„Az új információs és kommunikációs technológiák azért vetnek fel új pedagógiai kérdéseket, mert teljesen új tanulási környezetet teremtenek.”
„A minőségileg biztosított, megváltozott tanulási környezet minőségi javulást, gyorsabb, hatékonyabb tanulást eredményezhet.”
„A hagyományos és modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete.”
„Egy montreali kutatóközpont szerint az interaktív technológiák megfelelő alkalmazásával 50%-ra lehetne csökkenteni a tanulási időt!”
„Ami a pedagógiai modellváltást igazolja, az nem egyéb, mint a kutatók által egységesen osztott szent meggyőződés, miszerint az új információs és kommunikációs technológiák jelenlegi fejlődésével az emberiség belépett abba a korszakba, ahol az egyénnek folyamatosan tanulnia, képeznie kell majd magát, azaz az embereknek egész életükben tanulniuk kell.”
„Mit vár el az e-learning attól, aki tanul?
• Bizonyos fokú önállóságot és
• Nagyfokú felelősségvállalást saját tanulása iránt.”
A fenti idézetek ugyanazon helyről származnak, mégpedig Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról című könyvének hátsó borítójáról. Kovács Ilma így foglalta össze a könyvében található információkat, újdonságokat. Ugyanakkor szerintem kiemelte a legfontosabb gondolatokat is arról, ami a heti témánk is egyben: A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei, a tanulás fogalmának újszerű értelmezése a felnőttképzésben.
Valóban új kérdések merülnek fel a pedagógiában, és új a tanulási környezet is! A héten éppen e-learninges tananyagot készítettünk bent a cégnél, és azon dolgozunk, hogy ne a tananyag tartalmát küldjük át e-mailben, hanem, hogy minden dolgozó számára elérhetővé tegyük a tananyaglejátszó programot. Sok a kérdés, és sok energiába kerül mindenre válaszolni, de tudjuk, hogy a jövőben mindez megtérül.
Mezeiné Vali egy linket, illetve egy cikket osztott meg velünk a napokban a Twitter-en, aminek a végén van egy mondat: "technológiailag nincs elmaradásunk, szemléletben annál inkább!" Nagyon igaz. Ezt én is megtapasztalom minden áldott nap. S apró, hangyányi előrelépés van az ügyben. De már vannak követőink, és napról napra könnyebb az előrejutás. Ez igaz a saját önképzésünkre is!
A cikket itt olvashatod: http://bit.ly/gjb7ib
A cégnél még nem alkalmaztunk drasztikus változást, azaz hogy csak az e-learning-et használjuk, hogy rá legyenek kényszerítve a munkatársak ennek használatára, mert figyelembe kell vennünk az egyéni sajátosságaikat és a rendelkezésre álló eszközöket! Zrinszky az andragógusok atyja kiválóan leírja, hogy mi kell egy felnőttnek ahhoz, hogy motiválttá váljék a tanulásban. Ezt munkatársainknál, mint felnőtteknél is be kell tartani.
„ A felnőtt nagyfokú morális autonómiával rendelkezik, vagyis a külső befolyásokat és a spontán belső késztetéseket ellenőrzés alatt tartják erkölcsi megfontolásai, lehiggadt érzelmei, megszilárdult szokásai.”
Így, ezáltal nem lehet szabályszerűségben gondolkodni a felnőtteket illetően. Különbözően szocializálódtak, más – más értékrenddel rendelkeznek. Mások az elvárásaik másokkal és magukkal szemben is. Hiába akarjuk, hogy ugyanaz a tudásmennyiség ugyanazt a hatást és eredményt hozza. Nem vagyunk egyformák. Minden egyén magában hordozza a többiektől való különbségét. „ A tanulás különböző formáit és eredményeit csak a személyiség többi dimenziójával együtt lehet megérteni. A személyiséget pedig csakis környezetével való kapcsolataiban. A felnőttek tanulásának megértése és segítése, irányítása szempontjából két változó játszik döntő szerepet. Nagy József mutatott rá, hogy mind az egyének, mind a társadalom tanulási teljesítménye elsősorban meglévő kompetenciától és a tanulékonyságtól (megújulási képességtől) függ. A tanulékonyság pedig a következőktől: a motivációtól, a tudás hasznosításától, a meglévő tudástól (képességek, műveltség, végzettség), a társadalmi feltételektől.”
