Az internet

Néhány gondolat az internetről:

"A minőségi mércék nélküli véleményközlés fóruma az internet." - Baló György, műsorvezető (Mozgó Világ, 2004/1.)

"Napjainkban az emberek memóriájának jelentős része az asztalunkon van és internetnek hívják." - Ranschburg Jenő, pszichológus (Új Néplap, 2004. január 29.)

"Az interneten ha nem is minden, de mindenki szabad." - Tamás Pál, szociológus (Népszabadság, 2005. március 19.)

Az internet fejlődése kevésbé látványos mint a számítógépé, ám térhódítása annál erőteljesebb. Az egyik kaliforniai egyetemen, 1969. szeptember 2-án sikerült a számítógépeket összekapcsolni, ami "csupán" annyit jelentett, hogy az új technikai eszköz "kiszabadult" a hadsereg "fogságából". A hatvanas évek elején dúlt a hidegháború és a Hruscsov irányította Szovjetúnió interkontinentális rakétákat telepített Kubába, ahonnan játszva el lehetett érni a szövetségi fővárost, Washingtont és a Pentagont, vagyis az amerikai hadügyminisztériumot. Ha ez bekövetkezett volna az egyesült Államok katonai központja megbénul és akkor mi lesz a világszerte elhelyezett amerikai támaszpontokkal? Ennek a nyomasztó problémának a megoldására állították fel azt a hálózatot, amely eredetileg az egyetemen belüli információcserét szolgálta. Miközben ez egyetem adminisztratív központja hagyományos úton - telefonon, vagy levélben - tartotta a kapcsolatot más egyetemek adminisztratív központjaival, a szakmai jellegű információk úgy cseréltek gazdát az egyetemen belül, a tanszékek között, hogy nem zavarták a köpont köreit, kikerülték a központot, alternatív alapon működtek. Ezt az elvet használta fel az amerikai hadsereg. Ha Hruvcsov interkontinentális rakétái elpusztítják a Pentagont, a tőle függetlenül kialakított információs rendszer azonban változatlanul cselekvőképessé teszi a világ számtalan pontján elhelyezkedő támaszpont-rendszert. Keneddy elnök és Hruscsov első titkár bécsi tárgyalásai nyomán a szovjet szakértők leszerelték a Kubában felállított rakétákat, a háború veszélye elmúlt, így a hadiiparban kifejlesztett találmányt vissza lehetett adni a civileknek. Így jött létre 1969 őszén az ARPANet.

Az internet alkalmazása a polgári életben:

Az intranet zárt rendszer és csupán azok tölthetnek le infokat, akik munkaköri kötelességük miatt akarnak tájékozódni és hozzáférésük van, míg az internet nyitott rendszer, ahonnan bárki letöltheti az infokat. Az intranetet első ízben a Ford-műveknél alkalmazták, az autógyárak összekapcsolására, majd az alkalmazás átterjedt a gazdasági életre, ezt követően a közigazgatásra, olyannyira, hogy ma, a XXI. században az élet számtalan területét szövi át, hálózza be. Csak egyetlen adat: 1996-ban 40 millióan interneteztek világszerte, 2000-ben már 300 millióan (ebből 108 millió amerikai).

Internet az oktatásban:

2005. november 12-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott Média-Világ 2005 című konferencia résztvevői tanúi lehettek egy történelmi eseménynek. Gulyás István, a Média Oktatásáért Alapítvány elnöke maga felé fordította a webkamerát és rákattintott valamire, aminek következtében a hatalmas kivetítőn megjelent egy tanári szoba, háttérben könyvhalmaz, a karosszékben hatvan körüli, sötét zakós és pöttyös nyakkendős professzor ült, dr. Benedek Dezső, aki atlantai szobájából üdvözölte a hallgatóságot, ahol csupán reggel 7 óra volt. A videókonferenciába bekapcsolódott Egy fiatal hölgy, Heather Tajpejből, ahol viszont este 7 óra volt. A konferencia résztvevői megbabonázva figyelték a hol magyar, hol angol nyelven folyó beszélgetést. Benedek professzor az Atlanti-óceán közelében lévő egyetemen tanított, ő volt az ázsiai kultúrák felelőse. Kiharcolta, hogy tanítványai a helyszínen tanulmányozhassák az ázsiai művészeteket, így került az összehasonlító irodalmat atnuló diáklány Tajvan szigetére. Azonban az atlantai egyetemisták nem akartak a külföldi út miatt évet halasztani, ezért meg kellett teremteni az esélyegyenlőséget közöttük és az otthon maradtak között. Ezért professzoruk a hét meghatározott időpontjaiban webkamera elé állt és előadást tartott nekik, majd a több ezer kilóméterre tartózkodó diákok felkészültek, és a számítógépek közvetítésével levizsgáztak. Ezzel a diákoknak megadatott, hogy a helyszínen tanulmányozzák az ázsiai kultúrát és tanügyi kötelezettségüknek is eleget tettek. Ez volt az a pillanat, amikor a budapesti teremben kitört a spontán taps. A Budapest-Atlanta- Tajpej háromszögben feltárult a közeljövő, a világon átívelő kísérlet megszervezői el is nevezték Média Egyetemnek.

