Flow

Az egyik régi nagy kedvencemről, a flow-ról szeretnék nektek írni, mint a tanulás új megközelítéséről. Csíkszentmihályi Mihály 1975-ben írta le tudományos pontossággal az ún. „flow-élményt”. E tudományterület egyik legkiválóbb kutatójának számít, bár többen utaltak már arra, hogy nem ő az első, aki erről a jelenségről beszámol. Ebben az összefüggésben említésre méltó Maria Montessori és Kurt Hahn, aki hasonló értelmezésben vizsgálta az alkotói szenvedélyt.
Maria Montessori (1870-1952) olasz orvos, pedagógus és pszichológus.
A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója. Maria Montessori műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, ő szerzett elsőként diplomát nőként Olaszországban 1896-ban. Antropológiai, elmekórtani vizsgálatokat végzett és értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott. 1898-ban megbízták azzal, hogy hozzon létre Rómában egy intézetet a gyenge képességű gyermekek számára (mai kifejezéssel: gyógypedagógiai intézetet), megszervezte és vezette a római Scuola Magistrale Ortofrenica intézetet 1900-ig. Érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló, motiváló játék- és munkaeszközöket alkalmazott (Montessori eszközök), de ő alkalmazott először az óvodában a gyerekekhez méretezett berendezési tárgyakat (székeket, asztalokat, polcokat), és nagy mennyiségben játékokat, amelyeket a gyerekek bármikor levehettek a polcról (és saját maguknak kell visszatenni). Sok ilyen, ma már banálisnak tűnő "módszere" és "eszköze" korában kirívónak és szabadelvűnek hatott. Nevelési módszeréből kizárta a tekintélyelvűséget, mivel azt tapasztalta, hogy ezzel éri el a legnehezebben a kívánt eredményt, ehelyett ötletes nevelési módszereket, trükköket dolgozott ki. Montessori hatására jöttek létre a Montessori iskolák. Magyarországon a két világháború közt jelentek meg ismertetések munkásságáról, sőt egyes műveit lefordították magyar nyelvre. Maria Montessori kétszer járt hazánkban (1930, 1932), az első magyar Montessori Egyesület 1932-ben alakult meg. Montessori pedagógiai módszereinek elemei mind a mai napig fellelhetők a világon. Magyarországon is sokáig hatottak a Montessori-módszerek, utóbbi időkben már leginkább csak az óvodai nevelésben.

Gyakorló anya, volt pedagógus és jelenleg felnőtteket oktató, dolgozó énem folyamatos harcban áll a bevett gyakorlatokkal a megszokott dolgokkal szemben. Renitensként fogadok minden új dolgot, átszervezem, újragondolom, átalakítom a módszereket és azokat használom, alkalmazom az életem minden területén. Szeretem a forradalmi megközelítéseket, bár eleinte mindent gyanakodva és fenntartásokkal fogadok.

Az élménypedagógusoknak ismerősen csenghet Kurt Hahn neve is, akit a módszer megalapozójának tartanak. Kurt Hahn 1886-ban Berlinben született egy zsidó családban. Édesanyja pedagógusként hitt abban, hogy mindenki fejleszthető, édesapja pedig a természet szeretetét tanította neki. Ez a két elv egyértelműen átszövi későbbi pedagógiai munkáját. A gimnázium elvégzése után filozófiát és filológiát tanult Berlinben és Oxfordban. 1904-ben egy napszúrás utáni lábadozás során mélyrehatóan tanulmányozta az oktatási filozófiát, és kidolgozta saját oktatási rendszerét, ami később életművévé vált. ( Mire jó egy betegség?) Ebben az időszakban született híres aforizmája „Az akadályaid egyben a lehetőségeid”. 1920-ban alapította meg első iskoláját Salemban. Ennek az intézménynek a célja az volt, hogy igazi otthonként szolgáljon, biztonságot és szeretetet nyújtson. Egy helyütt adjanak lehetőséget az életre és a tanulásra, egy közösségben, tiszta értékrenddel, támogatással, erős számonkéréssel. 1933-ban származása miatt Angliába emigrál, és 1934-ben iskolát hoz létre Gordonstown-ban. 1941-ben alapította az első Outward Boundot, amit később több másik követett.Hahn speciális nevelési koncepciót dolgozott ki, amelynek része volt az önkéntes segítő szolgálat, a testedzés, az expedíció, és egyéb komplex projektelemek. A hahni pedagógia egyik alapvetése a városokból való menekülés a természetbe. Kurt Hahn a kihívásokkal teli természetben találta meg saját közegét. A magas hegyekben, a nyílt tengeren, az erdők mélyén. A szabadtéri kihívásoknak megfelelően a kockázatvállalás ma is kulcsfontosságú része az élménypedagógiai gyakorlatoknak. Hahn hitt abban, hogy minden gyermekben természetesen vannak fizikai adottságok és hiányok. Az egyikre az erősségek kifejlesztését, a másikra a gyengeség legyőzését lehet alapozni. Ezt fogalmazta meg aforizmájában: „többre vagy képes, mint gondolnád”. Hahn célja az volt, hogy teret és lehetőséget adjon a veleszületett erők és képességek kibontakozásához.

