Az eheti első blogbejegyzésemben arra vállalkoztam, hogy a témakörköz tartozó fogalmi definiálás után megvizsgáljam a digitális bennszülöttek, és digitális bevándorlók legfőbb különbségeket, definiáljam a korosztályokhoz kötődő számítógép-használat legfőbb jellegzetességeit, valamint beleszőjem az oktatási aspektust is.
Az idősebb generációk a fiatalabb generációkkal szemben jellemző módon azzal a megállapítással élnek, hogy mennyire másnak érzik a korban utánuk következőket. A generációs-szakadékot napjainkban tovább mélyítheti, hogy a jelenlegi tinédzserek mindennapi életében, és szokásaiban az IKT eszközök domináns szerepet töltenek be. Életük olyan tevékenységek köré szerveződik, olyan identitásszervező elemek határozzák meg világnézetüket, mely a felnőttek számára idegen, és misztikummal telinek tűnhet. A fenti társadalmi jelenséget szükségszerű definiálni, az abból fakadó feszültségeket feloldani.
A digitális bennszülöttek, és digitális bevándorlók fogalmakat Marc Prensky definiálta a 2000-es évek elején, aki az általa kreált kifejezéseket az oktatási nézőpontot vizsgálva mélyítette el.
A digitális bennszülöttek napjaink diákjai- vagyis az óvodástól az egyetemistáig tartó korosztály- már az információs társadalomban szocializálódott, melyben a digitális technológiák a mindennapi élet szerves részét alkotják. Tehát számukra az internet, valamint a telekommunikácó előtti időszak az ismeretlen. Információigényük nagy, ezáltal az IKT eszközök használata óraszámot magas mutat esetükben. A külső környezeti ingerek hatására egészen más gondolkodási struktúrával rendelkeznek, mely hosszabb távon az agyi működés, felépítés megváltozásához vezethet. Bennszülöttek, mert az IKT eszközökhöz, internethez tartozó nyelvet anyanyelvi szinten beszélik, alapkészség szintjén használják az IKT eszközöket. A fenti generációra további találó jelzőként említi meg Z. Kravialics László a screenager, képernyő-nemzedék kifejezést.
A digitális bevándorlók nem születtek bele a digitális világba, hanem életük során ismerték meg jellemzőit, sajátították el az IKT eszközök használatát. A csoportba tartozó egyének csak alkalmazkodni tudnak a környezeti kihívásokhoz, nem rendelkezik eleve meglévő digitális képességekkel. Jellemzőjük, hogy a digitális technológiák létét elfogadják, használatukra törekvéseket tesznek, de az elsajátítás szintje eltérő szinten valósul meg. Esetükben a szerző ún. „digitális akcentust” említ, mely arra vonatkozik, hogy a digitális világban való boldogulásuk nem működik, olyan természetesen, mint a bennszülöttek esetében. Példaként említhető a digitalizált tartalmak funkció nélküli kinyomtatása, vagy a különböző internetes szolgáltatások kiaknázatlansága felhasználói oldalról.
Z. Kravalics megítélése szerint a digitális bennszülött kifejezésben fellehető egyfajta neheztelés az idősebb generáció részéről. Szerinte a megfogalmazás magában rejti az irántuk táplált irigykedést, mely a digitális világban való, számukra eredendően természetes boldogulásra irányul. A számítógép-használatra vonatkozóan oly sokszor érkezik negatív szülői, vagy tanári visszajelzés. A számítógépen végzett tevékenység megítélésük szerint haszontalan tevékenység, így annak alul-értékelése erősen jellemző.
Vajon valóban él egyfajta két generáció közötti feszültség, mely a digitális eszközökhöz fűződő hozzá-nemértésből, meg-nemértésből fakad?
A hazai társadalom számítógép-világhoz való viszonyát tágabb dimenzióban is érdemes átvilágítani, melyhez kapcsolódóan Kulcsár Zsolt nyomán megjelent XYZ modellt említeném.
Kategóriákat állít fel arra vonatkozóan, hogy az egyes generációk melyik életszakaszukban találkozhattak az internettel, valamint a generációk tagjai milyen szerepet töltenek be a társadalomban.
Az alábbi táblázat az általa szemlélteti a fenti csoportokat.
|
| Születési év | Munka | Technológiai változással való szembesülés időszaka |
| Veteránok | 1925-45 | Nyugdíjasok, de a legfiatalabbak is max. 10 éven belül visszavonulnak | Életük második felében találkoztak az internettel |
| Bébi-bumm | 1946-64 | Fontos hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak. | 30-40 életév között |
| X. generáció | 1965-79 | A munkaerő-piac gerince | Kamaszként/tinédzserként |
| Y generáció | 1980-95 | A tanulók és kezdő munkaerő | Gyermekkorban |
| Z. generáció | 1996- | Tanulók, öt év múlva jelennek meg a munkaerőpiacon | Nem éltek internet nélküli világban |
Forrás: http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=906
Szibrik Gabriella kiemeli, hogy hazákban az emberek átlagosan 58 évesen mennek nyugdíjba, tehát inaktívvá válnak. A 64 évesnél idősebb korosztály esetében mindössze 3,7% internetezik, míg az 50 év felettiekre vonatkoztatva ez az arány 14-16 %. Kijelenthető, hogy az internethasználat gyakoribb annál az idősebb korosztályhoz tartozó egyénnél, aki a munkaerő-piacon aktív, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, egzisztenciálisan jó helyzetben, szellemileg és szociálisan aktív. Az idősebb korosztály részvételét akadályozza a nyelvi készségek hiánya. A 40-49 éves korosztály esetében enyhe növekedés, még a 30-39 év közöttiek esetében dinamikus növekedés figyelhető meg a digitális eszközök használata területén. A legfiatalabb (14-17) esetében szint a teljes korosztály rendelkezik IKT kompetenciákkal, ebből következik, hogy magas digitálisan szocializáltak aránya. Míg a 14 éven aluliak esetében a számítógép-használat természetes, magától értetődő tevékenység, melynek elsajátításához semmilyen oktatási tevékenységre nem szorulnak.
A kutató megítélése szerint a számítógép-, és internethasználat lényegesen függ az életkortól, így kijelenthető, hogy a kor szerint megmutatkozó digitális megosztottság nem nagyon változik, azaz nem csökken.
A gyorsan változó társadalmi környezet az egymást követő generációkat eltérő módon szocializálja. De mi van akkor, ha az oktatás nem veszi fel ezt a versenyt?
Pernsky leírja, hogy a digitális bennszülöttek számára a legoptimálisabb, ha gyorsan juthatnak az információkhoz, jobban kedvelik egyszerre több csatornán keresztül, inger-gazdag módon áramlik hozzájuk a információ, kedvükre való, ha egyszerre több tevékenység felett oszthatják meg figyelmüket. Megítélése szerint, ezért jobban kedvelik az ábrákat, képeket, a szimpla szöveggel ellentétben, a hálózati működés a legeredményesebb számukra.
Ezzel szemben a digitális bevándorló tanárok azt preferálják, ha diákok a régi tanulási tartalmakat, a megszokott módszerrel sajátítják el.
Pernsky szerint tanároknak be kell látnia, hogy a diákok megváltoztak, ezért a régi módszerek már nem alkalmazhatóak sikeresen. A problémával való szembenézést javasolja, ezért a módszerekben és tananyagelemekben való változtatást szorgalmazza. Megoldást jelenthet, ha az átadandó ismereteket megpróbálják digitális eszközökkel közvetítetni, a fiatalok által beszélt nyelvezetet felhasználva.
Az új társadalmi trendek, jelenségek megnehezítik a generációk közötti különbségek visszaszorítását. Az oktatás lehetőséget teremt a szakadék mélyülésének csökkentéséhez. Kérdés, hogy mi az a pont ameddig a formalizált oktatás engedhet kereteiből az új tanulási igények kielégítése érdekében?
Források:
- Kulcsár Zsolt :XYZ generáció Magyarországon
URL: http://www.crescendo.hu/2010/8/4/xyz-generacio-magyarorszagon
- Prensky, M(2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók
URL:http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf
- http://www.crescendo.hu/2010/8/4/xyz-generacio-magyarorszagonsuü
- Z. Karvalics László :Hajrá, digitális bennszülöttek!
URL:http://www.szitakoto.com/folyoiratcikk.php?cikk=126
- Zibrik Melinda: Az internethasználat és a generációk közti különbségek
URL:http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=906
Már nem kell a keresőt használnom a digitális bennszülött és digitális bevándorló kifejezés pontos meghatározásáért. Ezt tudomásul kell vennie a mi generációnknak, hogy „csak” bevándorlók lehetünk. Ez rendben van. De! Nem igazán értem, mit ért azon Eszter, hogy például „ a digitalizált tartalmak funkció nélküli kinyomtatása”. Miért is nyomtatunk ki tartalom nélkül bármit is? Mit értünk azon, hogy tartalom nélküli? Kinek mi a tartalom vagy tartalom nélküli?
VálaszTörlésEgy más – talált - vélemény: „A digitális bevándorlók mindazok, akik még értékelték a farmert és az egy csatornás tévét, de ahhoz, hogy kezelni tudják a számítógépet, megvesznek egy jó vastag könyvet, ami leírja, pontosan mikor mire kell kattintani. És mire a tartalomjegyzékben előkeresné azt a fejezetet, amire szüksége van, a kis bennszülött már el is végezte a feladatot…” Mit javasolna helyette?
A digitális bennszülöttek nem értékelik a farmert?
Eszter szerint az „új társadalmi trendek, jelenségek megnehezítik a generációk közötti különbségek visszaszorítását.” Véleményem szerint ez a kialakult szemlélet, de nem teljesen általános.
Egy kisvárosban, 200 km-re a fővárostól még az X. generáció (1965-79) kamaszként/tinidzserként nem, inkább a huszonévesen találkozott először az Internet világával.
Alkalmazkodunk a gyorsan változó világhoz, digitális írástudást szerzünk, regisztrálunk a Twitteren, a Facebookon, …. és blogot írunk, …. Megismerkedünk az ízig-vérig modern IKT eszközökkel. Sőt használjuk azokat! (Olyan szintre is eljutunk, hogy a jegyzőkönyvben a bejelentések helyett bejegyzéseket írunk!=én, éppen ma) Valahogy lépést kell tartani! Vadonatúj kifejezések, (szerencse, hogy létezik a Wikipédia). Bevándoroltunk!
Anya: Kisfiam, hogy telt az első napod az óvodában? Gyerek: Anya, szerinted, hogy telt az első napom az óvodában, ha még egy átkozott wifijük sincs??!?? (Ő digitális bennszülött!)
Szó sincs arról, hogy valamit tartalom nélkül kinyomtatunk!!!A mondat arra utal, hogy egy digitalizált doksit minek kéne kinyomtatni, ha annak nincs értelme. A digitálisan elérhető szöveget csak azért fölösleges kinyomtatni, hogy a papírt kezünkben fogva azt mondhassuk, igen így már is jobb a munka menete. Azon kívül, hogy papírt és patront használtunk el, nem lesz jobban értelmezhető a dokumentum stb. A digitális bevándorlókra vonatkozóan írja a szakirodalom, hogy jellemző módon sok olyan digitális dokumentumot is kézzelfoghatóvá tesznek (kinyomtatnak), mellyel a digitális bennszülöttek online dolgoznak, ugyanis ők nem törekednek a papíralapúságra,mert nincs érzik szükségét.
VálaszTörlés