 |
| Kép forrása: http://bit.ly/j8ZTpJ |
Az online oktatást boncolgatva a héten, arra a megállapításra jutottam, hogy szinte már semmi újat nem tudok a témához hozzátenni, ezért a számomra izgalmas webináriumról fogok írni. Az írásomat némi kutatómunka előzte meg, íme:
A Wikipédián nem találtam meg ezt a szót, helyette a szemináriumot ajánlotta az oldal.
„Szeminárium: a papnevelés helye és intézménye. A katolikus egyházban megkülönböztetnek kis- és nagyszemináriumot. A nagyszeminárium ([lat. seminarium maius] általános szóhasználatban: szeminárium) a katolikus egyházban a papnevelő intézet (régiesen: papnevelde) szinonímája. A papnevelés kötelező színhelye. Vagyis olyan sajátos felsőfokú, bennlakásos oktatási és nevelési intézmény, amely a papságra készülőket képzi hivatásukra. Az egyházjogi előírások szerint a papképzésnek legalább négy éven keresztül szemináriumban kell történnie. Általában minden egyházmegyében, ahol lehetséges, létrehoznak szemináriumot, de léteznek úgynevezett egyházmegyeközti szemináriumok, ahol több egyházmegye papnövendékeit képzik. A szemináriumokban lelki és tanulmányi képzés történik. A tanulmányi képzés azonban a szemináriumon kívül is történhet, ahol külön főiskolai vagy egyetemi teológiai képzés lehetősége biztosított. A lelki képzés célja a lelkipásztori munkára történő lelki előkészítés, a megfelelő lelkipásztori lelkiség kifejlesztése a papnövendékekben. A tanulmányi képzés, az oktatás (amelynek legalább 6 éven át kell történnie), filozófiai és teológiai tanulmányokra tagozódik. A főbb teológiai tárgyak: szentírástudomány, dogmatika, erkölcstan, lelkipásztorkodástan, egyházjog, egyháztörténelem, de a teológián más segéd- és szaktudományokat is tanítanak. A szemináriumok nevelői testületének tagjai: a rektor (a szeminárium igazgatója), a spirituális (lelkiigazgató, a lelki képzés irányítója), a prefektus (fegyelmi elöljáró, felügyeli a növendékek tanulmányi ügyeit is), a vicerektor (a rektor helyettese, a magyar gyakorlatban gyakran egyúttal gondnok), a gondnok (a szeminárium anyagi ügyeit intézi és igazgatja az alkalmazottakat). Tanárai a teológiai tanárok. A szeminárium növendékeinek szokásos elnevezései: papnövendékek, kispapok, szeminaristák. A Trianon utáni Magyarországon, 1950-ig, tizenkét egyházmegyei szeminárium és egy központi (egyházmegyeközti) papnevelő intézet volt. A Rákosi-rendszerben a szemináriumok számát hatra csökkentette az állam, mégpedig a Központi Papnevelő Intézetre, és öt egyházmegyei szemináriumra: az esztergomi, az egri, a szegedi és a pécsi római katolikus, valamint a nyíregyházi görögkatolikus szemináriumra. 2010-ben a budapesti Központi Papnevelő Intézeten kívül nyolc püspöki székhelyen (a fent említettek mellett Győrben, Veszprémben és Vácott) működnek papnevelő intézetek. A kisszeminárium (lat. seminarium minus): olyan nevelő és oktatási intézmény, melyben a középfokú humán és reáloktatás mellett nagy súlyt fektetnek a lelki/vallási képzésre is. Alapvetően a hivatásgondozást, és nem közvetlenül a papképzést szolgálja. – Gyakorlatilag nagyrészt olyan középiskolások látogatják, akikben már korán felmerült, hogy esetleg a későbbiekben a papi hivatást választják. A kisszemináriumi képzés alapján megalapozottabban dönthetnek arról, hogy a középfokú oktatást követően valóban egy papnevelő intézetben kívánnak-e továbbtanulni, a papságot választva élethivatásuknak. – Magyarországon, az egyházi iskolák 1948-ban történt államosítása előtt, szinte valamennyi egyházmegyének volt kisszemináriuma.”