Internet a köznapi életben:

Egy újsághír: "Egy norvég asszony két felnőtt fia külföldön él, mivel túl sokba került a napi telefonálgatás, ezért a mamát számítógéppel és webkamerával látták el, ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy naponta, rendszeres időközönként "videokonferenciát" tartsanak. Mindhárman leültek a számítógép elé és láthatták egymást, beszélhettek egymással. A Fülöp-szigeteken élő fiú észrevette, hogy az anyja elhanyatlott, kiesett a képből, az Amerikában élő fiú pedig megszervezte, hogy a norvég mentők kimenjenek a cukorbeteg asszonyhoz, akinek hirtelen leesett a vércukor-szintje. Ha nem intézkednek, az asszony félórán belül meghalt volna."

Az internet politikai haszna:

A központosítás kedvez a diktatúrának, az alternatív hálózatok viszont erősíti a demokráciát és gyöngíti az államot. Az internetezők ellenőrzésének nincs ugyan technikai akadálya, de a demokráciát fennen hangoztató államhatalom élne ezzel a lehetőséggel, siralmas bizonyítványt állítana ki magáról és politikai rendszeréről. Kínában például százakat tartanak fogva "az államra káros internetezés miatt", a demokratikus országokban azonban óvakodnak az internet megrendszabályozától. Az internetezés állapota a demokratikus berendezkedés fokmérője, az internet a véleményszabadság hálózata. Egy példa: a balkáni válság idején, a kilencvenes évek elején amerikai repülőgépek bombázták a jugoszláviai városokat, a harci eseményekről az USA hadserege a maga érdekeinek megfelelően tájékoztatta az amerikai közvéleményt. Ezzel azonban nem elégedtek meg az amerikai internetezők, akik e-mailben vették fel a kapcsolatot szerb értelmiségiekkel, majd az élménybeszámolókat összevetették a hivatalos közleményekkel és a kettő alapján alakították ki álláspontjukat. Az államszocializmus szerencséje, hogy csak a bukása után, 1999-ben vált tömegesen alkalmazhatóvá az internet, amikor egy amerikai kutató feltalálta a world wide web-et, azt a bizonyos három w-t, amely ma az e-mail után az internet legnépszerűbb alkalmazása.

Az internet, mint üzlet:

Az internetes tartalomszolgáltatás ma már üzlet. A leggyakrabban használt program, a Google huszonéves kitatlálói immár milliárdosok, cégüket bevezették a tőzsdére is. A Föld lakosságának kb 14 %-a internetezik, mintegy 600 millió ember.

Sok ez, vagy kevés? - a lehetőségekhez képest kevés, a körülményekhez képest sok.

Néhány adat, amik magukért beszélnek: 1995 - 19 ezer internetes portál, 1997 - 1 millió internetes portál, 2000 - 20 millió internetes portál, 2003 - 40 millió internetes portál, 2004 - 50 millió internetes portál, 2005 - 57 millió internetes portál, 2006 január - 74 millió, 2006 október - 97 millió, 2006 november 101 millió internetes portál világszerte.

Az internet Magyarországon: 2004-es adatok szerint 225 ezer számítógépet adtek el nálunk, az ADSL-re előfizetők száma eléri a 200 ezret, az internet-előfizetők száma meghaladja a 675 ezret. Ezzel Magyarország az európai középmezőnyben foglalt helyet. 2004-ben 2,4 millió Ft volt a bevétel, a reklámtorta 450 milliárd Ft, ennek 0,5%-a. 2005-ben 4 milliárd Ft-ra rúgott a bevétel, ami az 500 milliárdos reklámtorta 0,8 %-a. 2006-ban pedig eléri a 7,2 milliárdot. Ez még mindig alig több, mint 1%-a reklámtortának, de a média válfajai közül a grafikonon az internetes hírdetési bevétel görbéje emelkedik a legmeredekebben, évente 80-100 %-al.