Csoma szerint a dolgozó ember úgy kapcsolódik be a tanulás folyamatába, hogy élettapasztalatokkal, korábbi tanulmányaiból és más forrásokból származó valamilyen szintű általános műveltséggel és szakmai tudással rendelkezik, amelyekkel a tanításnak és tanulásnak számolnia kell. A magával hozott állomány érintkezésbe kerül az új ismeretekkel, illetve az eredményes tanulás érdekében érintkezésbe kell kerülnie. Ha a kapcsolat spontán módon nem alakul ki – bár ez a spontaneitás elég jellemző –, meg kell találni annak tantervi és módszertani eszközeit, hogy feltétlenül létre jöjjön.”
S akkor valóban igaz lesz Kovács Ilma mondata, melyben a minőségi javulást, és hatékonyabb tanulást említi.
A folyamatos, élethosszig tartó tanulás korszakába beléptünk. Nem telik úgy el nap, hogy ne tanulnék valami újat. De élvezem, és szerintem ez a fő motorja annak, hogy mindig újabb és újabb ismereteket szerezzek és főleg, hogy mindig újabbakat keressek. Mert a saját belső motivációmnál nagyobb és erősebb semmi nem lehet! Erre biztatok mindenkit, aki egy kicsit is látni szeretne a világból, nem csak kívülről szemlélni azt!
“Mély meggyőződésem, mondhatni vallásom, hogy félni csak a tudatlanságtól szabad.
Népszerű könyvekben gyakran látom, olvasom: lassan, lassan, nem szabad annyit tanulnunk a tudás veszélyes. Én tehát azt mondom: csak a tudatlanság lehet veszélyes.”
Teller Ede
„A minőségileg biztosított, megváltozott tanulási környezet minőségi javulást, gyorsabb, hatékonyabb tanulást eredményezhet.”
„A hagyományos és modern oktatási elemek optimális kombinációja révén jelentősen átalakulhat a tanulás időszerkezete.”
„Egy montreali kutatóközpont szerint az interaktív technológiák megfelelő alkalmazásával 50%-ra lehetne csökkenteni a tanulási időt!”
„Ami a pedagógiai modellváltást igazolja, az nem egyéb, mint a kutatók által egységesen osztott szent meggyőződés, miszerint az új információs és kommunikációs technológiák jelenlegi fejlődésével az emberiség belépett abba a korszakba, ahol az egyénnek folyamatosan tanulnia, képeznie kell majd magát, azaz az embereknek egész életükben tanulniuk kell.”
„Mit vár el az e-learning attól, aki tanul?
• Bizonyos fokú önállóságot és
• Nagyfokú felelősségvállalást saját tanulása iránt.”
A fenti idézetek ugyanazon helyről származnak, mégpedig Kovács Ilma: Az elektronikus tanulásról című könyvének hátsó borítójáról. Kovács Ilma így foglalta össze a könyvében található információkat, újdonságokat. Ugyanakkor szerintem kiemelte a legfontosabb gondolatokat is arról, ami a heti témánk is egyben: A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei, a tanulás fogalmának újszerű értelmezése a felnőttképzésben.
Valóban új kérdések merülnek fel a pedagógiában, és új a tanulási környezet is! A héten éppen e-learninges tananyagot készítettünk bent a cégnél, és azon dolgozunk, hogy ne a tananyag tartalmát küldjük át e-mailben, hanem, hogy minden dolgozó számára elérhetővé tegyük a tananyaglejátszó programot. Sok a kérdés, és sok energiába kerül mindenre válaszolni, de tudjuk, hogy a jövőben mindez megtérül.
Mezeiné Vali egy linket, illetve egy cikket osztott meg velünk a napokban a Twitter-en, aminek a végén van egy mondat: "technológiailag nincs elmaradásunk, szemléletben annál inkább!" Nagyon igaz. Ezt én is megtapasztalom minden áldott nap. S apró, hangyányi előrelépés van az ügyben. De már vannak követőink, és napról napra könnyebb az előrejutás. Ez igaz a saját önképzésünkre is!
A cikket itt olvashatod: http://bit.ly/gjb7ib
A cégnél még nem alkalmaztunk drasztikus változást, azaz hogy csak az e-learning-et használjuk, hogy rá legyenek kényszerítve a munkatársak ennek használatára, mert figyelembe kell vennünk az egyéni sajátosságaikat és a rendelkezésre álló eszközöket! Zrinszky az andragógusok atyja kiválóan leírja, hogy mi kell egy felnőttnek ahhoz, hogy motiválttá váljék a tanulásban. Ezt munkatársainknál, mint felnőtteknél is be kell tartani.
„ A felnőtt nagyfokú morális autonómiával rendelkezik, vagyis a külső befolyásokat és a spontán belső késztetéseket ellenőrzés alatt tartják erkölcsi megfontolásai, lehiggadt érzelmei, megszilárdult szokásai.”
Így, ezáltal nem lehet szabályszerűségben gondolkodni a felnőtteket illetően. Különbözően szocializálódtak, más – más értékrenddel rendelkeznek. Mások az elvárásaik másokkal és magukkal szemben is. Hiába akarjuk, hogy ugyanaz a tudásmennyiség ugyanazt a hatást és eredményt hozza. Nem vagyunk egyformák. Minden egyén magában hordozza a többiektől való különbségét. „ A tanulás különböző formáit és eredményeit csak a személyiség többi dimenziójával együtt lehet megérteni. A személyiséget pedig csakis környezetével való kapcsolataiban. A felnőttek tanulásának megértése és segítése, irányítása szempontjából két változó játszik döntő szerepet. Nagy József mutatott rá, hogy mind az egyének, mind a társadalom tanulási teljesítménye elsősorban meglévő kompetenciától és a tanulékonyságtól (megújulási képességtől) függ. A tanulékonyság pedig a következőktől: a motivációtól, a tudás hasznosításától, a meglévő tudástól (képességek, műveltség, végzettség), a társadalmi feltételektől.”
Csoma szerint a dolgozó ember úgy kapcsolódik be a tanulás folyamatába, hogy élettapasztalatokkal, korábbi tanulmányaiból és más forrásokból származó valamilyen szintű általános műveltséggel és szakmai tudással rendelkezik, amelyekkel a tanításnak és tanulásnak számolnia kell. A magával hozott állomány érintkezésbe kerül az új ismeretekkel, illetve az eredményes tanulás érdekében érintkezésbe kell kerülnie. Ha a kapcsolat spontán módon nem alakul ki – bár ez a spontaneitás elég jellemző –, meg kell találni annak tantervi és módszertani eszközeit, hogy feltétlenül létre jöjjön.”
S akkor valóban igaz lesz Kovács Ilma mondata, melyben a minőségi javulást, és hatékonyabb tanulást említi.
A folyamatos, élethosszig tartó tanulás korszakába beléptünk. Nem telik úgy el nap, hogy ne tanulnék valami újat. De élvezem, és szerintem ez a fő motorja annak, hogy mindig újabb és újabb ismereteket szerezzek és főleg, hogy mindig újabbakat keressek. Mert a saját belső motivációmnál nagyobb és erősebb semmi nem lehet! Erre biztatok mindenkit, aki egy kicsit is látni szeretne a világból, nem csak kívülről szemlélni azt!
“Mély meggyőződésem, mondhatni vallásom, hogy félni csak a tudatlanságtól szabad.
Népszerű könyvekben gyakran látom, olvasom: lassan, lassan, nem szabad annyit tanulnunk a tudás veszélyes. Én tehát azt mondom: csak a tudatlanság lehet veszélyes.”
Teller Ede
Komplex módon kell vizsgálnunk a mai társadalom tanulásában bekövetkezett változásokat. Nem csak a felnőttek tanulásának alapelveit, illetve a tanításukhoz szükséges ismereteket kell ma megtanulnunk, és továbbadnunk, hanem az információs és kommunikációs eszközök használatát is. A kettő között meg kell találnunk a kapcsolatot, ami talán nem olyan nehéz, és elérhetővé kell tennünk számukra, meg kell mutatnunk nekik, hogy ebből hogyan profitálhatnak a jövőben.
Dr. Zrinszky László (1995): A felnőttképzés tudománya - Bevezetés az andragógiába. OKKER Oktatási Iroda, Budapest
Csoma Gyula: A felnőttek tanulásának pszichológiai sajátosságai. http://www.oki.hu/cikk.php?kod=esely-csoma-felnottek.html letöltve: 2011. február 04.
Azok a felnőttek tanulnak jól, akik becsülik saját tapasztalataikat és önmagukat, mint tanulási erőforrásokat. (A tanár ismerje el őket, mint tanulási erőforrásokat.)
VálaszTörlésInkább az foglalkoztatja őket, hogyan változhatnak saját idealizált öntudatuk irányába (önképük erősítése), mint a mások által meghatározott céloknak és feladatoknak való megfelelés. (Tanulásra, részvételre ösztönző lehet: „Hogyan lehetek jobb szülő, tanár…”)
Akkor tanulnak jobban, ha bevonják őket a tanulási feladatokba (tervezés, kidolgozás) és ezek a feladatok összhangban vannak önképükkel. → Felnőtt: felelős, kompetens, önálló → érdemi döntés.
