A web 2.0 „digitális bennszülöttei” (Jukes-Dosaj, 2003) nem csak információkat keresnek weben, hanem maguk is tartalomszolgáltatókká válnak. Az interaktivitás terei és eszközei gyakorlatilag határtalanná bővültek.
A web 2.0 jelenségei a hagyományos iskolarendszer számára új versenyhelyzetet jelentenek. Az oktatásnak elkerülhetetlenül be kell emelnie eszköztárába az eLarning 2.0 elemeit, ha nem akarja, hogy a nemzedéki kultúra és az iskola közötti szakadék még jobban elmélyüljön.
Az Apple Education portálj így állítja szembe web 2.0-át használó új generációt és az ipari társadalom paradigmájában szocializálódott tanárok közti kulturális különbséget.
„ Digitális bennszülött” diákok „Digitális bevándorló” tanárok
Gyorsan kívánnak információt szerezni számos multimédia forrásból Korlátozott számú forrásból származó információ lassú és ellenőrzött
átadását részesítik előnyben
A párhuzamos információ feldolgozást és a több feladattal való egyidejű foglalkozást (multitasking) kedvelik.
A web 2.0 jelenségei a hagyományos iskolarendszer számára új versenyhelyzetet jelentenek. Az oktatásnak elkerülhetetlenül be kell emelnie eszköztárába az eLarning 2.0 elemeit, ha nem akarja, hogy a nemzedéki kultúra és az iskola közötti szakadék még jobban elmélyüljön.
Az Apple Education portálj így állítja szembe web 2.0-át használó új generációt és az ipari társadalom paradigmájában szocializálódott tanárok közti kulturális különbséget.
„ Digitális bennszülött” diákok „Digitális bevándorló” tanárok
Gyorsan kívánnak információt szerezni számos multimédia forrásból Korlátozott számú forrásból származó információ lassú és ellenőrzött
átadását részesítik előnyben
A párhuzamos információ feldolgozást és a több feladattal való egyidejű foglalkozást (multitasking) kedvelik.
Forrás:Jukes – Dosaj,,2003
A diákok saját elektronikus portfoliójukban számtalan tananyagot raktároznak .A tanulási blogok, wikik, fórumok,szociális hálók (az önállóan alkotott tartalmak) további forrásokat jelentenek. A diákok más intézmények szakembereivel és diákjaival is kapcsolatban állnak. Információs forrásaik sokszínűek az internettől, a korábban végzettekkel más oktatási intézmények hallgatóival és oktatóival, az idősebbekkel való tapasztalatcseréig terjednek. Intenzíven használják több intézmény diákjai által megteremtett tananyag archívumot.
Az új tanulási formák terjedése sokféle konfliktust rejt magában. Sok jel mutat arra, hogy az új, informális, hálózati tanulási formák nagyon nehezen férnek be a hagyományos intézmények szűk, idő- és erőforrás korlátos, bürokratikusan vezérelt kereteibe. Az erről szóló pedagógiai vita is gyakran siklik ki azon, hogy két egymással nem kompatibilis egymásra nem rezonáló fogalomvilág kereteiben zajlik a párbeszéd.
A következő időszak oktatásszociológiai, hálózatkutatási és pedagógiai kérdése marad, hogy a hivatalos iskolarendszer intézményei miképp fogadják be, mennyiben integrálják, vagy utasítják el ezt a jelentésvilágot, és ez a folyamat milyen típusú konfliktusok, kompromisszumok és megoldások mentén halad majd.
forrás: (Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban –Az eLearning 2.0 és a konnektivizmus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése