Online tanulási környezetek térnyerése a felnőttképzésben

Kép forrása: http://e-tanulas.blog.hu/

Személyes tanulási utamat vizsgálva az on-line tanulási környezetről első pillanatban az ELTE e-learning felülete ugrik be. Az oktatók többsége jócskán mellőzte a korábbi években a felület használatát, aztán lassacskán megjelentek az első próbálkozások a használatára vonatkozóan. A legtöbb oktató továbbra is az előadásainak, ppt-inek megosztására, valamint a hallgatói munkák „begyűjtésére” használja. Azért az elmúlt pár évben volt egy-két messzebb tekintő próbálkozás: on-line tesztírás, fórumhasználat, feladatleírás, oktatási segédanyagként szolgáló digitális anyagok, tartalmak e-learning felületen való megosztása(videó, web-oldal, program). Jelenlegi kurzusaim kapcsán tapasztalom meg előnyeit, ugyanis a bármikor, bárhol hozzáférhetek az éppen szükséges előadáshoz, tantárgyi tematikához. A hagyományos kontaktórák szigorú időbeli és térbeli korlátok között mozognak, míg e-learnig lehetővé teszi a már lezárult kontakttevékenység on-line eszközökkel történő továbbvitelét. Igaz a hallgatói oldalról sem bontakozott ki az e-learning felület minden funkcióját kiaknázó felhasználás. Értem ezalatt a például a fórumhasználatot, vagy a minden egyes elérhető anyag letöltését (persze itt csak a magam nevében írhatok, hiszen a többi felhasználó aktivitását nem látom). Na de a jelenből elkanyarodva, személyes élettörténetemből kilépve induljunk el az online tanulási környezetek fejlődési útján.

Valamikor az 1970-es évek végén egyfajta korszakváltás kezdett el kibontakozni az oktatás területén. Az első lépést a személyi számítógépek első megjelenése jelentette 1978 magasságában. Aztán az innováció menetelése, a tanítási-tanulási folyamatban való térnyerése visszavonhatatlanul kibontakozott. Hazánkban az 1980-as években kaptak észbe, és jöttek rá, hogy alkalmazkodni kellene a nemzetközi trendekhez, ezért 1983-ra már minden iskolában fellelhető volt a hazai gyártású HTZ 80 Basic számítógép, míg az ezredforduló környékén a személyi számítógépek elterjedése volt a jellemző, míg az utóbbi években pedig az internethez való hozzáférés vált általánossá az oktatási intézményekben (Benedek, 2008). Tehát kis hazánk infrastrukturálisan is felkészült az online tanulási környezetek befogadására, vagy mégsem?

Benedek megállapítja, hogy az oktatás és a munka szellemi és fizikai átalakulása zajlott le az ezredfordulóra a fejlettebb országokban, a számítógépek megállíthatatlanul beágyazódtak az oktatás folyamatába a tanítás, na meg a tanulás eszközeként.

A digitális eszközök fejlődésével a tanítási-tanulási folyamatban az ember és számítógép igencsak eredményes, interaktív együttműködésének, kommunikációjának köszönhetően új tanulási környezetek jöttek létre-és persze születnek folyamatosan is-, melyek alapvetően felforgatták a formális oktatásból kiindulva az oktatás minden szegmensét, és persze a tanulási tevékenységet magát, illetve a tevékenységről alkotott klasszikus elképzeléseket, sémákat.

Tetszett Korányi könyvében az a gondolatsor, hogy a felnőttoktatás üres frázisokkal hirdeti a differenciálás alkalmazásának szükségességét, fontosságát. És azt mondhatom, hogy jó oldalról közelített meg a felhozott problémát. Ugyanis szerinte a felnőttoktatás nagyrészt továbbra is az objektív tudástartalmak átadását szorgalmazza, és csak minimális szinten jelenik meg az egyén előzetes tudásának, képességeinek figyelembe vétele. Megítélése szerint az elméleti anyagrészek átadásához nincs szükség oktatóra, hiszen a már előre szigorúan lefektetett tananyag elsajátítását - és ami fontosabb megértését - nem szolgálja az oktató azzal, hogy a vizuálisan is érzékelhető információt, audálisan is ugyanolyan tartalommal elérhetővé teszi. Szerinte az ismeretátadást személytelen médiumokkal is lehetne helyettesíteni, és a hangsúlyt inkább az egyéni képességek fejlesztésére helyezni. Ehhez gondolatkörhöz már egy korábbi blogbejegyzésben (Boros Tibor blogbejegyzése) is leírt kiegészítést tennék, mely Noble professzortól származik, aki azt taglalta, hogy az online eszközök oktatásban való térnyerésével a kész tananyag a tanártól elválasztható lesz, és mint egy automatikus szoftveralkalmazás akár olcsóbb-adott esetben tanári képesítéssel sem rendelkező munkaerővel is átadhatóvá válik. Megítélésem szerint ez a veszély az elkövetkezendő tíz évben nem fenyeget legalábbis szűk pátriánkban, főleg amíg a tanári pályán túlképzés van.

Tehát visszatérve Korányi gondolatköréhez, azt állítja, hogy a távoktatás, az online tanulási környezetben megjelenik az individualizáció, a személyre szabottság.

Hiszen a rendelkezésre álló határtalan mennyiségű IKT eszköz az egyéni tanulás, és személyes tudásbővítés lehetőségét szolgálják. A tanulásmenedzselő szoftverek (pl. Moolde) a tanulási tevékenység, az előrehaladás minden mozzanatát követik, rögzítik, így az oktató számára lehetővé teszik a tanulási folyamat testre szabott értékelését és támogatását, a tanár és diák közötti új, személyesebb kapcsolatot erősítve (Komenczi, 2009). Ezzel lehetővé válik a tanulók hozott tapasztalataira való építés, és a problémamegoldás előtérbe helyeződése. A jelenléti oktatással szemben az online tanulási környezetben a tanuló akkor és ott tanul, ahol a számára megfelelőbb. Ezen a ponton kapcsolódik össze a bejegyzés elején írt egyéni szempont, hiszen jómagam is a tér és az idő kitágulását emeltem ki üdvös tulajdonságként.

Az elektronikus tanulási környezetnek kiemelt szerepe van a felnőttoktatásban, hiszen ahogy Komenczi is írja, a személytelenebb átadási forma az egyén életkorának előre haladásával egyre jelentősebbé válik. A felnőtt képes az önirányított tanulásra, éppen ezért elégséges, hogy a tanulási folyamat során mindössze támogassák, útmutatást nyújtsanak neki. Nincs szükség olyan mértékben a jelenléti oktatásra, mint a korábbi életszakaszokban, ugyanis a tanulási tevékenység nem egy személytől függ, nem szükséges az ismeretelsajátítás közvetlen irányítása.

Zárósoraimhoz Benedek Andrástól emelnék be egy gondoltatot Szerinte a digitális technológiák a felnőttek esetében is kiszélesítik a tanulási lehetőségeket, ezzel együtt megváltoztatják a tanulási módszereket. Új lehetőségek, új feladatok, interaktív, személyre szabott tanulási terek, a jövő beköszöntött a felnőttoktatásban is.

Forrás:

- Benedek András(2008):Digitális pedagógia-tanulás IKT környezetben. Typotex, Budapest

- Komenczi Bertalan(2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó, Budapest

- Korányi Tibor(2009, szerk.): Pszichológiai és didaktikai ellentmondások az andragógia

világában. Novum, Sopron,