„Szeminárium: a papnevelés helye és intézménye. A katolikus egyházban megkülönböztetnek kis- és nagyszemináriumot. A nagyszeminárium ([lat. seminarium maius] általános szóhasználatban: szeminárium) a katolikus egyházban a papnevelő intézet (régiesen: papnevelde) szinonímája. A papnevelés kötelező színhelye. Vagyis olyan sajátos felsőfokú, bennlakásos oktatási és nevelési intézmény, amely a papságra készülőket képzi hivatásukra. Az egyházjogi előírások szerint a papképzésnek legalább négy éven keresztül szemináriumban kell történnie. Általában minden egyházmegyében, ahol lehetséges, létrehoznak szemináriumot, de léteznek úgynevezett egyházmegyeközti szemináriumok, ahol több egyházmegye papnövendékeit képzik. A szemináriumokban lelki és tanulmányi képzés történik. A tanulmányi képzés azonban a szemináriumon kívül is történhet, ahol külön főiskolai vagy egyetemi teológiai képzés lehetősége biztosított. A lelki képzés célja a lelkipásztori munkára történő lelki előkészítés, a megfelelő lelkipásztori lelkiség kifejlesztése a papnövendékekben. A tanulmányi képzés, az oktatás (amelynek legalább 6 éven át kell történnie), filozófiai és teológiai tanulmányokra tagozódik. A főbb teológiai tárgyak: szentírástudomány, dogmatika, erkölcstan, lelkipásztorkodástan, egyházjog, egyháztörténelem, de a teológián más segéd- és szaktudományokat is tanítanak. A szemináriumok nevelői testületének tagjai: a rektor (a szeminárium igazgatója), a spirituális (lelkiigazgató, a lelki képzés irányítója), a prefektus (fegyelmi elöljáró, felügyeli a növendékek tanulmányi ügyeit is), a vicerektor (a rektor helyettese, a magyar gyakorlatban gyakran egyúttal gondnok), a gondnok (a szeminárium anyagi ügyeit intézi és igazgatja az alkalmazottakat). Tanárai a teológiai tanárok. A szeminárium növendékeinek szokásos elnevezései: papnövendékek, kispapok, szeminaristák. A Trianon utáni Magyarországon, 1950-ig, tizenkét egyházmegyei szeminárium és egy központi (egyházmegyeközti) papnevelő intézet volt. A Rákosi-rendszerben a szemináriumok számát hatra csökkentette az állam, mégpedig a Központi Papnevelő Intézetre, és öt egyházmegyei szemináriumra: az esztergomi, az egri, a szegedi és a pécsi római katolikus, valamint a nyíregyházi görögkatolikus szemináriumra. 2010-ben a budapesti Központi Papnevelő Intézeten kívül nyolc püspöki székhelyen (a fent említettek mellett Győrben, Veszprémben és Vácott) működnek papnevelő intézetek. A kisszeminárium (lat. seminarium minus): olyan nevelő és oktatási intézmény, melyben a középfokú humán és reáloktatás mellett nagy súlyt fektetnek a lelki/vallási képzésre is. Alapvetően a hivatásgondozást, és nem közvetlenül a papképzést szolgálja. – Gyakorlatilag nagyrészt olyan középiskolások látogatják, akikben már korán felmerült, hogy esetleg a későbbiekben a papi hivatást választják. A kisszemináriumi képzés alapján megalapozottabban dönthetnek arról, hogy a középfokú oktatást követően valóban egy papnevelő intézetben kívánnak-e továbbtanulni, a papságot választva élethivatásuknak. – Magyarországon, az egyházi iskolák 1948-ban történt államosítása előtt, szinte valamennyi egyházmegyének volt kisszemináriuma.”
Érdekes, valamikor tanult információkhoz jutottam, amit meg is osztok veletek, de az én hőn áhított témámhoz nem kerültem közelebb. Fontosnak tartom, hogy ismerjük az előzményeket, hiszen sok momentum innen származik, csak az idő múlásával, a technika fejlődésével a szeminárium fogalma is megváltozott, átalakult. A Wikipédia ajánlott egy másik értelmezést, lássuk azt:
„A szeminárium főként a felsőoktatásban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az előadással összevetve lehet megérteni. Míg az előadáson az egyetem vagy főiskola tanára nagyobb számú diákközösség számára „leadja” az anyagot, vagyis a tanár előad, a diákok pedig hallgatnak (és jegyzetelnek), addig a szeminárium keretén belül az oktató (a szemináriumvezető) egy kisebb létszámú hallgatói csoportot vezet, amelyben a hallgatók aktív részvételével történik a szeminárium anyagának az elsajátítása. A diákok a tanár által kijelölt vagy maguk által választott témákról előadást (referátumot) tartanak, vagy dolgozatot írnak, amit a szeminárium résztvevői általában megvitatnak. Az előadásokon a részvétel ajánlott, a szemináriumokon viszont rendszerint kötelező. Gyakori, hogy a vizsgára bocsátás feltétele a szemináriumi követelmények teljesítése. Újabban találkozhatunk olyan szemináriumokkal, ahol a tudományos munka fő célja nem egyszerűen az ismertetek elsajátítása, hanem a kutatás (kutatói szemináriumok).A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”- jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk.”
„A szeminárium főként a felsőoktatásban alkalmazott olyan oktatási forma, oktatásszervezeti megoldás, amelynek a lényegét elsősorban egy másik oktatási formával, az előadással összevetve lehet megérteni. Míg az előadáson az egyetem vagy főiskola tanára nagyobb számú diákközösség számára „leadja” az anyagot, vagyis a tanár előad, a diákok pedig hallgatnak (és jegyzetelnek), addig a szeminárium keretén belül az oktató (a szemináriumvezető) egy kisebb létszámú hallgatói csoportot vezet, amelyben a hallgatók aktív részvételével történik a szeminárium anyagának az elsajátítása. A diákok a tanár által kijelölt vagy maguk által választott témákról előadást (referátumot) tartanak, vagy dolgozatot írnak, amit a szeminárium résztvevői általában megvitatnak. Az előadásokon a részvétel ajánlott, a szemináriumokon viszont rendszerint kötelező. Gyakori, hogy a vizsgára bocsátás feltétele a szemináriumi követelmények teljesítése. Újabban találkozhatunk olyan szemináriumokkal, ahol a tudományos munka fő célja nem egyszerűen az ismertetek elsajátítása, hanem a kutatás (kutatói szemináriumok).A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”- jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk.”
Ez a megközelítés már kezdett hasonlítani a webináriumtól elvárt (általam ismert) ismeretekre. Mert ugye oktatási forma, az oktató/szemináriumvezető vezeti a hallgatói csoportot, a hallgatók aktívan részt vesznek az előadásban, a diákok a maguk vagy a tanár által kiválasztott témákból előadást tartanak, majd azt megvitatják. Az IKT eszközök használata is megjelenik ennél a formánál, tehát elmondhatjuk, hogy a webinárium – tágan értelmezve – egy webes-multimédiás támogatottságú szeminárium, online szeminárium.
További keresgéléseim eredményeként leginkább olyan hirdetésekre találtam, ahol, mint értékesítési segédlet jelenik meg a webinárium, ami ezek szerint már nem csupán az oktatás, de a marketing és az értékesítés új módszereként is bevált.
De vajon miért szerveznek webináriumokat?
De vajon miért szerveznek webináriumokat?
Közelítsük meg a kérdést a marketing oldaláról:
- ha sok pénzbe kerül a workshop vagy szeminárium megszervezése
- kevesen jönnek a rendezvényeidre más városokból, de sokszor a saját városodból is
- új ügyfeleket szeretnél szerezni olcsón és gyorsan
- ha sok pénzbe kerül a workshop vagy szeminárium megszervezése
- kevesen jönnek a rendezvényeidre más városokból, de sokszor a saját városodból is
- új ügyfeleket szeretnél szerezni olcsón és gyorsan
Kinek/kiknek való a webinárium?
Tanácsadóknak, trénereknek, coach-oknak, andragógusoknak. Mindenkinek, aki képzéseket tart szeminárium, tréning vagy workshop formában, de azoknak is, akik új ügyfeleket akarnak szerezni, illetve bemutatni terméküket vagy szolgáltatásaikat.
Fontos:
- hogy hogyan és mire használhatod a webináriumokat
- hogy mire figyelj oda a webinárium eszközeinek kiválasztásánál
- hogy hogyan kell meghirdetni a webináriumot
- hogy hogyan készítsd el, és milyen hosszú legyen a webinárium
- hogy hogyan kell eladni a webinárium segítségével
- és hogy milyen lehetőségeid vannak az online szeminárium megtartására
Tanácsadóknak, trénereknek, coach-oknak, andragógusoknak. Mindenkinek, aki képzéseket tart szeminárium, tréning vagy workshop formában, de azoknak is, akik új ügyfeleket akarnak szerezni, illetve bemutatni terméküket vagy szolgáltatásaikat.
