Hogyan lesz a tudás komplex

Sajnos ma minden iskolában általános tünet, hogy az általuk nyújtott tudás csak kis részét tudja hasznosítani gyakorlatban a végzett diák. Azokon a területeken ahol a fejlődés gyors ott ez az arány még rosszabb. Ide tartozik a média és az informatika. A való életben megjelenő új rendszerek elvárják, hogy a működtető, felhasználó maximálisan felkészült legyen. Abszolút érzékelhető, hogy az üzenet közvetítő formák változáson mennek át, a hírek rövidülnek, mégis informatívabbak, mert megjelentek bennük a vizuális elemek, képes kiegészítések. Folyamatos tanulással követhető csak a gyors változás. 

A hagyományos felsőoktatás képzései esetén a hosszan tartó akkreditációs folyamat és az ugyan magas szintű elméleti tudás a gyakorlati ismeretek hiánya miatt szinte megvalósíthatatlan a használható tudás megszerzése. Ez persze a szakirodalomban is így van, rosszabb esetben az oktatók csak késve szereznek róla tudomást. A tanulók közötti felmérés eredménye szerint a diplomát adó képzések kielégítő elméleti tudást adnak, de a végzettek szakmai felkészültsége illetve az alkalmazhatóság szintje messze elmarad a munkaerőpiac, vállalatok elvárásaitól. Ez azt eredményezi, hogy a végzettek szembesülve a hiányosságaikkal olyan továbbképzésre kényszerülnek, ahol a gyakorlati ismeretek kerülnek túlsúlyba. Ezek az iskolák már speciálisan a friss diplomásokra épültek. Külföldi egyetemek kiváló piaci lehetőségeket találtak abban, hogy a piac által keresett szakmákban, gyakorlat orientált képzéseket indítottak, leginkább távoktatás valamilyen formájában. Ezzel a módszerrel, munka mellett, hasznosítható tudást szerezhetnek. A módszer itthon is talajra talált, de kis idő után kiderült, hogy a csak egyéni tanulásra épülő képzés nálunk nem megfelelő hatékonyságú, ezért a kombinált formákat érdemes választani. 

A hazai hallgatók többsége nem ismerte az önálló tanulás folyamatát, nem voltak motiválva és nem tudták feldolgozni önállóan a tananyagot. Ezért kombinált oktatási formát alkalmazták. Az anyagok egy részét nyomtatott formában, másik részét elektronikus levelezés formájában kapták a hallgatók. E mellett a téma felvezetésére megtartották az előadási formát, a tanári felügyelet levelezés formában állt rendelkezésükre. A számonkérés részfeladatokként lett elosztva. A tanulási folyamatról minden hallgató jelentést készített az oktatási intézmény felé. Ez a példa bizonyítja, hogy az e-learninggel támogatott kombinált típusú oktatás szintjén a tér- és idő korlátokat digitális technológia alkalmazásával meg lehet valósítani egyre inkább interaktív módon. Az e-learning fogalma és rendszere átalakulóban.

„Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott - tér- és időkorlátoktól független -, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi.” (FORGÓ 2005)

Ez a típusú képzési forma bizonyítja, hogyha a tanuló a képzés során egyre nagyobb önállóságot kap és az oktatás helyett nagyobb fontossággal bír az egyéni felkészülés segítése, a tutorálás. A képzésen résztvevők ténylegesen a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel találkoznak. Az eredmény egy azonnal hasznosítható tudás, és ez szinte egyedülálló. Fontos szólni a gyakorlatorientált szemináriumokról, és a tényleges gyakorlati tudást konkrét közösen végzett feladatok révén sajátítják el a résztvevők. Azt gondolom, hogy ez a példa nagyon jól mutatja azt az irányt amerre az oktatásnak haladnia kellene. A piaci igény igen nagy erre a képzési formára. Természetesen ez a képzési forma nem teszi feleslegessé a felsőfokú tanulmányokat, hanem egy azt kompletté tevő kiegészítés. A többlet, amit nyújt a klasszikus felsőoktatásban sajnos ma még nem szerezhető meg. A képzés azonnali piacképes tudást biztosít, ami által a munkaerőpiacra való belépést nagyban megkönnyíti a friss diplomásoknak.

Tovább gondolva a folyamatot, talán más felsőfokú képzések esetén, a piaci igényeknek megfelelve, szintén megjelennek ezek a típusú szakmai képzések, ahol a gyakorlati tudás érdekében hasonló oktatási képzést indítanak. Ehhez szükség van mindkét oldal nyitottságára, és az egymással való közös összmunkára. Mind két oldal oktatói gárdája önmaguk számára is fontos többlettudást kaphat a másik féltől, és tapasztalatot gyűjthet. 

Én elolvasva ezt a képzési formát elgondolkodtam, hogy az öt éves andragógiai képzésem alatt milyen hasznos is lehetett volna egy hasonló rendszerben megvalósított képzés. Szívesen szakosodtam volna az engem leginkább érdeklő munkaerő piaci képzések felé, ahol az ebben tekintélynek számító szakemberektől szívesen tanultam volna általuk már elsajátított „élethű” tudást. Mert hiába a nagy szaktekintélyű oktatói gárda, akik persze nagy elméleti tudással rendelkeznek, ha a valós élet igazi megvalósulását nem tanulhatjuk meg. Remélem, mihamarabb felismerik az oktatási intézmények az ilyen típusú képzésekben rejlő lehetőségeket.

Forrás:

Nemzetnevelés – felnőttnevelés – közművelődés

Kiadja: Csokonai Kiadó Debreceni Egyetem KultúrÁsz Közhasznú Egyesület Debrecen, 2010.

SZABÓ JÓZSEF Komplex megoldások a médiaszakemberek képzésében 282-287 old.