„Olyan kulturális közegből származom, ahol a dolgok a tegnap világát reprezentálják.
(...) Számomra a legnehezebb dolog volt azt megtanulni, hogy mit kezdjek egy olyan
kultúrában, ahol a dolgok a holnapot vagy még inkább a holnaputánt jelentik.”1
Amikor ezt az írást olvastam, „ez én is vagyok” érzése lepett meg. Az információs társadalom itt van, és én most egy tanuló vagyok, egy számomra új, de ma már nem teljesen ismeretlen „világban”. Tanuló vagyok elektronikus környezetben. Ma mát tudom, ebben a tanulásban nagyobb a felelősség, az önállóság szükségessége, mint a hagyományos képzésben. Itt magamnak kell megszervezni a tanulásom ütemét, beosztani az időmet, és mindezt úgy, hogy nem kötelező. Nem ehhez voltam/vagyok szokva, hiszen az iskolában, a munkahelyemen nagyobb részben irányítják a munkámat. Kötelező és keretek közzé van szorítva. Mennyi ismeretre, készségre van/lenne szükség, mennyi mindennek kell/kellene összhangban lenni, hogy a tanulás sikeres legyen! Az ismereteken túl fontos a közösség, mint motiváló erő, és a többször emlegetett valahová tartozás érzése. Felmerült bennem a kérdés, az információs társadalom, ezen belül, az elektronikus tanulási környezet ezt erősíti e vagy gyengíti? Ha van közös érdek, cél és értékrend, van együtt gondolkodás, a tanuló csoportba tartozók „mi” érzésének megléte, akkor erősíti. Én a közösséggel együtt tanulok, ahová mindenki hozza a saját személyiségét, értékeit, nézeteit, tapasztalatait, tudását, és ezáltal jelenik meg a tanuló csoportban a közösséghez tartozás érzése.
Egy számomra érdekes filozófia megközelítést találtam, és szeretném ezt megosztani veletek. John Rawls filozófus (1997) a társadalom igazságosságának kérdését, mint az egyik legfontosabb problémát állítja a modern emberi együttélés középpontjába.
Felkeltette a figyelmemet: igazságosság! Információs társadalom igazságossága? Igaz lehet ebben a környezetben is? Ha a hagyományos társadalomban igaz lehetne, akkor akár az információs társadalomban, (az elektronikus tanulásban) is. Rawls rendkívül eredeti, ugyanakkor egészen egyszerű gondolatkísérlet segítségével próbálta megvilágítani az igazságosság alapelveit. Elképzelésének lényege, hogy egy képzeletbeli, „eredeti állapotnak” nevezett helyzetben mindannyian megválaszthatjuk, milyen berendezkedésű társadalomban kívánunk élni. Ám ezt a döntést a "tudatlanság fátyla" mögött kell meghoznunk, azaz anélkül, hogy tudnánk, milyen helyzetünk lesz ebben a társadalomban: vagyis szegények vagy gazdagok, elnyomottak vagy uralkodók leszünk-e; sőt, még azzal sem lehetünk tisztában, hogy okosak, szorgalmasak és szépek leszünk, vagy esetleg visszataszító, tökkelütött szerencsétlenekként csöppenünk az "új világba".
Rawls érvelése szerint egy ilyen helyzetben egy olyan társadalom létrehozására kötnénk szerződést, amelyben a legrosszabb sorúak sora még mindig elviselhetőbb, mint más elképzelhető rendszerekben - egyszerűen azért, mert tudjuk: mi is kerülhetünk a legrosszabb sorsúak közé, és így igyekszünk csökkenteni, és elviselhetővé tenni az ezzel járó szenvedést. Bár az így kialakított társadalomból a társadalmi különbségek nem tűnnének el, de a lehető legkisebbek lennének. Hogyan kapcsolódik az elmélet az igazságossághoz? Azért nevezhetjük igazságosnak az így kialakított képzeletbeli helyzetet, mert a tudatlanság fátyla mögött - Rawls szerint - pontosan úgy érvelünk, ahogy az igazságosság természetéről folytatott ideális vitában tennénk: vagyis az egyéni előnyök és erények mérlegelése nélkül!
Mennyi ismeretre, készségre van/lenne szükség, mennyi mindennek kell összhangban lenni?
1. IKT eszköz, Internet
2. kompetencia, kulcskompetencia (a tanuló kompetenciái online és offline környezetben ugyanolyanok)
3. képesség, érték, attitűd
4. megelőző tapasztalat
5. kulturális háttér
6. hol tanul?
7. on-line tanulási környezetekhez tartozó fogalmak, ismeretek
8. digitális írástudás (digitális tudásépítés): (gmail/e-mail fiók, facebook, blog, twitter, Ustream, Youtube, RSS, mindmeister.com, Linkedln profil, eetikett.hu)
9. aktivitás, motiváltság, az időbeosztás és tanulási rend elkészítésében tanulási útmutató segít, illetve a csoportban tanulók felől érkező visszajelzések. A pedagógiai munka nagyobb része itt a képzés indulása előtt jelentkezik, de a kezdő tanulók esetében az első néhány alkalommal a tanulási rend mentori ellenőrzésére is szükség lehet, hiszen ekkor a tanár még időben tudja tanácsaival ellátni, jó irányba „terelni” a tanulót, lehet ez építő kritika (nem keverendő össze a romboló kritikával).
10. tartalommegosztás (egyéni nézőpont közösségi megosztása), (BLOG, GOOGLE GROUPS, TWITTER, FACEBOOK, IWIW, RSS, GOOGLE READER – mikor nyomjuk meg a „megoszt” gombot?)
11. plágium és ePortfólió
12. extrovertaltság (kifelé forduló típus) és anonimitás
13. kapcsolatfenntartó kommunikációs szokások
14. információ keresése, információ szelektálása és menedzsmentje (információ: az információ, amely végtelen, nem ismer sem térbeli, sem időbeli határokat, korlátlanul megújítható, bárki által birtokolható. Az információ megszerzésének, birtoklásának folyamata pedig a tanulás. „Tudás alapú társadalomban létezni és érvényesülni annyit tesz, mint megtalálni az adott pillanatban szükséges információt, és érvényesíteni azt.” (Kulcsár Zsolt)
Menedzsment: a források tervezése, szervezése, irányítása, dokumentálása ...
Információ keresése: A Szabadszavas keresőkkel csak a weben található információ egy részében, az úgynevezett Látható weben kereshetünk. A Láthatatlan weben található információk fellelése jóval körülményesebb, de nem lehetetlen. Tehát a világ összes információjának csak egy kis része van jelen az interneten, ráadásul a Fontos keresők ennek csak egy kisebb hányadát veszik fel adatbázisukba. Mindezek ellenére meglepõen sok kérdésre választ találhatunk a keresők segítségével.
A szöveges információk keresése leggyakrabban Szabadszavas keresők segítségével történik, melyek teljesen automatizált módszerekkel gyűjtött adatbázisból keresik ki a megfelelő találatokat, majd rangsorolják azokat. A találatok rendszerezésében két fő tényező játszik szerepet: az első a felhasználó által megadott Kereső-kifejezés, a másik pedig a kereső saját Rangsorolási mechanizmusa. A különböző Kulcsszavakra nemcsak a találati halmaz lesz más és más, hanem a találati oldalak rangsorolása is eszerint módosul. A hatékony szabadszavas keresés kulcsa tehát a jó Kereső-kifejezés megválasztása. Szűkíthetjük a keresést több megadott kulcsszóval, vagy a megadott kulcsszavak idézőjelbe tételével: ezzel a kifejezés pontosan a megadott formában tartalmazó oldalakra szűkíthető a keresés.
Két okból kaphatunk túl kevés találatot: vagy tényleg kevés oldalon írnak a keresett témáról, vagy nem jól fogalmaztuk meg a kérdést. Az első esetben megpróbálkozhatunk másik kereső használatával, de talán érdemesebb először meggondolni, hogy miképpen adhatnánk meg másképp a kulcsszavakat. A legnyilvánvalóbb, ha kevesebb kulcsszót megadva bővítjük a keresési halmazt.
Ha nem találjuk a választ, egyik lehetőség, hogy a Szabadszavas keresők segítségével nem a keresett fogalomra, hanem a fogalom témakörére keresünk rá. Másik megoldás, hogy tematikus szervezésű információforrásokhoz fordulunk (Tematikus katalógusok, linkgyűjtemények), vagy egyéb Közösségi webhelyeket keresünk fel (Wikipédia, del.icio.us, stb.).2
Írhatnám akár - Koros Eszter bejegyzésének címére mintázva - ember legyen a talpán az online tanuló.
Forrás:
Ollé János blog: http://bit.ly/fgMqP2
2 http://bit.ly/bD5D0K
http://bit.ly/m3N2Es
1 Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új
gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium.
(...) Számomra a legnehezebb dolog volt azt megtanulni, hogy mit kezdjek egy olyan
kultúrában, ahol a dolgok a holnapot vagy még inkább a holnaputánt jelentik.”1
Amikor ezt az írást olvastam, „ez én is vagyok” érzése lepett meg. Az információs társadalom itt van, és én most egy tanuló vagyok, egy számomra új, de ma már nem teljesen ismeretlen „világban”. Tanuló vagyok elektronikus környezetben. Ma mát tudom, ebben a tanulásban nagyobb a felelősség, az önállóság szükségessége, mint a hagyományos képzésben. Itt magamnak kell megszervezni a tanulásom ütemét, beosztani az időmet, és mindezt úgy, hogy nem kötelező. Nem ehhez voltam/vagyok szokva, hiszen az iskolában, a munkahelyemen nagyobb részben irányítják a munkámat. Kötelező és keretek közzé van szorítva. Mennyi ismeretre, készségre van/lenne szükség, mennyi mindennek kell/kellene összhangban lenni, hogy a tanulás sikeres legyen! Az ismereteken túl fontos a közösség, mint motiváló erő, és a többször emlegetett valahová tartozás érzése. Felmerült bennem a kérdés, az információs társadalom, ezen belül, az elektronikus tanulási környezet ezt erősíti e vagy gyengíti? Ha van közös érdek, cél és értékrend, van együtt gondolkodás, a tanuló csoportba tartozók „mi” érzésének megléte, akkor erősíti. Én a közösséggel együtt tanulok, ahová mindenki hozza a saját személyiségét, értékeit, nézeteit, tapasztalatait, tudását, és ezáltal jelenik meg a tanuló csoportban a közösséghez tartozás érzése.
Egy számomra érdekes filozófia megközelítést találtam, és szeretném ezt megosztani veletek. John Rawls filozófus (1997) a társadalom igazságosságának kérdését, mint az egyik legfontosabb problémát állítja a modern emberi együttélés középpontjába.
Felkeltette a figyelmemet: igazságosság! Információs társadalom igazságossága? Igaz lehet ebben a környezetben is? Ha a hagyományos társadalomban igaz lehetne, akkor akár az információs társadalomban, (az elektronikus tanulásban) is. Rawls rendkívül eredeti, ugyanakkor egészen egyszerű gondolatkísérlet segítségével próbálta megvilágítani az igazságosság alapelveit. Elképzelésének lényege, hogy egy képzeletbeli, „eredeti állapotnak” nevezett helyzetben mindannyian megválaszthatjuk, milyen berendezkedésű társadalomban kívánunk élni. Ám ezt a döntést a "tudatlanság fátyla" mögött kell meghoznunk, azaz anélkül, hogy tudnánk, milyen helyzetünk lesz ebben a társadalomban: vagyis szegények vagy gazdagok, elnyomottak vagy uralkodók leszünk-e; sőt, még azzal sem lehetünk tisztában, hogy okosak, szorgalmasak és szépek leszünk, vagy esetleg visszataszító, tökkelütött szerencsétlenekként csöppenünk az "új világba".
Rawls érvelése szerint egy ilyen helyzetben egy olyan társadalom létrehozására kötnénk szerződést, amelyben a legrosszabb sorúak sora még mindig elviselhetőbb, mint más elképzelhető rendszerekben - egyszerűen azért, mert tudjuk: mi is kerülhetünk a legrosszabb sorsúak közé, és így igyekszünk csökkenteni, és elviselhetővé tenni az ezzel járó szenvedést. Bár az így kialakított társadalomból a társadalmi különbségek nem tűnnének el, de a lehető legkisebbek lennének. Hogyan kapcsolódik az elmélet az igazságossághoz? Azért nevezhetjük igazságosnak az így kialakított képzeletbeli helyzetet, mert a tudatlanság fátyla mögött - Rawls szerint - pontosan úgy érvelünk, ahogy az igazságosság természetéről folytatott ideális vitában tennénk: vagyis az egyéni előnyök és erények mérlegelése nélkül!
Mennyi ismeretre, készségre van/lenne szükség, mennyi mindennek kell összhangban lenni?
1. IKT eszköz, Internet
2. kompetencia, kulcskompetencia (a tanuló kompetenciái online és offline környezetben ugyanolyanok)
3. képesség, érték, attitűd
4. megelőző tapasztalat
5. kulturális háttér
6. hol tanul?
