2011. április 26., kedd

Infokommunikációs eszközök használata

Az informatikai eszközök rohamos terjedésével rohamosan fejlődnek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) is. Ezek és az internet megjelenése folyamatosan alakítják, átalakítják nemcsak a gazdaságot, de a társadalmi viszonyokat is. Eddig nem látott új iparágak, új termékek és szolgáltatások jelennek meg a piacon, valamint az információk termelése, elosztása, felhasználása megváltoztatja a gazdaság szerkezetét és új alapokra helyezi az emberi (gazdasági, szociális, kultúrális stb.) viszonyokat. Hatást gyakorol az emberek hétköznapi életvitelére, szabadidős tevékenységére és alapvetően megváltoztatja az élet minőségi elemeit is az egyének anyagi helyzetének függényében.
Az elmúlt ötven évben, amióta megjelent az "információs társadalom" fogalma, a gazdasági és társadalmi változások alapját az információtechnológia és az informatikai ipar trendjei jelentik. Világméretekben az információs technológia és a távközlés jelenleg a GDP 5%-t, míg az Európai Unióban 8%-t adják. A világ információtechnológia piacának 40%-a az USA-ban, 30%-a Európában, míg 20%-a Japánban összpontosul (2007-es adatok!!!). A fejlett országokban azoknak a termékeknek, emlyekben közvetlenül, vagy közvetett módon megjelenik az informatika, a GDP-ben elfoglalt részarányuk meghaladják az 50%-t. Az ezredfordulóra az informatika és a távközlés hozzájárulása a GDP-hez nagybb lett, mint az autóiparé.
Az információs gazdaság fejlődésének egyik alappillére az IKT szektor növekedése. Az IKT további fejlesztésében és mind kiterjedtebb használatában továbbra is hatalmas lehetőségek vannak. Ez azért is fontos, mert ez a szektor jelentősen támogtja, segíti a tudás, az információk továbbítását, elosztását és feldolgozását valamennyi gazdasági ágazatban. 2005-ben, Európa 500 legnagyobb állásteremtő vállalkozásának 22%-a az infokommunikációs szektorba tartozott.

Az információtechnológia egyre erősödő szerepét mutatja a kommunikációs eszközök (internet, PC, mobiltelefon) használatának alakulása. Néhány adat a kommunikációs eszközök használatáról:

Hazánkban 1998-ban 1000 emberből 20, 2004-ben 280 fő, az EU-ban 1998-ban 1000 emberből 100, 2004-ben 480 fő, míg az USA-ban 1998-ban 210, 2004-ben kicsivel több, mint 600 ember használta az internetet. A PC használat területén még jelentősebbek a különbségek a hazai, az EU-s és főleg az USA adaitai között. 1998-ban hazánkban 1000 emberből jó ha 70 használt PC-t, de ez a szám 2004-ben sem érte el a 200 főt. Az EU-ban 1998-ban 200 ember, 2004-ben 400 fő használja a számítógépet 1000 emberből, ezekkel az adatokkal szemben, az USA-ban már 1998-ban is megközelíti az 500 főt a számítógép használók száma, ami 2004-ig tovább emelkedett és 1000 amerikai közül, már 750-en használnak rendszeresen számítógépet. Érdekesek a mobiltelefon használatával kapcsolatos adatok. Hazánkban 1998-ban 1000 emberből csupán 100 fő rendelkezett mobillal, addig 2004-ben már megközelítettük a 900 főt, ezzel túlszárnyalva az amerikaikat. Az USA-ban a mobiltelefonok használata nem növekedett annyira dinamikusan, mint nálunk, mert az 1998-ban regisztrált 220 főről, 2004-re csupán 600-ra emelkedett a mobilt használók száma 1000 főre viszonyítva. Az EU-ban az 1998-ban regisztrált 200 főről szintén 900 főre nőtt a mobil használók száma (1000 főre viszonyítva).

Az adatokból kitűnik, hogy hazánk élvonalba került a mobiltelefonok számát és használatát illetően, amiben ugyanakkor az USA elmaradt, a számítógép használatban még inkább nőtt a rés a fejlett, meghatározó régiók, országok között.

Valószínű, hogy a teljesítmény növelése mellett megvalósuló méretbeli csökkenés eredménye a mobil rendszerek terjedésének gyors üteme, ami a mobilis személyi kommunikció fejlődését is jelenti és ezzel teljessé válik az a folyamat, ami a hely-hely közötti kommunikációtól a személy-személy közötti kommunikáció felé mutat, illetve ezt rendszerbe szervezve, egységesítve megvalósítja.

Ezekhez kapcsolódva, és ahogy mi is tapasztaljuk, az oktatában is megfogalmazhatók és megfogalmazódnak új trendek, hiszen jelentősen növekszik azon munkahelyek száma, ahol tömegével dolgozzák fel és használják az információkat. Átalakul a felnőttképzés és a felsőoktatás struktúrális rendje. A konkrét információ befogadásával szemben, az egyik oldalon az információszerzés módjainak, lehetőségeinek, az információ kezelésének megismerése, a másik oldalon az információ tartalma, hasznossága és hatásossága kerül előtérbe.

A kommunikáció idejének lerövidülése miatt felgyorsul az innováció, a technikai-technológiai fejlődés, aminek következtében a munkahelyi követelmények is gyorsan változnak, ezért elengedhetetlen ismereteink rendszeres gyarapítása, bővítése. Ma már sok munkahelyen nem is annyira kötött munkaidő van, hanem sokkal inkább teljesítendő határidők és elvárt produktumok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése