Kép forrása: http://bit.ly/mJ8cRUA |
A kultúra fogalma a colere latin igéből származik, jelentése: művelni. A szó mai értelméhez közelítő használatát Ciceró alapozta meg, miszerint a filozófia a lélek művelése: „Cultura animi…philosophia est” (Kondor,2001). Az ember biológiai és társadalmi lény egyszerre, társadalmi lénnyé pedig a kultúra teszi. A kultúra részei az eszközök, szerszámok, ruházat, díszek, hiedelmek, szokások, intézmények, stb. A kultúra felfogható egy túlélési stratégiának is, melyben minden nem öröklött információ összességére is tekinthetünk.
A kultúra fogalma rendkívül összetett, korszakonként és társadalmi csoportonként változó. A digitális kultúrát a hagyományos kultúra egyre nagyobb szegmensét jelentő részének tekinthetjük függetlenül attól, hogy digitális úton jött létre, vagy digitalizálták. A digitális kultúra létrejöttéhez elengedhetetlen eszközök felbukkanása (számítógép, mobiltelefon, PDA, digitális fényképezőgép, modern televíziókészülékek) biztosította a tárgyi feltételeket a fejlődéshez . Az értékteremtő használathoz az információs írástudás is nélkülözhetetlen. Gondoljunk csak az újkorra , amikor a latin nyelv ismerete (olvasása, írása) döntötte el, hogy a kor embere részt tudott-e venni, vagy sem a jogokból és a kiváltságokból. A digitális kultúra használatának képessége döntő, annyira, hogy annak hiánya a világ lakosságának java részét kizárhatja az információs társadalomból.
Digitális bevándorlók – Digitális bennszülöttek
„A mai tanulók nem pusztán kis dolgokban különböznek a régiektől, nem csupán az általuk használt szleng, az öltözködésük, a testdíszeik vagy a stílusuk változott meg, ahogy az generációk között korábban is történt.” A tanulók új nemzedéke együtt nőtt fel az új technológiák használatával: számítógéppel, videojátékokkal, digitális zenelejátszókkal, digitális kamerákkal, mobiltelefonnal, és sok minden mással. Ott vannak az interneten, közösségi oldalakon, e-mail-ben és sms-ben kommunikálnak és mindez életük természetes részét képezi. Ami fontos az, hogy mindezek hatására alapvetően másképpen gondolkodnak, és másképpen dolgoznak fel információt. Anyanyelvi szinten beszélik a digitális nyelvet, ezért Prensky „digitális bennszülötteknek” hívja őket, míg azokat, akik nem a digitális világban nőttek fel „digitális bevándorlóknak”.
A digitális bevándorlók életkorukat tekintve inkább a felnőtt vagy idősebb korosztályhoz tartoznak. Ők azok, akik telefonálnak, hogy megkaptad-e az e-mailem sőt, ki is kinyomtatják az e-maileket, elolvasni, hazavinni, iktatni. Ezek olyan beidegződések, amelyek idővel megszűnnek majd, de az átmenet nem könnyű. A digitális bevándorlók egy jelentős részét képezik azok az idős emberek, akik magányuk ellen használják az IKT nyújtotta lehetőségeket. A híradások arról számolnak be, hogy egyre több 50 évesnél idősebb fedezi fel magának az internetet, például Makón közel 400-an, Szegeden pedig a Somogyi-könyvtárban 300-an végezték el a számukra meghirdetett tanfolyamokat. Mi érdekli őket a világhálón? Szinte minden: volt osztálytársaikat, barátaikat szeretnék felkutatni, újságokat olvasnak, ételrecepteket és rejtvényeket keresnek, képeket töltenek fel és szerkesztenek, programokról tájékozódnak és programokat szerveznek. A József Attila nevét viselő makói könyvtár élen jár az idős emberek képzésében. Az első, kifejezetten őket célzó alapfokú géphasználói tanfolyamot 6 évvel ezelőtt indították itt – azóta közel négyszázan végezték el, hiszen folyamatosan indulnak az újabb és újabb képzések. Sokan közülük azóta is rendszeresen bejárnak, és az ottani gépeket használva ismerkednek a világhálóval. A szegedi Somogyi-könyvtárban is sok éve vannak kifejezetten időseknek szóló internetes tanfolyamok, ahol már olyan dolgokról is szó van, mint például az internet biztonsága, az e-ügyintézés, vagy a digitális fényképezőgép használata, képek letöltése, alkalmazása.
Izgalmas lehetőségnek tartanám, ha olyan programokra is mód nyílna, ahol unoka-szülő-nagyszülő együtt tanulhatna, egymás mellett haladhatna egy képzésben. Meggyőződésem, hogy a családi kapcsolatok erősödnének, a beszélgetések is ismét tartalmasabbá válhatnának akkor, ha mondjuk a nagymama is megértené a fiát- hogy a számítógépnél ülve például dolgozik éjjelente és nem játszik, - vagy megértené az unokát, aki tanul a laptopján.