Fontos:
- hogy hogyan és mire használhatod a webináriumokat
- hogy mire figyelj oda a webinárium eszközeinek kiválasztásánál
- hogy hogyan kell meghirdetni a webináriumot
- hogy hogyan készítsd el, és milyen hosszú legyen a webinárium
- hogy hogyan kell eladni a webinárium segítségével
- és hogy milyen lehetőségeid vannak az online szeminárium megtartására
A válságnak még nincs vége! Ott kell spórolni, ahol csak lehetséges, és ha ez azt jelenti, hogy a képzések egy részét online kell megtartani, akkor fel kell készülnöd erre a lehetőségre is. Nem is beszélve az ügyfélszerzésről. Ha jó vagy a személyes ügyfélszerzésben, akkor tetszeni fog a webinárium, mert ez a legdirektebb formája az online marketingnek. Itt igazi érdeklődőkkel találkozol, akikkel írásban és “hanggal” is kommunikálhatsz – szinte, mint a személyes értékesítésnél.
Egy webinárium havonta többet ér bizonyos helyzetekben, mint akár egy heti hírlevél! Gondolj csak bele, hogy hetente mennyi tartalmat kell gyártanod, hogy az olvasókat (érdeklődőket) meg tudd tartani?
Egy jó hír: a piacon a tanácsadó, coaching és tréning cégek közül csak néhányan használnak webináriumokat.
Egy webinárium havonta többet ér bizonyos helyzetekben, mint akár egy heti hírlevél! Gondolj csak bele, hogy hetente mennyi tartalmat kell gyártanod, hogy az olvasókat (érdeklődőket) meg tudd tartani?
Egy jó hír: a piacon a tanácsadó, coaching és tréning cégek közül csak néhányan használnak webináriumokat.
Fontos információk, amelyeket közzé kell tenned, hogy sikeres legyen a webinárium:
Webinárium időpontja:
Előadás (óra, perc): –
Kérdések és válaszok (óra, perc): –
Helyszín: otthon, munkahelyen, reptéren, buszon vagy a réten, … A lényeg, hogy közben ne zavarjon meg senki!
Mire lesz szükséged?
- Egy – két szoftvert fel kell installálnod a számítógépedre.
- Szükséged lesz működőképes hangszórókra, mikrofonra és egy webkamerára.
- Természetesen alapvető egy számítógép internetes eléréssel.
Webinárium időpontja:
Előadás (óra, perc): –
Kérdések és válaszok (óra, perc): –
Helyszín: otthon, munkahelyen, reptéren, buszon vagy a réten, … A lényeg, hogy közben ne zavarjon meg senki!
Mire lesz szükséged?
- Egy – két szoftvert fel kell installálnod a számítógépedre.
- Szükséged lesz működőképes hangszórókra, mikrofonra és egy webkamerára.
- Természetesen alapvető egy számítógép internetes eléréssel.
A héten megtartott webináriumunk pozitív élményekkel gazdagított, tehát van saját élményem is, ezért a webinárium téma kutatásának két fontos tanulsága számomra, hogy a Wikipédiában nem találtam ezt a kifejezést, tehát „van új a nap alatt”, a másik pedig az, hogy ez az új oktatási forma, online módszer él, terjeszkedik és létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen!
Használjuk!
Kedves Erika!
VálaszTörlésAz én szívemhez is nagyon közel áll a műfaj, mindegyik elhangzott webinárium nagyon tetszett, emellett a saját webináriumunk is nagy élmény volt. Bennem ennek kapcsán a tudományosság és tudományosság igénye merült fel, hiszen nekünk szerintem nagyon nehéz megszoknunk, hogy ez a forma is teljes értékű előadás. Azt hiszem, mindannyian tapasztalhattuk, hogy máshogy viselkedünk, máshogy beszélünk a webinárium alatt, mint egy "rendes", tanóra keretein belül megtartott előadás során. (Mi legalábbis a sajátunk során így éreztük.)Vajon ennek mi lehet az oka? Ha nem látjuk a hallgatóságot, akkor nem tudjuk kellőképpen beleélni magunkat? Elsőként ez jutott eszembe, de közben ott van az ellenérvként, hogy mindegyik webinárium nagyon interaktív volt, és érzékelhetőek voltunk egymás számára. Nem tudom, ti éreztetek-e hasonlót, ha igen, mit gondoltok, mi lehet az oka?
Mérei Zsófi
A webinárium egy olyan újdonság, amit még sokan nem ismernek. Persze korábban én is láttam már ilyet, vagy hallottam videokonferenciáról, de az érzés nem ugyanaz, ha Te éppen a mások oldalon ülsz vagy állsz és Te tartod azt! Elengedhetetlen lesz az oktatásban és szerintem számos olyan újdonság is megjelenik majd, amiről ma még álmodni sem merünk.
VálaszTörlésZsófi kérdezte, hogy vajon miért adunk elő másként, mint egy sima prezentáció alkalmával. Szerintem ez csupán azért van, mert számunkra is szokatlan a helyzet, és mert nem látjuk a közönséget. Ennek persze nagy a hátránya, mert nem mindegy, hogy csillogó szemeket, vagy unott, üveges tekinteteket lát az ember, miközben arról próbálja meggyőzni a hallgatókat, hogy roppant érdekes, amiről éppen beszél. S olyan idétlennek tűnik, hogy egy tárgyhoz (ebben az esetben a monitorhoz, vagy a laptophoz) beszélünk. Ebben segíthet, ha valóban online az előadásunk és mások be tudnak kapcsolódni az előadásba, interaktívvá válik a folyamat. S persze arról se feledkezzünk meg, hogy izgultunk is. Hiszen amikor az ember valamit először csinál, akkor a várakozáson kívül izgalmat is érez. Gondoljatok csak arra, milyen volt az első blogbejegyzést elindítani a világhálón! Olyan „Megcsináltam!” érzés kerít hatalmába, illetve olyan, mintha létrehoztam volna valami nagy dolgot. A tizediknél már a pillánk sem rezzen, és kevésbé figyelünk arra, hogy minden tökéletes legyen. Így lesz ez a webináriummal is.
Jómagam nagyon szeretném alkalmazni (többek között) ezt is a munkámban, mert óriási lehetőséget látok benne. De az nagyon fontos, hogy profi legyen.
Erika írod egy helyen, hogy ha el akarunk adni, akkor tartsunk webináriumot. Tud segíteni az értékesítésben ez kétségtelen, de ma Magyarországon így az árud nem jut el mindenhová, amivel akaratlanul is meghatározod a célközönséget. Ami természetesen jó, de nem minden esetben azok lesznek a vevőink (illetve akiket szeretnénk, hogy azok legyenek), akinek lehetősége van elérni egy webes tartalmat.
Igen érdekes kérdés, hogy a webinárium mennyire alakítja át hallgatóság és az előadó belső megélését és szerepeit. Én személy szerint rendkívül élveztem az interaktivitást, az üzenőfal használatot. Ami érdekes, és lehet hogy furán hangzik, de annak ellenére, hogy nem egy térben voltunk, nem láthattuk egymást sokkal belsőségesebbnek (nem tudok rá jobb szót alkalmazni) éreztem az egészet. Lehet hogy az újdonság ereje, a szituáció szokatlansága, de mégis sokkal közelebb éreztem magamhoz az előadókat, a hallgatóságot, mint egy hagyományos szeminárium alkalmával. Vajon az itthoni környezet nyugalma, a csoportból közvetlenül érkező (zavaró) ingerek hiánya okozta? Ami még tapasztalásom volt, hogy a sokkal jobban oda tudtam figyelni a témákra, mint egy rendes szeminárium esetén, talán megint csak a külső „zavaró” ingerek hiánya miatt.
VálaszTörlésAmi az előadót illeti, egészen más kihívásokat tartogat a prezentálás ezen formája. A szemkontaktus ereje, a non-verbális jelek szinte nem is játszanak szerepet, a hangsúly a verbális jelekre helyeződik. Megítélésem szerint éppen ezért sokkal összeszedettebbnek kell lennie egy webináriumi elődadónak mondanivalója tekintetében. Talán gyakorlás kérdése az on-line előadáshoz tartozó kihívásoknak való megfelelés. Jómagam is nagy jövőt jósolok a webináriumnak, hiszen ahogy a bejegyzésben is olvasható az érvként mellette szóló költséghatékonyság. Hasonló hatásfokkal rendelkező előadásforma, mint face to face szeminárium.