Csíkszentmihályi Mihály szerint az, hogy hogyan alakul valakinek a sorsa, sok tényezőtől függ: a génektől, a kultúrától és saját élményeitől. Döntő azonban, hogy mit kezdünk a lehetőségeinkkel, s hogy hogyan használjuk ki őket. A legfontosabb az életben azt megtalálni, ami örömet okoz, és amiben kiteljesedhetünk: legyen ez akár a sport, akár művészet vagy tudomány, vagy a tanulás. A lényeg, hogy általa jól érezzük magunkat, és előbbre vigyük a társadalmat, az emberiséget. Találjuk meg, mi is számunkra a boldogság, ezáltal jövünk rá, mi az élet értelme – vallja a tapasztalt professzor. A flow-elképzelés mögött pszichológiai kutatások állnak. A flow egy olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést: sportolás, művészet gyakorlása, gyerekekkel játszás vagy akár éppen a futószalag melletti munka.

Zongorahangversenyen szoktam érezni, hogy a zongorista, de akár a hallgató is eljut abba az állapotba, ahol már csak a flow van, zene-színek-boldogság és az idő megáll!

A flow nem függ a tartalomtól csak a tevékenység minőségétől. A legfontosabb feladat, hogy legyen előttünk egy konkrét cél. A kihívás sem lehet túl magas, de túl alacsony se, mindig optimális szintre helyezzük. A megfelelő mérték révén lehet a legjobban teljesíteni, és ehhez viszonyíthatjuk a képességünket. Ez azért fontos, mert az eredmény befolyásolja a hogylétünket: ha jól teljesítünk, jól érezzük magunkat, és boldogok vagyunk; ha pedig nem tudunk teljesíteni, rossz hangulatunk lesz, a kudarcsorozat pedig depressziót okoz. A tevékenység közben nem tapasztalunk boldogságérzetet, ahhoz túl erősen koncentrálunk, de utólag létrejön az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése – melyről Csíkszentmihályi kísérleti alanyai is beszámolnak. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb.

Vajon tanulható-e ez?

Video: http://bit.ly/kXTvHO

Későbbi munkája során a tudós a flow fogalmát kiegészítette. Az evolúció kulcsa című könyvében arra ad válasz, hogy a flow élménye miként kapcsolódik a kellemes érzéshez, és hogy miért következhet be más és más jellegű tevékenységeknél. Feltevése szerint egy cselekvésben való teljes feloldódás képessége a fejlődés következtében alakulhatott ki. Eleinte úgy vélte, hogy a flow és a boldogság közti összefüggés véletlen egybeesés volt, de rájött, hogy a flow túlélést biztosított azoknak, akik gyakran átélték. A tevékenységbe való bevonódás ekkora örömet okoz, ezért igyekszik mindenki újra és újra átélni. De nem mindig ugyanazon a szinten, hanem kissé magasabb fokú kihívásra volt szükség, különben unalmassá vált volna egy idő után – mint minden megszokott dolog - a cselekvés. A tudós szerint még ma is továbbviheti a társadalmat a „flow-érzés”, ha az emberek meg tudják tanulni energiájukat értelmes cselekvésre áldozni. Ez valamennyiünk közös feladata!
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a média és a kommunikációs szakma szakértőinek segítségével készítették elő a stratégiát, mely Csíkszentmihályi Mihály „flow”-elméletére épült. A kampány középpontjában tehát a „felelősség” gondolata áll: felelősek vagyunk a hazánkért. Ez azt foglalja magába, hogy az Európai Uniótól kapott támogatásokat hasznosan használjuk fel, és az ezekből létrejövő fejlesztések nemzeti üggyé váljanak minden polgár számára. Így tudunk elégedettséget elérni, és ha a lakosság akkor lehet boldog, ha elégedett: ez pedig létrehozza a „flow”-élményt.

Művei:
Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája
Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája
A fejlődés útjai – a Flow folytatása
A következő 50 év (A tudomány a XXI. század első felében)
És addig éltek, amíg meg nem haltak (A mindennapok minősége)
Az öröm művészete (Flow a mindennapokban) 1997,2009

Államvizsga után ajánlott szakirodalom:)

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maria_Montessori
http://bit.ly/m7ZGtK
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkszentmih%C3%A1lyi_Mih%C3%A1ly
http://www.flowcsoport.hu/aktualis/hir.php?id=146

Video forrása:
http://www.ted.com/talks/mihaly_csikszentmihalyi_on_flow.html

Kép forrása:
http://www.libri.hu/konyv/flow-az-aramlat.html