Készebbek a változás elfogadására azok, akiknek nagyobb az önbecsülésük. (Nem érzik kockázatosnak a változást.)
A felnőtteknek kialakult kognitív stílusa van. (Az információ felfogása, feldolgozása, koncentrálás.) A tanár segítsen tudatosítani a kognitív stílust.
A felnőttek logikai ítélőképessége, kognitív működési szintje nincs szignifikáns viszonyban a teszteredményeikkel.
A tanuló által felfogott és a tanár által előadott információ nem azonos.
A tanuló én-képét minden új szerep befolyásolja, e szerepek jelentik az alapját a legtöbb tanulásnak / tanulási igénynek.
A tanulás szempontjából talán a legfontosabb: hogyan látja magát a felnőtt tanuló szerepében. → a felnőttoktatónak releváns viselkedést kell tanúsítania a tanulói szereppel: modellálnia kell a tanulói szerepet, mint az élet szerves részét, olyan fontosnak felfogva, mint pl. a munka.
A megváltozott tanulási környezetek egyike az Internet,melyhez egyaránt változnia szükséges az oktatónak és a tanulónak, a tanulási tartalomnak és a tanulási szokásoknak és ahozzá kapcsolódó kommunikációnak is.
VálaszTörlésA hálózati tanulás és a Web 2.0 koncepciója összhangban van azzal az elgondolással, hogy a tanulás és a tudás természeténél fogva szociális, személyes, rugalmas, dinamikus, elosztott, mindenütt jelenlévő, bonyolult és kaotikus folyamat.” (Chatti, M.A.; Jarke, M.; Frosch-Wilke, D. 2007.
Az Internetes kommunikáció – ellentétben korábbi távközlési formákkal – ára nem függ a kommunikáló felek távolságától, így lehetővé teszi egymástól nagy távolságra élő egyének részvételét egyazon közösség on-line életében.
Az Internet – a chat szolgáltatások segítségével – a valós idejű [real-time,synchronous] kommunikáció mellett – például az e-mail és fórumok esetében – az időben eltolt [delayed, asynchronous] kommunikációt is megengedi. A hálózati kommunikáció így módot ad a személyes [face-2-face] kommunikációhoz hasonló spontán, azonnali interakción alapuló beszélgetésre, de lehetővé teszi a közösségi interakciót olyan egyének között is, akik nem tudnak közös időpontot találni a kommunikációra.
Az Internet – például az e-mail segítségével – lehetőséget ad az egyes egyének közötti (one-to-one) kommunikációra, de több, különböző lehetőséget – például levelező listák, fórumok, chat – biztosít a közösség tagjai között zajló [many-2-many]
kommunikációra, amely korábban csak a személyes találkozások vagy a költséges
konferenciatelefon rendszerek tettek lehetővé (van Dijk 1999).Az Internetes hírlevelek, weboldalak, weblogok lehetõvé teszik az egyes egyéneknek és közösségeknek, hogy – a hagyományos tömegkommunikáció broadcast modelljének megfelelően – egyszerre nagy közönséghez juttassák el üzeneteiket [one-2-many], amely lehetővé teszi a közösségen kívüli társadalom számára történő reprezentációt, illetve a közönségen belüli olcsó és hatékony információáramlást. Az Internetet megelőzõen – postán küldött hírlevelek, nyomtatott illetve elektronikus sajtó segítségével – ez a fajta kommunikáció túl költséges volt a marginálisabb érdeklődések mentén szerveződő, kisebb vagy anyagilag hátrányos helyzetű közösségek számára, illetve a médiapiac állami szabályozása is korlátozta ennek lehetőségét (Castells 2000).Az Internet lehetőséget ad multimediális kommunikációra – hangok, képek, mozgóképek és adatok egy rendszerben történő továbbítására -, ám a hálózaton folyó közösségi kommunikáció – levelezőlisták, fórumok, chat – többnyire textuális formában zajlik. Az world wide webre felkerült tartalmak – például weboldalak, webes alapú fórumok, hírlevél archívumok – kereshetőek, illetve az ezek készítői által elhelyezett, kapcsolatokat
jelző linkek által feszített hipertextuális hálón bejárhatóak, ami lehetőséget biztosít az egyénnek, hogy olyan egyénekkel illetve közösségekkel felvegye a kapcsolatot, akikkel csak közvetett kapcsolatban áll, vagy akikkel korábban semmilyen kapcsolata sem volt. (Vályi Gábor Közösségek hálózati kommunikációja)