A digitális bennszülöttek már ahhoz vannak szokva, hogy gyorsan kapják az információt, hogy több dolgot csináljanak, és több feladatot végezzenek párhuzamosat, szeretik ha az információhoz való hozzáférés folyamatos, nem korlátozza fantáziájukat és kreativitásukat senki és semmi. A bennszülöttek igénylik az azonnali és állandó pozitív visszajelzést és jobban szeretik a játékot, mint a „komoly munkát”. A bevándorlók motiváltsága is emelkedő tendenciát mutatna, ha pozitív visszacsatolás érkezne valahonnan, legyen az tanár vagy munkáltató.
A digitális világ lehetőségei határtalanok, s azok a tehetséges, kreatív fiatalok, akik beleszülettek, élni is tudnak velük. Egy tizenhét éves moszkvai fiú ötletéből sikeres üzleti vállalkozás lett. Mi, e világ „bevándorlói”, nehezen tudjuk eldönteni, hogy példaként állítsuk-e kortársai elé a tinédzser nyitottságát, céltudatosságát, innovációs hajlandóságát, avagy megriadjunk az általa létrehozott internetes oldalon fenyegető újabb veszélyektől.A Chatroulette.com oldal fejlesztője a 17 esztendős moszkvai diák: Andrej Ternyovszkij. Az oldal vadidegen embereket kapcsol össze webkamerák segítségével.
A felhasználónak mindössze annyi a feladata, hogy az oldalra navigál, webkameráját bekapcsolja, majd elindítja a „játékot”. A honlap gazdái a nyitóoldalon hívják fel a figyelmet a szabályokra: tilos például pornográf és obszcén jelenetekkel bőszíteni a partnereket. Ha mégis ilyesféle destruktív játszótársba botlunk, akkor jelentenünk kell az esetet. Amikor mi startolunk, mintegy negyvenezren használják az alkalmazást, akik közül a program véletlenszerűen rendel partnert nekünk. Amint meglátjuk a „jelölt” képét monitorunkon, döntenünk kell, hogy beszélgetésbe elegyedünk-e vele, vagy a „következő” gombra kattintva tovább pörgetjük a rulettet. (nol.hu)
A bevándorló-bennszülött generációváltásnak ma még nehezen felmérhető és megjósolhatatlan következményei lesznek az egész oktatási rendszerben. A civilizáció fejlődésének mérföldköve a technológiai fejlődés felgyorsulása, illetve az azzal való lépéstartás szükségessége. Meg kell értenünk a kihívások és lehetőségek életbe vágó fontosságát és lassan mindent át kell értelmeznünk, újra kell gondolnunk és túlélési stratégiát kell készítenünk.
ÚJRATERVEZÉS…
Forrás:
Pintér Róbert(2007):Az információs társadalom. Gondolat-Új Mandátum 182-183.
http://oktpolcafe.hu/digitalis-bennszulottekrol-es-digitalis-bevandorlokrol-284790
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/400_idos_netezik_makon/2122502/
http://bit.ly/jTlJpC
A kultúra fogalma rendkívül összetett, korszakonként és társadalmi csoportonként változó. A digitális kultúrát a hagyományos kultúra egyre nagyobb szegmensét jelentő részének tekinthetjük függetlenül attól, hogy digitális úton jött létre, vagy digitalizálták. A digitális kultúra létrejöttéhez elengedhetetlen eszközök felbukkanása (számítógép, mobiltelefon, PDA, digitális fényképezőgép, modern televíziókészülékek) biztosította a tárgyi feltételeket a fejlődéshez . Az értékteremtő használathoz az információs írástudás is nélkülözhetetlen. Gondoljunk csak az újkorra , amikor a latin nyelv ismerete (olvasása, írása) döntötte el, hogy a kor embere részt tudott-e venni, vagy sem a jogokból és a kiváltságokból. A digitális kultúra használatának képessége döntő, annyira, hogy annak hiánya a világ lakosságának java részét kizárhatja az információs társadalomból.
Digitális bevándorlók – Digitális bennszülöttek
„A mai tanulók nem pusztán kis dolgokban különböznek a régiektől, nem csupán az általuk használt szleng, az öltözködésük, a testdíszeik vagy a stílusuk változott meg, ahogy az generációk között korábban is történt.” A tanulók új nemzedéke együtt nőtt fel az új technológiák használatával: számítógéppel, videojátékokkal, digitális zenelejátszókkal, digitális kamerákkal, mobiltelefonnal, és sok minden mással. Ott vannak az interneten, közösségi oldalakon, e-mail-ben és sms-ben kommunikálnak és mindez életük természetes részét képezi. Ami fontos az, hogy mindezek hatására alapvetően másképpen gondolkodnak, és másképpen dolgoznak fel információt. Anyanyelvi szinten beszélik a digitális nyelvet, ezért Prensky „digitális bennszülötteknek” hívja őket, míg azokat, akik nem a digitális világban nőttek fel „digitális bevándorlóknak”.
