A Digitális középiskola – az interneten szervezett iskola, az egyéni tanulási utak lehetősége című projekt eddigi tapasztalatairól nem találtam elegendő információt, ezért felkerestem dr. Domján Erikát, az Apertus Közalapítvány pedagógiai szakértőjét. A beszélgetéstől azt reméltem, hogy bővebb információkat tud adni a Digitális középiskola bevezetésének eddigi tapasztalatairól.
Kinek szól?
A Digitális középiskola felnőttképzés keretébe folyik, azok számára:
- akik valamilyen ok miatt félbehagyták tanulmányaikat,
- akik szakmunkás végzettséggel rendelkeznek és ezt szeretnék érettségivel kiegészíteni
- és persze azoknak is, akik a 8. osztály elvégzését követően nem tanultak tovább, így a munkaerőpiacon jelentős hátránnyal vesznek részt. (A foglalkoztatottaknak 11%-a 8, vagy ettől kevesebb osztályt végzett.)
- akik munkájukkal nem tudják összeegyeztetni a tanulásra fordított időt,
- a fogyatékkal élők számára, akik betegségükből eredően nehezen mozognak, nem elég mobilisak.
Mit nyújt?
Egy alternatív kerettanterv szerint folyik az oktatás, amelyben az esti képzésnek megfelelő óraszámot teljesítik a diákok, aminek min. 30%-a kontakt óra, 70%-a pedig digitális óra, amelyet a tanulók részben egyedi tanulással, részben mentorok és tutorok segítségével teljesítenek. (A tutorok a digitális szaktanárok, a mentorok pedig azok a segítők, akik a tanulók napi problémának megoldásában nyújtanak támogatást, ezzel csökkentve a lemorzsolódást.)
Az oktatás interneten keresztül Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) segítségével történik, ami tartalmazza a tananyagot, amelyet a Nemzeti Tankönyvkiadó, saját, akkreditált tankönyvei alapján készített el. Az ITAK lehetőséget nyújt a tanulók haladásának követésére, a kommunikációra és kapcsolattartásra (chat, belső levelezés) és az iskolai adminisztráció ellátására (pl. napló vezetése). A tanuláshoz nemcsak a központi tananyagot használják, hanem a tutorok által feltöltött, összeállított az adott kurzusra specializált anyagokat is (pl: külső linkek, feladatlapok, tesztek, gyakorlatok). A későbbiekben a tananyag fejleszthető, cserélhető, korrigálható a kor követelményeihez igazodva. Az egyéni tanulást segíti a több ezer kérdésből álló adatbázis, amelyből a tutorok összeállíthatják a különböző teszteket és lehetőségük van ezeket saját kérdéseikkel is bővíteni. A rendszer alkalmas arra, hogy kötelező és ajánlott irodalmakat, ill. már mások által elkészített, közreadott oktatási elemeket is beemeljenek a kurzusba.
A kommunikációs eszközök segítik a hallgatókat abban is, hogy kérdéseiket bármikor szabadon feltehessék a tutoroknak.
A tanulók számára a tananyag és a rendszer használata jelenleg ingyenes.
Kinek szól?
A Digitális középiskola felnőttképzés keretébe folyik, azok számára:
- akik valamilyen ok miatt félbehagyták tanulmányaikat,
- akik szakmunkás végzettséggel rendelkeznek és ezt szeretnék érettségivel kiegészíteni
- és persze azoknak is, akik a 8. osztály elvégzését követően nem tanultak tovább, így a munkaerőpiacon jelentős hátránnyal vesznek részt. (A foglalkoztatottaknak 11%-a 8, vagy ettől kevesebb osztályt végzett.)
- akik munkájukkal nem tudják összeegyeztetni a tanulásra fordított időt,
- a fogyatékkal élők számára, akik betegségükből eredően nehezen mozognak, nem elég mobilisak.
Mit nyújt?
Egy alternatív kerettanterv szerint folyik az oktatás, amelyben az esti képzésnek megfelelő óraszámot teljesítik a diákok, aminek min. 30%-a kontakt óra, 70%-a pedig digitális óra, amelyet a tanulók részben egyedi tanulással, részben mentorok és tutorok segítségével teljesítenek. (A tutorok a digitális szaktanárok, a mentorok pedig azok a segítők, akik a tanulók napi problémának megoldásában nyújtanak támogatást, ezzel csökkentve a lemorzsolódást.)
Az oktatás interneten keresztül Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK) segítségével történik, ami tartalmazza a tananyagot, amelyet a Nemzeti Tankönyvkiadó, saját, akkreditált tankönyvei alapján készített el. Az ITAK lehetőséget nyújt a tanulók haladásának követésére, a kommunikációra és kapcsolattartásra (chat, belső levelezés) és az iskolai adminisztráció ellátására (pl. napló vezetése). A tanuláshoz nemcsak a központi tananyagot használják, hanem a tutorok által feltöltött, összeállított az adott kurzusra specializált anyagokat is (pl: külső linkek, feladatlapok, tesztek, gyakorlatok). A későbbiekben a tananyag fejleszthető, cserélhető, korrigálható a kor követelményeihez igazodva. Az egyéni tanulást segíti a több ezer kérdésből álló adatbázis, amelyből a tutorok összeállíthatják a különböző teszteket és lehetőségük van ezeket saját kérdéseikkel is bővíteni. A rendszer alkalmas arra, hogy kötelező és ajánlott irodalmakat, ill. már mások által elkészített, közreadott oktatási elemeket is beemeljenek a kurzusba.
A kommunikációs eszközök segítik a hallgatókat abban is, hogy kérdéseiket bármikor szabadon feltehessék a tutoroknak.
A tanulók számára a tananyag és a rendszer használata jelenleg ingyenes.
Hogyan?
A fenti lehetőségek biztosítják, hogy a tanulók saját élethelyzetükhöz igazodva bármikor, és bárhol tanulhasson.
A konzultációs óráknak is nagy jelentősége van, mert lehetőséget ad a személyes kapcsolattartásra a tanárral és az egyénileg nehezebben elsajátítható tananyag részek megbeszélésére. Ezeken a kontakt órákon készülnek fel az érettségi szóbeli vizsgáira is, hiszen ott személyesen egy bizottság előtt kell beszélniük a vizsgázóknak, ami jó gyakorlási lehetőséget biztosítanak ezek a találkozások. Szintén az érettségire való felkészülést segítik a féléves és év végi vizsgák, ahol az érettségihez hasonló körülmények között kell a tanulónak tudásáról számot adni.
A TÁMOP 3.2.1. projekt keretében A és B komponensre lehetett pályázni. Az A komponens nyertes az Apertus Közalapítvány, aki a projekt tananyag fejlesztését és az információs környezet létrehozását végezte, ill. a B komponens keretében pályázó iskoláknak nyújt segítséget a digitális középiskola bevezetéséhez. Az Apertus Közalapítvány szervezésében került sor a tutorok, mentorok és vezetők felkészítésére és oktatására és a speciális oktatási adminisztráció kialakítására.
A B komponens keretében 14 középiskola indította el a programot és az elsődleges pozitív eredmények ismeretében azóta még 3 iskola csatlakozott a programhoz. Ezek közül egy már elindította, egy most van felkészítés alatt és egy pedig szeptembertől indítja el ezt a képzési formát. A csatlakozás feltételeit a http://tamop.apartus.hu oldalon lehet olvasni.
A képzés a 2010/2011-es tanévben indult el, 1040 jelentkezővel. A pályázat nyerteseinek kihirdetésére későn került sor, így a projektben résztvevő célcsoport előzetes tudásának felmérésére már nem volt lehetőség, így mindenkit felvettek, akik a formai követelményeknek megfeleltek. Az egy év tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy nagy szükség lenne a jelentkezők előzetes tudásának felmérésére és ez alapján az egyéni tanulási ütem meghatározására, ami jelentősen csökkenthetné a lemorzsolódást és lehetőséget biztosítana a személyre szabott fejlesztésre. Ide tartozik a jelentkezők ITK kompetenciájának mérése és ez alapján annak fejlesztése. Ez a hiányosság a projekt egyik gyerekbetegségének számít, ami a szervezők véleménye szerint könnyen, ill. aránylag könnyen korrigálható és a következő évfolyam indításánál már megvalósítható. A májusi konferencia egyik kiemelt témája pontosan ez az előzetes tudás mérésének lehetősége és módszertanának meghatározása. Az indulásnál fontos szempont a tutorok és mentorok kiválasztása és fejlesztésük. Akkor lehet jó munkát elvárni a tutoroktól és mentoroktól, ha azok önként vállalják ezt a munkát és rendelkeznek az ehhez szükséges andragógiai és IKT kompetenciákkal. A résztvevők 60 órás felkészítésen vettek részt és azóta is folyamatosan képzik, fejlesztik őket, hogy a meglévő szaktanári tudásukat ebben az elektronikus környezetben is hasznosítani tudják. Ez persze nehéz feladat, hiszen a tanárok többsége digitális bevándorló, és nagyon sok energiát követel tőlük, hogy megfeleljenek az új oktatási környezet adta kihívásoknak.
A Digitális középiskolák ott a legnépszerűbbek, ahol a munkaerő-piaci helyzet kikényszeríti, hogy tanuljanak, képezzék magukat, mert egyébként nem tudnak munkát vállalni. A programhoz csatlakozott iskolák 2/3-a szakképzéssel is foglalkozik - főleg mezőgazdasági, közgazdasági szakirányban – és nem titkolt céljuk, hogy az e-learning rendszert a szakképzésre is kiterjesszék.
A Digitális középiskola megteremtette annak a lehetőségét, hogy a résztvevők szakmai közösséget alkossanak, annak ellenére, hogy térben elszórtan helyezkednek el, de a tapasztalataikat, az ITAK-on keresztül egymással megosszák, így a legjobb gyakorlatok rendkívül hamar bevezetésre kerülhet bármelyik iskolában.
A TÁOP 3.2.1./A. kiemelt projekt június végén lezárul, a B komponens pedig 2011. év végén. Az eddigi tapasztalatokról és eredményekről 2011. május 26-27-én megtartandó záró konferencián fognak beszámolni a résztvevők.
Domján Erika véleménye szerint, a hosszú távú fenntarthatóság egyik fontos kritériuma lenne, hogy a Digitális Középiskola program résztvevői hozzanak létre egy olyan formalizált együttműködést, mint ami a jól működő gazdasági szektorokra is jellemező és az együttműködésből adódó előnyöket minden résztvevő felhasználhatná saját munkájában. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség lenne ennek a programnak a folytatására és fejlesztésére a felnőttképzésben, mert sokkal könnyebben összehangolható a tanulás a munkával és az elsajátított kompetenciák jól használhatóak a munka világában.
A fenti lehetőségek biztosítják, hogy a tanulók saját élethelyzetükhöz igazodva bármikor, és bárhol tanulhasson.
A konzultációs óráknak is nagy jelentősége van, mert lehetőséget ad a személyes kapcsolattartásra a tanárral és az egyénileg nehezebben elsajátítható tananyag részek megbeszélésére. Ezeken a kontakt órákon készülnek fel az érettségi szóbeli vizsgáira is, hiszen ott személyesen egy bizottság előtt kell beszélniük a vizsgázóknak, ami jó gyakorlási lehetőséget biztosítanak ezek a találkozások. Szintén az érettségire való felkészülést segítik a féléves és év végi vizsgák, ahol az érettségihez hasonló körülmények között kell a tanulónak tudásáról számot adni.
A TÁMOP 3.2.1. projekt keretében A és B komponensre lehetett pályázni. Az A komponens nyertes az Apertus Közalapítvány, aki a projekt tananyag fejlesztését és az információs környezet létrehozását végezte, ill. a B komponens keretében pályázó iskoláknak nyújt segítséget a digitális középiskola bevezetéséhez. Az Apertus Közalapítvány szervezésében került sor a tutorok, mentorok és vezetők felkészítésére és oktatására és a speciális oktatási adminisztráció kialakítására.
A B komponens keretében 14 középiskola indította el a programot és az elsődleges pozitív eredmények ismeretében azóta még 3 iskola csatlakozott a programhoz. Ezek közül egy már elindította, egy most van felkészítés alatt és egy pedig szeptembertől indítja el ezt a képzési formát. A csatlakozás feltételeit a http://tamop.apartus.hu oldalon lehet olvasni.
A képzés a 2010/2011-es tanévben indult el, 1040 jelentkezővel. A pályázat nyerteseinek kihirdetésére későn került sor, így a projektben résztvevő célcsoport előzetes tudásának felmérésére már nem volt lehetőség, így mindenkit felvettek, akik a formai követelményeknek megfeleltek. Az egy év tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy nagy szükség lenne a jelentkezők előzetes tudásának felmérésére és ez alapján az egyéni tanulási ütem meghatározására, ami jelentősen csökkenthetné a lemorzsolódást és lehetőséget biztosítana a személyre szabott fejlesztésre. Ide tartozik a jelentkezők ITK kompetenciájának mérése és ez alapján annak fejlesztése. Ez a hiányosság a projekt egyik gyerekbetegségének számít, ami a szervezők véleménye szerint könnyen, ill. aránylag könnyen korrigálható és a következő évfolyam indításánál már megvalósítható. A májusi konferencia egyik kiemelt témája pontosan ez az előzetes tudás mérésének lehetősége és módszertanának meghatározása. Az indulásnál fontos szempont a tutorok és mentorok kiválasztása és fejlesztésük. Akkor lehet jó munkát elvárni a tutoroktól és mentoroktól, ha azok önként vállalják ezt a munkát és rendelkeznek az ehhez szükséges andragógiai és IKT kompetenciákkal. A résztvevők 60 órás felkészítésen vettek részt és azóta is folyamatosan képzik, fejlesztik őket, hogy a meglévő szaktanári tudásukat ebben az elektronikus környezetben is hasznosítani tudják. Ez persze nehéz feladat, hiszen a tanárok többsége digitális bevándorló, és nagyon sok energiát követel tőlük, hogy megfeleljenek az új oktatási környezet adta kihívásoknak.
A Digitális középiskolák ott a legnépszerűbbek, ahol a munkaerő-piaci helyzet kikényszeríti, hogy tanuljanak, képezzék magukat, mert egyébként nem tudnak munkát vállalni. A programhoz csatlakozott iskolák 2/3-a szakképzéssel is foglalkozik - főleg mezőgazdasági, közgazdasági szakirányban – és nem titkolt céljuk, hogy az e-learning rendszert a szakképzésre is kiterjesszék.
A Digitális középiskola megteremtette annak a lehetőségét, hogy a résztvevők szakmai közösséget alkossanak, annak ellenére, hogy térben elszórtan helyezkednek el, de a tapasztalataikat, az ITAK-on keresztül egymással megosszák, így a legjobb gyakorlatok rendkívül hamar bevezetésre kerülhet bármelyik iskolában.
A TÁOP 3.2.1./A. kiemelt projekt június végén lezárul, a B komponens pedig 2011. év végén. Az eddigi tapasztalatokról és eredményekről 2011. május 26-27-én megtartandó záró konferencián fognak beszámolni a résztvevők.
Domján Erika véleménye szerint, a hosszú távú fenntarthatóság egyik fontos kritériuma lenne, hogy a Digitális Középiskola program résztvevői hozzanak létre egy olyan formalizált együttműködést, mint ami a jól működő gazdasági szektorokra is jellemező és az együttműködésből adódó előnyöket minden résztvevő felhasználhatná saját munkájában. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség lenne ennek a programnak a folytatására és fejlesztésére a felnőttképzésben, mert sokkal könnyebben összehangolható a tanulás a munkával és az elsajátított kompetenciák jól használhatóak a munka világában.
Nagyon érdekesnek tartom azt, amiről írtál. Viszont rögtön az a kérdés merült fel bennem a fentieket olvasva, hogy az olyan emberek esetén, akik lemorzsolódtak az iskolarendszerű képzés során, vajon mennyire lehet sikeres egy digitális középiskolai oktatási forma? Hogyan tudnak a szakemberek megfelelő motivációs bázist kiépíteni ezeknek a tanulóknak? Mivel az effajta tanulás az IKT-eszközök használatán alapul, jogosnak látszik a kérdés, hogy milyen előismerettel rendelkeznek, vagy rendelkeznek-e egyáltalán annyi előismerettel ezen a területen, hogy egy ilyen képzésbe érdemlegesen bele tudjanak vágni. Még ha nem is épült ki teljesen az előzetes tudás mérése, hogyan mérik az előzetes ismereteket? Nem vagyok szkeptikus, hiszek benne, hogy a rendszer sikereket érhet el, a kérdések csak azért kerülnek ide, hogy a rendszer működésének körülményei, feltételei felől is érdeklődést mutassanak.
VálaszTörlésJómagam egy hazai digitális egyetemről találtam leírást, méghozzá a Miskolci Egyetem vonatkozásában. Arról van szó, hogy digitális tananyaggal gazdagodott a Miskolci Egyetem három karának repertoárja egy uniós pályázat keretében. Ezzel próbálták mintegy korszerűsíteni a bolognai-rendszert. A honlapon fel van tüntetve, hogy mely kar, mely tanszékei indítanak digitális képzést. A tárgy anyagainak elsajátítása nagyrészt online keretek között valósul meg, a digitális tananyag animációs feladatokat, játékos animációkat tartalmaz, a tananyag megértését kérdőívek segítik. Az online tanulást offline, azaz kontakt órák egészítik ki. Az oktatási környezet használatát felhasználó kézikönyv, böngésző-beállításokra vonatkozó útmutatás segíti. A kurzus szigorlattal zárul. Az emberben még véletlenül is felmerül a kérdés, hogy vajon ez jelentené a jövőbeli oktatást?
Szoboszlai Andi
Az első gondolatom nekem is ez volt mint Andinak, hogy akinek nehezen ment a tanulás és lemorzsolódott, vagy el sem kezdte azok, hogy fognak önállóan tanulni, mert azt bizony meg kell tanulni. Ezen bukott már el projekt. Nálunk is van olyan amikor a tananyagot papíralapon küldjük ki, önálló feldolgozásra, hát korántsem sikeres. A másik dolog, hogy valóban nagyon kellene az előzetes tudás felmérése pont ebben az esetben, talán ha már több tapasztalat lesz a program mögött, sikerül ezt is megvalósítaniuk. Azt olvasom erről, hogy egyre több iskola csatlakozik. Próbáltam közöttük keresgélni, hogy milyen képzések vannak, úgy néztem csak érettségire felkészítő képzés van még most. Szerintem igény lenne szakképzésre is, talán arra felé is elindul a dolog. Aztán észre vettem, hogy pályázni kell a jelentkezőknek. itt felmerült bennem, hogy aki egyébként is le van maradva, az honnan szerez tudomást a projektről illetve, hogyan írja meg a pályázatát? Kíváncsian várom az éves beszámolót, remélem ilyenekről is beszámolnak, mert engem ezek a gyakorlati képzések is nagyon érdekelnének. A program szerintem nagyon jó, nagy űrt tölt be, és örülök, hogy elindult.
VálaszTörlésFigyelni fogom a folytatást.