Azokban a régiókban, ahol képzettebb munkaerő és fejlettebb infrastruktúra található, a tőkebeáramlás esélye is nagyobb, hiszen ezek a területek vonzóbbak a befektetők szemében, szemben azokkal a hátrányosabb helyzetű régiókkal, ahol egyébként is súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdenek. A 8 általánossal, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeknek csak nagyon kicsi hányada talál megfelelő munkát, nagyobb részük segélyekből él, vagy feketén dolgozik.
Azoknak, akik rendelkeznek valamilyen szakmával nagyobb esélyük van a munkavállalásra, de ez nagyban függ attól, hogy ez a szakma mennyire számít hiánypótlónak, vagy mennyire keresett a munkaerőpiacon. Azok, akik nem tudták felvenni a „fordulatot”, nem tudtak azonosulni a gyors technikai fejlődéssel, lemaradtak és szinte végérvényesen kiszorultak a munkaerőpiac perifériájára. A KSH adatai alapján, a munkanélküliek kétharmadát az érettségivel nem rendelkezők adják. Az alulképzetteknek az érettségi megszerzésével, a képzettségi szintjük növelésével növekszik nemcsak az egyén munkához jutásának esélye növekszik, hanem az adott régiónak a fejlődése is, hiszen a képzettebb munkaerő a munkahelyteremtés egyik feltétele.
A képzés, oktatás egy lehetséges új útja a digitális középiskola. A technikai fejlődéssel lehetőség nyílik az új, innovatív megoldásokra, amik jobban képesek alkalmazkodni a jövő tanulóinak munka- és életkörülményeihez. Ezzel a lehetőséggel azoknak is megteremthetőek a tanulás feltételei, akik az adott intézménytől távol laknak, vagy munkabeosztásuk nem teszi lehetővé az iskolába járást.
„Az interneten szervezett középiskola „házhoz viszi” a tudást, az egyéni képzési utak lehetősége pedig megteremti annak lehetőségét, hogy térben és időben rugalmasan alkalmazkodjon az oktatás a tanulók igényeihez.” Ez a módszer hazánkban még nem elterjedt, annak ellenére, hogy számtalan előnnyel rendelkezik a hagyományos oktatással szemben. Ebben a rendszerben megvalósulhatnak a felnőttoktatás alapvető szükségletei, mint az egyéni igényekhez illeszkedő időbeosztás, az előzetesen megszerzett tudás hasznosítása, a hiányosságok pótlásának egyedi üteme, a térben és időben kötetlen személyes tutori, szaktanári segítség igénybevétele, valamint a tanulók mentorálása. Az elektronikus eszközök használatával fejlődik a tanulók e-kompetenciája, ami további előnyt jelent a munkaerőpiacon. A program technikai hátterét vidéki településeken működő teleházak, és eMagyarország pontok biztosítják, bár ma már egyre több vidéki háztartásban van számítógép és internet.
Hogyan működik a digitális középiskola a gyakorlatban? Jelenleg 14 tagja van a létrejött iskolahálózatnak.
„A 2010/2011-es tanévben több mint 1000 fő kezdte meg tanulmányait ebben a kísérleti oktatási formában, jelenleg 1039 az aktív tanulók száma.” A többségében vidéki városokban található középiskolákhoz kapcsolódnak a környékbeli kisebb településeken található szolgáltatási pontok, amik helyet adjanak a digitális középiskola jelenléti óráinak, valamint biztosítsák az informatikai eszközöket az ezekkel nem rendelkező tanulóknak. Ezek a helyszínek többnyire a kistelepülések iskolái, közösségi házai vagy teleházai.
A digitális középiskola hálózat működését az Apertus Közalapítvány koordinálja. Ennek a programnak a keretében elkészültek a digitalizált tananyagok, valamint az integrált tanulási és adminisztrációs környezet (ITAK), amely az oktatás színtere, adminisztrációs háttere, valamint felületet biztosít a résztvevők (tanulók tutorok, mentorok) közötti kommunikációhoz is. Hosszú távú cél a program alkalmazhatósága a szakképzésben.
Forrás: Domján Erika: Digitális Középiskola, az Interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége program a vidékfejlesztés szolgálatában, 2011.
Képek forrása: Apertus Közalapítvány, 2011.
Nagyon jó kezdeményezés, látok benne fantáziát, mert valóban megpróbálja az egyéni tanulási igényeket kielégíteni, mindeközben az IKT eszközöket integrálja a tanítási-tanulási folyamatba. De sajnos ezzel együtt a szkepticizmusom is megjelenik, ugyanis a résztvevő felnőttek feltételezhetően alapvetően pesszimista attitűddel viszonyultak a digitális eszközökhöz kapcsolódóan. Ezért esetükben hatványozottan fenn állhat annak a veszélye, hogy egy-egy technológiai nehézség, akadály esetén nem próbálnak megoldást találni, hanem könnyebbik utat, a megfutamodást választják. Emellé társul az a szempont, hogy a tanulás esetükben nem egy állandó tevékenység, hanem egy rég bejezettnek tekintett vállalkozás, ezért annak lépéseit, módszertanát fel kell eleveníteniük. Ugyanakkor jó próbatétel arra vonatkozólag, hogy a digitális keretek között megvalósuló oktatás, a formalizált oktatáshoz képest mennyire hat másként az egyéni tanulási útjukra, mennyire fog más tanulási folyamatokat beindítani.
VálaszTörlésA „második esély iskolájaként” megfelelő funkciót tölt be a korábban abbahagyott tanulmányok folytatására, hiszen lehetséges, hogy a résztvevők életkörülményeiben most következett be olyan változás, vagy mostanra ért el személyes fejlődésük arra a szinte, mely lehetővé teszi a tanulási tevékenység elkezdését.
Szeretném hinni, hogy a digitális iskola akkor is fenn tud maradni, miután elfogy az EU-s támogatás, ugyanis annyi jó példa kárba vész, minután a pénzügyi forrás elapad. Talán a program innovatívsága, jövőbe mutatása önjáróvá teszi az alacsonyabban iskolázottak digitális úton való felemelését.
Nekem az a tapasztalatom (HEFOP, TÁMOP, stb.), hogy akármilyen jó a kezdeményezés, az ötlet, az ördög a részletekben zajlik.
VálaszTörlésÉn nagyon kíváncsi vagyok ennek a programnak a részleteire, mert vannak benne jó lehetőségek. Úgy vélem, hogy sok múlik lépcsőzetes bevezetésen, a résztvevők tanulásra való alapos felkészítésén (időbeosztás, lényegkiemelés, stb.), az IKT kompetenciájuk fejlesztésén, a nagyon pontosan érthető követelményeken, a tutorok, mentorok felkészítésén, kommunikációs készségein. Érdekelnének az előzetes tudásfelmérés módozatai, azok eredményeinek felhasználása. Különösen az olvasott szöveg értésének van nagyon nagy szerepe, illetve az írásos szövegalkotásnak. (És a motiváció felmérés eredménye is izgat, ha van ilyen.)
Sok múlhat az időkereteken. Bár általánosságban rugalmasságról beszél a program és a tanulókhoz való alkalmazkodásról, azért kötött osztály és évfolyamkeretek vannak, tehát az idő adott. Komoly kihívást jelent ez.
Nem utolsó sorban mivel a program pályázati pénzből valósul meg, így nagyon vissza kell szorítani a lemorzsolódást, ez pedig sok érdekes kérdést vethet fel.
Kíváncsian várom az első évek tapasztalatait.
dehogy zajlik, rejlik :D
VálaszTörlésA projekt eredményeit bemutató zárókonferencia 2011. május 26-27-én lesz Balatonszemesen a Szindbád Wellness Hotelben.
VálaszTörlésA konferencia programja:
Előadások:
A projektben elvégzett munkáról: eredmények, számok, tevékenységek összefoglalása
Nagy Zoltán– Apertus Közalapítvány
Törvényi változások
Oktatási Hivatal képviselője
A Digitális Középiskoláról
dr. Kis-Tóth Lajos – Eszterházy Károly Főiskola
Az elvégzett munkáról: pedagógiai, módszertani tevékenységek, eredmények
Tokaji Ildikó – Apertus Közalapítvány
A Digitális Középiskoláról intézményi szemmel
Két csatlakozott intézmény képviselőjének beszámolója
A Digitális Középiskola tanulói szemmel
A Digitális Középiskola tanulóinak beszámolója
TÁMOP 3.2.1 B pályázatok elszámolása, előrehaladási jelentések
Workshopok:
1. „Jó gyakorlatok”
Intézményi prezentációk, az előzetesen kidolgozott témák előadása
2. Tananyagfejlesztés haladóknak
A jó digitális tananyag és kurzusszervezés jellemzői. Az ITAK-ba feltölthető SCORM tananyag készítésére alkalmas tananyag-szerkesztő eszköz gyakorlattal egybekötött bemutatása.
3. Hogyan tovább? A Digitális Középiskola 2011/2012-es tanévének előkészítése – jól működő, valóságos feladatot ellátó iskolahálózat jogi, gazdasági, szervezeti mintája, felhívás a csatlakozásra
4. Oktatásszervezési, tanulótoborzási tanácsok, praktikák