7. on-line tanulási környezetekhez tartozó fogalmak, ismeretek
8. digitális írástudás (digitális tudásépítés): (gmail/e-mail fiók, facebook, blog, twitter, Ustream, Youtube, RSS, mindmeister.com, Linkedln profil, eetikett.hu)
9. aktivitás, motiváltság, az időbeosztás és tanulási rend elkészítésében tanulási útmutató segít, illetve a csoportban tanulók felől érkező visszajelzések. A pedagógiai munka nagyobb része itt a képzés indulása előtt jelentkezik, de a kezdő tanulók esetében az első néhány alkalommal a tanulási rend mentori ellenőrzésére is szükség lehet, hiszen ekkor a tanár még időben tudja tanácsaival ellátni, jó irányba „terelni” a tanulót, lehet ez építő kritika (nem keverendő össze a romboló kritikával).
10. tartalommegosztás (egyéni nézőpont közösségi megosztása), (BLOG, GOOGLE GROUPS, TWITTER, FACEBOOK, IWIW, RSS, GOOGLE READER – mikor nyomjuk meg a „megoszt” gombot?)
11. plágium és ePortfólió
12. extrovertaltság (kifelé forduló típus) és anonimitás
13. kapcsolatfenntartó kommunikációs szokások
14. információ keresése, információ szelektálása és menedzsmentje (információ: az információ, amely végtelen, nem ismer sem térbeli, sem időbeli határokat, korlátlanul megújítható, bárki által birtokolható. Az információ megszerzésének, birtoklásának folyamata pedig a tanulás. „Tudás alapú társadalomban létezni és érvényesülni annyit tesz, mint megtalálni az adott pillanatban szükséges információt, és érvényesíteni azt.” (Kulcsár Zsolt)
Menedzsment: a források tervezése, szervezése, irányítása, dokumentálása ...
Információ keresése: A Szabadszavas keresőkkel csak a weben található információ egy részében, az úgynevezett Látható weben kereshetünk. A Láthatatlan weben található információk fellelése jóval körülményesebb, de nem lehetetlen. Tehát a világ összes információjának csak egy kis része van jelen az interneten, ráadásul a Fontos keresők ennek csak egy kisebb hányadát veszik fel adatbázisukba. Mindezek ellenére meglepõen sok kérdésre választ találhatunk a keresők segítségével.
A szöveges információk keresése leggyakrabban Szabadszavas keresők segítségével történik, melyek teljesen automatizált módszerekkel gyűjtött adatbázisból keresik ki a megfelelő találatokat, majd rangsorolják azokat. A találatok rendszerezésében két fő tényező játszik szerepet: az első a felhasználó által megadott Kereső-kifejezés, a másik pedig a kereső saját Rangsorolási mechanizmusa. A különböző Kulcsszavakra nemcsak a találati halmaz lesz más és más, hanem a találati oldalak rangsorolása is eszerint módosul. A hatékony szabadszavas keresés kulcsa tehát a jó Kereső-kifejezés megválasztása. Szűkíthetjük a keresést több megadott kulcsszóval, vagy a megadott kulcsszavak idézőjelbe tételével: ezzel a kifejezés pontosan a megadott formában tartalmazó oldalakra szűkíthető a keresés.
Két okból kaphatunk túl kevés találatot: vagy tényleg kevés oldalon írnak a keresett témáról, vagy nem jól fogalmaztuk meg a kérdést. Az első esetben megpróbálkozhatunk másik kereső használatával, de talán érdemesebb először meggondolni, hogy miképpen adhatnánk meg másképp a kulcsszavakat. A legnyilvánvalóbb, ha kevesebb kulcsszót megadva bővítjük a keresési halmazt.
Ha nem találjuk a választ, egyik lehetőség, hogy a Szabadszavas keresők segítségével nem a keresett fogalomra, hanem a fogalom témakörére keresünk rá. Másik megoldás, hogy tematikus szervezésű információforrásokhoz fordulunk (Tematikus katalógusok, linkgyűjtemények), vagy egyéb Közösségi webhelyeket keresünk fel (Wikipédia, del.icio.us, stb.).2
Írhatnám akár - Koros Eszter bejegyzésének címére mintázva - ember legyen a talpán az online tanuló.
Forrás:
Ollé János blog: http://bit.ly/fgMqP2
2 http://bit.ly/bD5D0K
http://bit.ly/m3N2Es
1 Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új
gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése