Sokan vitatják, hogy korunkat nevezhetjük-e információs társadalomnak. Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merült fel bennem: Mi kell ahhoz, hogy információs társadalomról beszéljünk?Milyen hatásai vannak az új IKT eszközöknek a társadalomra?
Csepel György és Prazsák Gergő könyvéből vett idézetet elemezgetném, amely további kérdéseket vetett fel bennem:
Csepel György és Prazsák Gergő könyvéből vett idézetet elemezgetném, amely további kérdéseket vetett fel bennem:
" Kiteljesedett információs társadalom ott jön létre, ahol a
szélessávú, szimmetrikus kapcsolódásra alkalmas internet
mindenütt jelen van mind a fizikai, mind a szociális térben. Az információs tér
folyamatosan bővül, nincsenek határai, s minél többen vesznek részt benne,
minél több tartalom és szolgáltatás kerül bele, annál eredményesebben alakítja át
az egész társadalmat, annak minden szereplőjét és intézményét."
szélessávú, szimmetrikus kapcsolódásra alkalmas internet
mindenütt jelen van mind a fizikai, mind a szociális térben. Az információs tér
folyamatosan bővül, nincsenek határai, s minél többen vesznek részt benne,
minél több tartalom és szolgáltatás kerül bele, annál eredményesebben alakítja át
az egész társadalmat, annak minden szereplőjét és intézményét."
Ez, azt jelentené, hogy akkor nevezhetünk egy társadalmat információs társadalomnak, ha mindenkinek és mindenütt hozzáférése lenne az internethez? Az internet az alapja az információs társadalomnak? Hazánkban mikor fogjuk elérni, hogy mindenkinek legyen internet kapcsolata? Milyen mértékű esélyegyenlőtlenségeket okoz az internethez való hozzáférés hiánya a társadalomban?
Valóban az információs tér folyamatosan bővül, nincsenek határok, bárhonnan, bármiről szerezhetünk információt, de csak akkor, ha hozzáférésünk van.
A társadalom valóban átalakuláson megy keresztül, lassan minden területen megjelenik az internettel támogatott információhoz, szolgáltatáshoz jutás. Nem kell iskolapadba ülnünk, hanem e-learning keretei között tanulhatunk, nem kell boltba menjünk, hanem interneten keresztül házhoz rendelhetünk, nem kell az adóbevallásunkat postáznunk, hanem az Ügyfélkapu segítségével elküldhetjük online. Minden területre meg van a hatása, a kérdés, hogy ki tudjuk-e használni, tudunk-e élni vele?
Ki gondolta volna 20 évvel ezelőtt, hogy nem kell a lakásunkban lévő telefonról tárcsáznunk és felhívni ismerőseinket, hanem az utcán sétálva, bármelyik percben megtehetjük ugyanezt a mobiltelefonunkról. Emlékszem, amikor a mobil telefonok használata megjelent és le "bunkófonoztuk". Ma pedig már a hat éves gyerekek is ezzel rohangásznak, mit rohangásznak sokszor jobban kezelik, mint mi "felnőttek".
Ugyan ennek a jelenségnek lehetünk a részesei a laptopokkal, magunkkal vihetjük és, ha előfizetésünk van, vagy szerencsénk van és van WIFI hálózat, akkor szabadon kapcsolódhatunk az internetre.
Szeretném 20 év múlva újra elolvasni, ezt a blogot, vajon milyen mértékű lesz addigra a változás. Hogyan fogunk visszatekinteni, erre az időszakra? Talán elstoryzgatunk róla, gyerekeinknek, unokáinknak, hogy amikor ez a blog született, mi MA-s andragógusok még csak ismerkedtünk az "információs kor" nyújtotta lehetőségekkel. Ízlelgettük, mit is jelent a blog írás, twitter használat, egyáltalán szoktuk a gondolatot, hogy írásaink mindenki számára szabadon elolvashatók.
De addig még el kell jutnunk és részeseivé kell váljunk a változásoknak, meg kell változtassuk saját gondolkodásunkat is, hogy mindennapi használatunkba beivódjon a számítógép használat, az információ megosztás.
Előző blogbejegyzésemet, azzal a gondolattal zártam, hogy a társadalomban nagyfokú egyenlőtlenség tapasztalható az IKT használatban és úgy gondolom nekünk andragógusoknak feladatunk és felelősségünk, hogy segítsünk csökkenteni ezeket az egyenlőtlenségeket.
Ehhez először is nekünk is felhasználókká kell válnunk, az andragógus szerepkörben nem állja meg a helyét az a mondás, hogy "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja".
Lépést kell tartanunk az információs kor által nyújtotta változásokkal, és fel kell készítenünk a felnőtteket is erre a változásra, ezért is tartom fontosnak, hogy a jövőbe tekintsünk, milyen elvárásoknak kell majd megfeleljünk, milyen kompetenciákkal kell rendelkeznünk, nemcsak, mint andragógusok, hanem, mint az információs társadalom embere.
