt is jelenti, hogy valamennyi tantárgy fejlesztési feladataiban és tevékenységeiben szerepet kap.
Egy 2003-as felmérés szerint az informatikai eszközöket csak az infó órákon használják, a közismereti tárgyakban egyáltalán nem, majd egy 2004-ben végzett elemzés rámutatott, hogy a tanulási folyamatban a renszeres IKT-használat nem éri el az 1%-t. Az IKT alkalmazásának alacsony arányát a pedagógusok egyrészt az óraszám és a tananyag aránytalanságában, másrészt az informatikai infrastruktúra fejletlenségében, harmadrészt a tanulói képeségekben látják.
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként és műveltségterületként is megjeleníti az informatikát. A kereszttantervi megközelítés azonban az információs és kommunikációs kultúra eszköztudás jellegét hangsúlyozza, prioritásként kiemelve a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási és bizonyítási képességeket, valamint az internet használatot, mint az egész életen át tartó tanulás során elengedhetetlen tanulási stratégiát. A műveltésgterület fejlesztési feladatai között az alkalmazói és technológiai ismereteket, az infokommunikációt, a médiainformatikát, valamint a könyvtár informatikát emeli ki.
A digitális írásbeliség hatékony alkalamzása az oktatásban nemcsak a digitális tananyag-fejlesztési és -kipróbálási projektek megvalósításán múlik, hanem a tanulók otthoni számítógép- és internetellátottságától is. Hivatkozva az "Infokommunikációs eszközök használata" című előző cikkemben ismertetett adatokra, a 2004. évi számítógép ellátottsághoz képest jelentős növekedés következett be. 2009 közepén a háztartások 52%-a rendelkezett PC-vel. A felmérések szerint a számítógép vásárlás elsődleges motivációja az internet használat volt. A számítógép tanulásra, tudásszerzésre való használatát még mindig jelentősen megelőzi a szórakozás-kikapcsolódás és a speciális igények kielégítése a magyarok körében.
A tanulás fejlesztésének keretében egyre nagyobb hangsúly helyeződik a motiváló, kreatív tanulási környezet, ezen belül a meglévő épületek rekonstrukciójára, a jövő iskolájának külső megjelenésére és belső térelrendezésére, az eszközökre és felszerelésekre. A digitális írásbeliség alkalmazása, a kompetencia alapú fejlesztések megvalósítása a megszokottól eltérő iskolát igényel. A cél az lenne, hogy az iskola közösségi térré, tudásközponttá váljon, ahol megvalósulhat a személyorientált oktatás.
Nos, kedves konnektívista önképzőkörös társaim. Lehet álmodozni...
Igen, ez még álom és utópia, de látok benne fantáziát, hogy az iskola közösségi térré és tudásközponttá váljon. Ehhez azonban az oktatási intézmények és oktatóik részéről nagyfokú nyitottságra van lesz szükség, és főként a tanulás definiálásában való rugalmasságra.Amíg a gyerekeket megszólják a pedagógusok, hogy az internetezés nem az iskolába való, és otthon is inkább "tanuljon" mint a számítógépen szórakozzon, addig ez nehezen fog megváltozni.
VálaszTörlésSzerintem a kép nem egyértelműen fekete vagy fehér. Ugyanis az iskolában a gyerekek általában(!) nem tanulási megfontolásból használják pl. órán a telefonon keresztül használt internetet, hanem egymással csetelnek mondjuk a facebookon. Ez valóban nem az órára való. Otthon is a legritkább esetben húzzák elő a web tanulás segítő funkcióját. Nyilván ez is gyerek (életkor, család vagy szocializációs környezet, stb.) és tanár (tantárgy, iskolatípus, stb.) függő történet. :)
VálaszTörlésKorábban már előkerült a digitális bennszülöttek kérdése. Attól, hogy a fiatalabb nemzedék ügyesen használja a kütyüket, még nem gondolkodik jobban, mélyebben, kritikusabban, mint az előzőek. A multitasking megy azokon a területeken, ami felszínes figyelemmel is simán kivitelezhető (cset, játék, zene hallgatás, filmnézés, matatás a neten mehet "párhuzamosan", de könnyen elvéreznek, amint elmélyedést, koncentrálást igénylő olvasásról, tanulásról van szó).
Azt kéne megtanítani nekik, hogyan lehet a kettő között határt tartani, melyik tevékenység mire való. Meg a tanároknak lenne érdemes, bevonni ezeket az eszközöket pl. az órákon információ szerzésre az internetet. A dolgok lassan változnak, türelemmel és sokat kell a témával foglalkozni, mert ez a jövő. Szerintem a jól tálalt kommunikáció mindkét oldalon sokat segíthet ebben.
Ami pedig az internet és PC ellátottságot/használatot illeti azt lenne érdekes felmérni, hogy azokban a háztartásokban, ahol kiskorú (azaz tanuló, vagy hamarosan tanuló) gyerek él milyenek az arányok. Pedagógusi szempontból ez lenne érdekes. Andragógusi szempontból is jó lenne egy korcsoportos bontást látni persze.
A KSH 2009-es felmérése szerint a háztartások 59%-a rendelkezik valamilyen számítógéppel. Az asztaliszámítógép ellátottság 55%, hordozható számítógép a háztartások 16%-ában, kézi számítógép 3%-ában van. Az asztali számítógépek aránya 2007-hez képest 4 százalékponttal, a hordozható számítógépeké 4,3 a kézi számítógépeké 1 százalékponttal nőtt. Az asztali számítógépnél dinamikusabb a hordozható számítógépek és a kézi számítógépek arányának növekedése, ami kisebb elterjedtségükből is következik.
VálaszTörlésAz internetkapcsolat minősége 2005-höz képest igen jelentősen átalakult. Eltűnőben van a keskenysávú és az analóg kapcsolat, gyorsan nő a kábeles és a szélessávú mobil internet részaránya. 2008-ban az internettel rendelkező háztartások 87%-ában szélessávú kapcsolat volt (2007-ben 86%). 2006-ról 2007-re a változás erőteljesebb volt, ekkor 68%-ról 86%-ra nőtt az arányszám. 2008-ban az összes háztartás 42%-a csatlakozott szélessávval a világhálóra.
A lakosság 93,5%-a mobiltelefon-használó (2007-ben 85%). A korosztályok közötti használatbeli különbségek csökkenőben vannak, legalábbis a telefon hagyományos funkcióját (azaz a telefonálást) illetően. 2007-ről 2008-ra a legdinamikusabban a 65–74 évesek mobiltelefon-használata nőtt: 22 százalékponttal. Ezt követte az 55–64 évesek 14 százalékpontos és a 45–54 évesek mobiltelefon-használatának 9 százalékpontos növekedése. A 65–74 évesek kivételével minden korcsoport mobilhasználati aránya meghaladja a 90%-
ot. A legidősebbeké a 2006. évi 36%-ról 2008-ra 74%-ra bővült.
További adatok:
VálaszTörlés2008-ban a magyar lakosság 69%-a használt már életében számítógépet. 2007-ben ez az arány 62%-volt. Az Európai Unió módszertani útmutatója azt tekinti valódi IKT-használónak, aki a felmérést megelőző 3 hónapban használta az eszközt. Ennek következtében a kérdőív használatra vonatkozó kérdéseit csak azok válaszolták meg, akik ebbe a csoportba tartoztak, őket tekintették a tényleges használóknak. A számítógép-használók csaknem 93%-a tényleges használó, ez a mutató a teljes lakosságra vetítve 63%. 2007-ben a tényleges használók számítógép-használókon belüli aránya lényegében a 2008. évivel azonos mértékű volt, a lakosságra vetített arány azonban alacsonyabb: 58%. A használók megoszlása az utolsó használat időpontja szerint néhány tized eltéréssel lényegében azonos a 2007. évivel.
Az egyes korcsoportokat vizsgálva a tényleges használók aránya minden korcsoportban jelentősen emelkedett 2005 és 2008 között. A 25–34 évesek aránya ebben az időszakban csaknem 30 százalékponttal nőtt, a négy év egészét tekintve ez volt a legjelentősebb emelkedés. 2008-ban a 65–74 évesek csaknem 20%-a számítógépezett a felmérést megelőző 3 hónapban, ez az előző évi aránynak majdnem kétszerese.
A számítógép használatának gyakorisága szempontjából a tényleges használókon belül is kiemelt szerepe van a rendszeres használóknak, akik a számítógépet legalább heti gyakorisággal használják. A rendszeres használók aránya a tényleges használókon belül 96% (az előző évivel lényegében megegyező). 2008-ban nőtt a számítógépet otthon használók aránya, és csökkent a munkahelyen számítógépezőké. Az előző évinél ugyancsak alacsonyabb arányú az oktatási intézményi számítógép-használat. Ez a tényleges számítógép-használók korösszetételének változásaiból is következik: többen számítógépeznek az idősebb korosztályokból.
Internethasználat: 2008-ban a 16-74 éves életkorú lakosság 63%-a már használt életében internetet. Az előző évhez képest a növekmény 9 százalékpont. A számítógép-használat esetében már alkalmazott elnevezés szerint azok tekinthetőek tényleges használóknak, akik a felmérést megelőző 3 hónapban használták az internetet. Az internetezők 94%-a ilyen. A lakosság egészéhez viszonyítva a tényleges használók aránya 59%, az előző évinél 7 százalékponttal magasabb. A 25–64 éves internethasználók aránya 2006-ról 2008-ra erőteljesen nőtt, ami vélhetően tükrözi a munkahelyi követelmények ilyen irányú változását. Az internetezők aránya a 25–64 évesek valamennyi korcsoportjában 14–18 százalékponttal nőtt a három év alatt. A legfiatalabb és a legidősebb korcsoport internetezőinek aránya egyformán 10 százalékponttal emelkedett. 2007-ről 2008-ra a legnagyobb mértékben a 45–54 éves (több mint 9 százalékponttal) és a 65–74 éves (8,5 százalékponttal) korcsoport internethasználóinak aránya nőtt.
A tényleges internetezők 73%-a minden, vagy csaknem minden nap, 22%-a hetente, 4%-a havonta használja az internetet, és csupán alig 1% ritkábban, mint havonta. A rendszeres internetezők aránya tehát 95%. Arányuk a teljes lakosságra vetítve 56% (2007-ben 49%).
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSajnos a régióm falvait járva azt látom, hogy többnyire kudarcba fulladnak mindazon törekvések, melyek arra irányulnak, hogy az internethez, valamint számítógépekhez való hozzáférés javuljon. Számos kis lélekszámú községben található teleház, mely elvileg alternatívát nyújt be egy szabadidő eltöltésére, úgy, hogy a fiatalok közben növelhetik IKT kompetenciáikat. Ez természetesen a habos-babos kép. Többségük chat-elésre, a közösségi oldalak nézegetésére, és a már korábbi hozzászólásban felsorolt funkciókra használja. Természetesen meg sem jelenik a tanulmányokhoz való felhasználás lehetősége. A fiataloknak fogalmuk sincs arról, hogy egyáltalán milyen úton-módon nyerhetnek hasznos információt mondjuk egy házi dolgozathoz. Ahhoz pedig aztán végképp nem rendelkeznek megfelelő tudással, hogy a kinyert hasznos információt ne csak Ctrl+C és Ctrl+V használatával alkalmazzák.
VálaszTörlésA probléma a már oly sokat emlegetett közoktatásban rejlik, hiszen kulcsot nem adnak a kezükbe, mellyel hasznos szelektálás alakul ki. Sajnos a számítógép esetükben szabadidő eltöltésére alkalmas eszköz, nem hasznos információforrás.
Továbbá a teleházakba többnyire olyan embereket ültetnek „felügyelőknek”, akik semmilyen IKT kompetenciával rendelkeznek. Így esély sincs arra, hogy a közvetlen felhasználói tevékenység folytatása közben támogatást, útmutatást nyerjenek.
A történet pedig általában nem Happy End-el zárul, hiszen vagy elfogy a pénz a kezdeményezés fenntartására, vagy a lelkesedés a falu részéről. De sajnos az is megeshet, hogy a computereket ellopják, szétverik, vagy a karbantartás hiányában használhatatlanná válnak.