 |
| Kép forrása: http://go.to/funpic |
Érthető, véleményem szerint nagyon jó, használható bejegyzések születtek a hét témájában, ezért ehhez a saját véleményemet tenném hozzá, egy kicsit kapcsolódva, egyetértve Bátori Ildikó írásával is.
Egy digitális bevándorló, akinek családja van, dolgozik és közben tanul, 22 óra magasságában bekapcsolja a számítógépét, belép a facebook oldalára, (belenéz ismerősei ténykedéseibe), a Twiterre és az andragogus.blogspot.com oldalra. (Rendelkezik számítógéppel, internet-hozzáféréssel ….). Elolvassa - az ország különböző részein élő - csoporttársai bejegyzéseit. Feltölti saját dolgozatát a blogra, és hozzáfűzi a kommentjét a többiek postjaihoz. Megnézi a blog heti témájában készült webináriumot. Megállapítja, hogy a másik generációtól tanult újat! Ezek után még belép az egyetem online oldalára, ahol a nyitó oldalon, az egyetem néhány hírébe beleolvas. Az Index, az Origo és a Startlap néhány érdekesnek tűnő írásába is belenéz. A képernyőjén egy felugró ablak jelzi, hogy a konnektivista programot vele együtt kezdő két hallgatótársa is, és az egyik munkatársa is chatfórumra hívja, mert „történések vannak”., vagy "csakúgy". Belép a chat- fórumra, kb. 15 percet tölt a fórumon, majd elköszön társaitól és kilép. Beleolvas az e-mailjeibe. Ír egy e-mailt (az e-mail 2011-ben 40 éves!) egy barátjának, .., és a végére beszúr egy smiley-t. (Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley szót használják. A hangulatjel azért lehet fontos, mert az arctalanság, a közvetlen kommunikáció hiánya megnövelheti a félreértések és a felesleges indulatok, sértődések kialakulását.) Átfutja a többi e-mailt is és megint bosszankodik a kör e-mailek miatt, jó néhányat kitöröl anélkül, hogy elolvasná őket. Belép egy könyváruház online oldalára, ahol kedvére válogathat a „hagyományos” boltok kínálatából, talál is kedvére valót, Henryk Sienkiewicz Quo vadis - át. Két órával azután, hogy bekapcsolta, kikapcsolja a számítógépét, kinyitja a kurzus szakirodalmának egyikét, és nekilát a kijelölt olvasmánynak.
Dorothy Agger-Gupta 2002-ben, Amerikában kezdi egy hasonló történettel az Online Tanulás Kézikönyvébe írt tanulmányát. Ma Magyarországon 2011!-ben csak közelítünk az e-learning tanulás megismeréséhez … De, mitől függ, hogy széles körben valósággá válhasson Magyarországon? Mitől válik valaki digitális bevándorlóvá? Mi befolyásolja azt, hogy digitális bevándorlóvá lehessen? Társadalmi hovatartozás, hátrányos társadalmi helyzet, szociális elszigeteltség, jövedelem, iskolai végzettség, kor, nem, terület (falu, kisváros, nagyváros, főváros), politika ?
Az egyén szempontjából: szegény vagy gazdag, egészségi állapot, kitartás, változtatni tudás képessége, kapcsolatok, tudás, attitűd, habitus, …? Versengés, szolidaritás, ….? Digitális írástudás …? Valós és meghatározó a „hová tartozás”, a „honnan indulás” kérdése!, ami egy egyszerű történettel érthetővé vált számomra, egy médiaszabályozási javaslat kivonatolt változatából: „Képzeljen el az olvasó két fényképet. Az egyiken egy magasugró látható, amint 140 centiméteren leveri a lécet. A másik képen egy másik atléta 210 centimétert ugrik át sikeresen. A két kép alapján megalapozott véleményt alkothatunk a két sportoló képességeiről. Majd ezek után egy filmen azt láthatjuk, hogy a verseny győztese tízméternyi nekifutás után éri el eredményét, míg a szánalmas eredményt nyújtó atlétának helyből kellett ugrania. Egy fél méter mély gödörből.” Egyik tanulság számomra! Nézzünk a dolgok mögé, ...!
Mi befolyásol még?
- Mi van a Nemzeti Fejlesztési Tervben 2001-ben? A tudás alapú társadalom, az információs társadalom kiépítése nem szerepelt a kiemelt nemzeti operatív programban. Éveket vesztettünk?
- Az internet az infrastruktúrája a tudás alapú társadalomnak. Olyan infrastruktúrát kellene kialakítani, hogy a lakosság számára a lehető legnagyobb számban elérhetővé/megfizethetővé váljon az internet/ a jó internet, ez közügy, ez növelné az ország versenyképességét is.
Olyan mindenki számára elérhető szélessávú infokommunikációs infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a szélessávú internet elérést az ország összes településén.
Az információs és kommunikációs technológiák több területen járulnak hozzá a versenyképesség javulásához, ezáltal a gazdasági növekedéshez. Az infokommunikációs technológia használata megváltoztatja az emberek életét, hatékonyabbá teszi az üzleti és a közigazgatási folyamatokat.
Az infokommunikációs megoldások, az emberek közötti kapcsolatfelvételi lehetőségek szélesítésével, információk egyszerű elérhetőségének biztosításával, illetve földrajzi távolságok jelentőségének csökkentésével a társadalmi jólét növekedésében, társadalmi esélykiegyenlítésben jelentős szerepet játszanak. Az infokommunikációs technológiák megfelelő színvonalú rendelkezésre állása és használata ezért nélkülözhetetlen a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Át lehet/kell gondolni, hol húzódnak a határok a digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek között.
Ezzel szemben a digitális bennszülött chatel egyszerre nyolc ismerősével, közben szól a rádió, de a TV is be van kapcsolva, és a mobilon éppen az aktuális kedvenc zene szól. Persze keresi a másnapi prezentációhoz a képeket, recepteket, mert ő ad elő a nemzetek konyhája témában utazás, turizmus órán (nem! kinyomtatva, papír alapon viszi a nagy gonddal összeállított házit!). A digitális bennszülött ideje nincs határozottan megbontva munka tanulás és játék között. Mindezek a tevékenységek átfedik egymást. A gmailes fiókját megnyitja, ő is belép még a levelezésébe, a facebook oldalára, a Twiterre ….. és chaten megbeszéli osztálytársaival, ki hogyan építi fel a prezentációját, és az éppen aktuális ki kivel … témát. Folyamatosan „pittyeg” a telefonja, sms, sms, sms ….
VálaszTörlésA zeneletöltés, zenehallgatás, filmletöltés és filmnézés, a „vicces tartalmak”, a játék, a chetelés, az online rádióhallgatás, a társkeresés, illetve a blogok olvasása és írása tekinthető kifejezetten bennszülött tevékenységnek az interneten. A jelenség önmagában nem újdonság, hiszen korábban is meghatározó szerepe volt az ismerősöknek, barátoknak abban, hogy valaki hogyan öltözködik, milyen zenét hallgat, milyen filmet néz, vagy éppen mit olvas. Ez a baráti kör azonban az internet segítségével lényegében „végtelenné” válik, hiszen a vélemények, a már térben és időben nem korlátozottak. Arról, hogy éppen mit érdemes olvasni, letölteni vagy megnézni, arról már éppúgy lehet beszélgetni az interneten keresztül a világ másik végén lévő ismeretlen bennszülöttel, mint az órák közti szünetekben személyesen. A tanulás eredendően közösségi, egymástól tanulnak, egymás tudását, tapasztalatát tekintik tanulási forrásnak, de ha a számítógép segítségével szeretnének információhoz jutni, akkor is kell olvasni. Valójában egészen magas fokú szövegértési készséget igényel az interneten való tanulás. Az ismeret ugyanis önmagában még nem tudás.
Kíváncsi vagyok (szerintem nem csak én) a digitális bennszülöttektől elvárt - talán túlzottan magaslatokba emelt – képességekre, tudásra.
A blogbejegyzésben felhozott digitális bevándorlók és bennszülöttek mindennapi rutintevékenységire felhozott példák megítélésem szerint szélsőséges, radikális, ugyanakkor érzékletes példát állítanak a különbségek érzékeltetésére.
VálaszTörlésAzzal teljesen egyet értek, hogy mennyire megváltoztak a fiatalok tanulási szokásai. Már a saját korosztályomban is tapasztalom (80-as évek vége felé születettek), hogy az interaktivitás erősen meghatározza a tanulási tevékenységet.
A klasszikus felfogás azt üzeni, hogy akkor tudsz a leghatékonyabban tanulni, ha nyugodt tanulási környezetben, mindenfajta figyelemelterelő külső ingertől elzárva (TV, rádió), íróasztal mellett ülve, a testsúlyt a könyökre ránehezítve zajlik a tanulás, óránként rövid szünetet tartva.
Személy szerint soha nem voltam képes arra, hogy a fent leírtakat betartva tanuljak. Ellenben nagyon sok kortársamtól hallom (rám nem jellemző), hogy nem tud már csendben tanulni, valamilyen háttérzajnak lennie kell a közvetlen környezetében. Alapvető melléktevékenység a facebookchat használata, melyen spontán módon szerveződő interaktív tanulócsoportok jelennek meg a tananyag átbeszélésére, közös feldolgozására, a felvetődött problémák kollektív megoldására. Tehát a szükségszerű figyelemmegosztás nagyon sok esetben megjelenik a tanulás során. De a saját bőrömön tapasztalva arra is figyelmet kell szentelni, hogy túlzott információáradat ne a tanulási tevékenység rovására menjen, hanem építő jellegűen támogassa azt.
Állítólag a nők alkalmasabbak arra, hogy több dologra figyeljenek egyszerre.
VálaszTörlésAzonban a megosztott figyelem, nyilván, nem lehet annyira hatékony, mint a koncentrált.
Klötzl is mondott valamit arról, hogy le kell kötni az ember ingeréhségét.
Akik nem tudnak teljesen ráhangolódni valamilyen feladatra, annak a figyelmét lekötheti valamilyen külsőség, zene, rádió- vagy tv-műsor.
Nagyon jó a mellékelt fotó :-)) Nagyon tetszik.
VálaszTörlés