Már most tapasztalhatjuk, hogy milyen hátrányok érhetnek minket, mind a munkaerőpiacon, mind társadalmi szinten, ha nem tartunk lépést a korral, ha nem tudjuk megfelelően használni a számítógépet, ha nem értjük az információs kor szlengjét, nem tudjuk, hogyan kell elkészíteni egy prezentációt Power Pointban, illetve nem értjük, hogy mit jelent, hogy lájkolom.
Még sorolhatnám a hasonló példákat, szerintem mindannyiunk hozzá tudná tenni a saját tapasztalatait.
Azzal a gondolattal fejezném be, hogy meg kell tanuljuk használni, továbbadni, fejleszteni "információs" tudásunkat. Lépést kell tartanunk és fel kell készüljünk az információs kor társadalomra gyakorolt hatására.
Felhasznált irodalom:
Csepeli György és Prazsák Gergely (2010): Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jó Szöveg Műhely Kiadó, Budapest.
A média köszönhetően a technikai eszközök rohamos fejlődésének rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. A film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt.
VálaszTörlésA média identitásformáló szerepe:
Az egyéni identitás fogalma a kommunikációelmélet segítségével is definiálható, hiszen az identitás megértése dinamikus fogalmat kíván. Az identitás folyamatos egyensúlyteremtés az önkifejezés és az (ön)értelmezés között a különböző kommunikatív szituációkban, s épp ez az egyensúlyteremtés az, ami a kommunikációt is lehetővé teszi. Az identitás, mint egyensúlyteremtés elképzelése nem új a társadalomtudományban. Az egyéni identitás a kommunikáció során aktívan formálódik, mert az emberek az identitásmérlegüket mindig mozgásba hozzák, a saját identitásukat a másokéhoz mérik, és továbbfejlesztik azt.
Az a mód, ahogyan kifejezzük önmagunkat, ahogyan írunk, beszélünk, ahogyan képeket alkotunk, azaz prezentáljuk magunkat, egyúttal az identitásunk konstruálását is jelenti, amelyet a kommunikációban résztvevő felek saját adottságaik, lehetőségeik, képzettségük szerint értelmeznek, és a kommunikáció során visszajelzéseket küld(het)nek. Minden élettörténetben, minden társadalmi helyzetben és szituációban kifejeződik az egyén identitása.Az identitás az a mód, amely során az egyén sajátmagát az őt körülvevő világban tapasztalatai, élményei nyomán a különböző időpontokban pozícionálja. Az identitás az egyén pozíciójának kifejezése és értelmezése egy adott tér-idő kontextusban. Ettől függetlenül az egyénnek megmarad az az érzése, hogy egységes személyként viselkedik és cselekszik.
Az identitásunkat meghatározzák az életünk során megtapasztalt különböző (nemi, státusbeli, életkorbeli, szülői, szakmai, stb.) szerepek. De az identitás nem azonos ezek összességével. A „szerep-én” egyfajta strukturált élettörténet, amely az elvégzett szerepekből, a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatokból áll össze. A szerep-én mindig kultúra-és társadalomfüggő, de az adott személytől is függ, hiszen specifikusan ő hozza azt létre.
Az identitás formálásához minden egyén bír külső, szituációt átfogó lehetőségekkel és eszközökkel, amiket identitásának alakításakor fel tud használni. Ezeket az önrendezés kellékei.. Ez alatt a különböző életstílusokat, egy adott miliőhöz való tartozást, a társadalmi tőkét értjük, de ide tartoznak a státus dimenziói, a divat, az önstilizálás eszközei, és más kulturális normák által meghatározott, vagy a piacon ajánlott kifejezési módok is.
A média a minták közvetítése révén az egyén önstilizáláshoz, megalkotásához jelentős mértékben hozzájárul. A médiatartalmak és üzenetek egyrészt a „szerep-én” összetételének megváltozását teszik lehetővé. A televíziózáson és az Interneten keresztül új, csak a médián keresztül megtapasztalható, szerepeken alapuló tapasztalatok szerezhetők. Az Internet-beszélgetések vagy az internetes identitásjátékok is képesek a szerep-ént befolyásolni.
A média képes a gondolkodás és cselekvés viszonyának a struktúráit is befolyásolni.
A médiaszereplőkkel való kapcsolat orientációs mintaként is szolgálhat. A média specifikus figurákat, potenciális példaképeket, szerep-és cselekvési valamint konfliktuskezelési mintákat mutat be. A televíziós játékok, az internetes szerepjátékok, a chat fórumok lehetővé teszik az identitás játékos megélését, kipróbálását. A játékos önrendezés lehetővé teszi egyrészt az önmegértést, másrészt dramatizált vizuális, képi elbeszélések formájában az önalakítást, potenciális, azaz elnyomott, még meg nem élt vagy utópisztikus élettervek megvalósulását, egy kényszernélküli világban, amit az egyén mégis realitásszerű interakcióként él át, az éndefiniálás és az énmegvalósítás próbálgatása során.