A digitális bevándorlók életkorukat tekintve inkább a felnőtt vagy idősebb korosztályhoz tartoznak. Ők azok, akik telefonálnak, hogy megkaptad-e az e-mailem sőt, ki is kinyomtatják az e-maileket, elolvasni, hazavinni, iktatni. Ezek olyan beidegződések, amelyek idővel megszűnnek majd, de az átmenet nem könnyű. A digitális bevándorlók egy jelentős részét képezik azok az idős emberek, akik magányuk ellen használják az IKT nyújtotta lehetőségeket. A híradások arról számolnak be, hogy egyre több 50 évesnél idősebb fedezi fel magának az internetet, például Makón közel 400-an, Szegeden pedig a Somogyi-könyvtárban 300-an végezték el a számukra meghirdetett tanfolyamokat. Mi érdekli őket a világhálón? Szinte minden: volt osztálytársaikat, barátaikat szeretnék felkutatni, újságokat olvasnak, ételrecepteket és rejtvényeket keresnek, képeket töltenek fel és szerkesztenek, programokról tájékozódnak és programokat szerveznek. A József Attila nevét viselő makói könyvtár élen jár az idős emberek képzésében. Az első, kifejezetten őket célzó alapfokú géphasználói tanfolyamot 6 évvel ezelőtt indították itt – azóta közel négyszázan végezték el, hiszen folyamatosan indulnak az újabb és újabb képzések. Sokan közülük azóta is rendszeresen bejárnak, és az ottani gépeket használva ismerkednek a világhálóval. A szegedi Somogyi-könyvtárban is sok éve vannak kifejezetten időseknek szóló internetes tanfolyamok, ahol már olyan dolgokról is szó van, mint például az internet biztonsága, az e-ügyintézés, vagy a digitális fényképezőgép használata, képek letöltése, alkalmazása.
Izgalmas lehetőségnek tartanám, ha olyan programokra is mód nyílna, ahol unoka-szülő-nagyszülő együtt tanulhatna, egymás mellett haladhatna egy képzésben. Meggyőződésem, hogy a családi kapcsolatok erősödnének, a beszélgetések is ismét tartalmasabbá válhatnának akkor, ha mondjuk a nagymama is megértené a fiát- hogy a számítógépnél ülve például dolgozik éjjelente és nem játszik, - vagy megértené az unokát, aki tanul a laptopján.
A digitális bennszülöttek már ahhoz vannak szokva, hogy gyorsan kapják az információt, hogy több dolgot csináljanak, és több feladatot végezzenek párhuzamosat, szeretik ha az információhoz való hozzáférés folyamatos, nem korlátozza fantáziájukat és kreativitásukat senki és semmi. A bennszülöttek igénylik az azonnali és állandó pozitív visszajelzést és jobban szeretik a játékot, mint a „komoly munkát”. A bevándorlók motiváltsága is emelkedő tendenciát mutatna, ha pozitív visszacsatolás érkezne valahonnan, legyen az tanár vagy munkáltató.
A digitális világ lehetőségei határtalanok, s azok a tehetséges, kreatív fiatalok, akik beleszülettek, élni is tudnak velük. Egy tizenhét éves moszkvai fiú ötletéből sikeres üzleti vállalkozás lett. Mi, e világ „bevándorlói”, nehezen tudjuk eldönteni, hogy példaként állítsuk-e kortársai elé a tinédzser nyitottságát, céltudatosságát, innovációs hajlandóságát, avagy megriadjunk az általa létrehozott internetes oldalon fenyegető újabb veszélyektől.A Chatroulette.com oldal fejlesztője a 17 esztendős moszkvai diák: Andrej Ternyovszkij. Az oldal vadidegen embereket kapcsol össze webkamerák segítségével.
A felhasználónak mindössze annyi a feladata, hogy az oldalra navigál, webkameráját bekapcsolja, majd elindítja a „játékot”. A honlap gazdái a nyitóoldalon hívják fel a figyelmet a szabályokra: tilos például pornográf és obszcén jelenetekkel bőszíteni a partnereket. Ha mégis ilyesféle destruktív játszótársba botlunk, akkor jelentenünk kell az esetet. Amikor mi startolunk, mintegy negyvenezren használják az alkalmazást, akik közül a program véletlenszerűen rendel partnert nekünk. Amint meglátjuk a „jelölt” képét monitorunkon, döntenünk kell, hogy beszélgetésbe elegyedünk-e vele, vagy a „következő” gombra kattintva tovább pörgetjük a rulettet. (nol.hu)
A bevándorló-bennszülött generációváltásnak ma még nehezen felmérhető és megjósolhatatlan következményei lesznek az egész oktatási rendszerben. A civilizáció fejlődésének mérföldköve a technológiai fejlődés felgyorsulása, illetve az azzal való lépéstartás szükségessége. Meg kell értenünk a kihívások és lehetőségek életbe vágó fontosságát és lassan mindent át kell értelmeznünk, újra kell gondolnunk és túlélési stratégiát kell készítenünk.
ÚJRATERVEZÉS…
Forrás:
Pintér Róbert(2007):Az információs társadalom. Gondolat-Új Mandátum 182-183.
http://oktpolcafe.hu/digitalis-bennszulottekrol-es-digitalis-bevandorlokrol-284790
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/400_idos_netezik_makon/2122502/
http://bit.ly/jTlJpC
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése