Az információ talán korunk leggyakrabban kimondott szava, sokan sokféleképpen használják. A fogalomhoz több tucat kifejezés asszociálható, pl. hír, értesülés, közlés, hírközlés, üzenet, adat, újság, tájékoztatás, felvilágosítás, kommunikáció, ismeret, tudás, jelentés, jel, jelzés, és a fogalom meghatározásainak se szeri, se száma. Balázs Sándor még a nyolcvanas évek elején 30-40 meghatározást gyűjtött egybe a szakirodalomból [személyes közlés].
Az információelmélet a kommunikáció, a hírközlő rendszerek matematikai elmélete, de Gábor Dénes ide számította már a jelfeldolgozásnak és a mintázatfelismerésnek az elméletét is.
A matematikai valószínűségelmélet nyelvén megfogalmazott tételekben "az információ szó nem annyira arra vonatkozik, amit mondunk, hanem inkább arra, amit mondhatunk; azaz az információ egy üzenet kiválasztásában rejlő szabad választásunk mértékét jelöli" [Weaver és Shannon, 1986p. 19.]. A Shannon-modellben, de már Nyquist vagy Hartley korábbi dolgozataiban is az információ mennyisége fordítottan arányos egy esemény valószínűségével. Rényi értelmezése alapján információ alatt értjük egyrészt magát a konkrét információt (értesülést), másrészt ennek számszerű mértékét, vagyis a konkrét információban foglalt absztrakt információmennyiség mértékszámát bitekben kifejezve
„Információ-mint-folyamat: Amikor valakit informálnak, ismeretei megváltoznak. Ebben az értelemben az Ťinformációť az informálás cselekedete; ismeret vagy valamely tény vagy esemény hírének közlése; az elmondás vagy valamiről értesülés ténye.
Információ-mint-ismeret: Az információ szóval jelölik azt is, amit az információ-mint-folyamat során felfogunk: a közölt ismeretet valamely egyedi tényről, tárgyról vagy eseményről; azt, amit valakinek mondanak, amiről valakit tájékoztatnak; hírszerzés, újság. Az információ olyan használata, mint ami a bizonytalanságot csökkenti, úgy tekinthető, mint az információ-mint-ismeret speciális esete. Esetenként az információ növeli a bizonytalanságot.
Információ-mint-dolog: Az információ kifejezést olyan objektumok jelzőjeként is használják, mint adat és dokumentum, amelyeket informatívnak lehet tekinteni, amelyek bírnak az átadandó tudás minőségével vagy információt közölnek; tanító jellegűek” (Oxford English Dictionary Buckland [1991])
Losee megkísérli az információ tudományterülettől független meghatározását "mint egy folyamat (process) kimenetének jellemzőjét (értékét vagy értékeit), amely(ek) a folyamatról és annak bemenetéről tájékoztatnak". Úgy gondolja, hogy ez az a közös nevező, amely minden információs (kommunikációs) alrendszer esetében érvényesnek tekinthető [Losee, 1997].
Az információmenedzsment az adatokból előállított tudást, ismereteket jelöli az információ szóval. Az Európai Uniónak az elektronikus információ használatára vonatkozó vezérfonalában az információt olyan jelzésnek vagy eseménynek nevezik, amely átalakítja egy személy vagy csoport ismereteit. Az információtechnika vagy informatika ismét más részét ragadja meg a jelentésnek, míg az információs társadalom egészen kiszélesíti azt.
Tudjuk tehát már, mi az információ, és tudjuk azt is, hogy sok van belőle, de mennyi is az annyi, mit jelent a sok, és mihez kezdünk vele?
Háromszor annyi információt tárol ma az emberiség, mint amennyi homokszem létezik a világon.
A különféle technikai eszközök által gyűjtött információk mennyisége elképesztő ütemben növekszik, míg az ember által, a fejében tárolt és kezelt információ tömege nagyjából ma is változatlan.
Nemzetközi tudós társaság kiszámolta és a Science című tudományos lap legújabb számában közzé is tette azt a tanulmányt, mennyi információt tárolt, illetve továbbított 2007-ben az emberiség eszközös kezeléssel. Az összesítésben figyelembe vették az összes olyan technikai eszközt, amellyel információ tárolható, így a digitális eszközöket (CD-ket, DVD-ket), a memória kártyákat, a pendrive-okat, a mobiltelefonokat, a fényképezőgépeket, továbbá az audio- és videokazettákat, a tévé- és mozifilmeket, a könyveket, az újságokat, a fényképeket.
Így jött ki egy elképesztően nagy szám, a megközelítőleg 300 (egészen pontosan 295) exabájtnyi információ. Más megközelítésben ez a szám háromszor annyi homokszemcsét fed le, mint amennyi a világon összesen létezik. S noha ez valóban óriási szám – magyarázzák a kutatók – azonban még így is jóval kevesebb annál az információmennyiségnél, ami az emberi szervezet összes sejtjének összes DNS-ében található.
A tanulmány külön kitér a kétirányú kommunikáció adatmennyiségére (ami többek között a mobiltelefonok útján zajlik). Számítások szerint az ezeken keresztül áramló adatmennyiség 2007-ben 65 exabájt, amelynek mértéke annak felel meg, mintha a Föld minden lakója hat újság tartalmát osztaná meg naponta a többiekkel.
A kutatók megvizsgálták az emberiség jelenlegi számítási kapacitását is, és az találták, hogy a számítógépek 2007-ben másodpercenként 6,4-szer 10 a 18. hatványon műveletet végeztek el. Ez lényegében annyi, mint amennyi idegimpulzus keletkezik az emberi agyban, szintén másodpercenként. Ha ezeket a műveleteket kézzel és papíron akarnánk elvégezni, ehhez 2200-szor annyi időre lenne szükségünk, mint amennyi az Univerzum keletkezése óta eltelt.
Irdatlan iramban nő a technikai úton kezelt információ mennyisége
Noha az ember információkezelő képessége bámulatos, tudni kell, hogy e képességünknek van egy fölső korlátja – kommentálta a Science-ben megjelent tanulmányt Szakadát István, a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója. Ez a korlát már csak azért is fönnáll, mert a népesség sem fog a végtelenségig növekedni. Ma még azonban nem látható ez a bizonyos fölső határ. Viszont érdekes tapasztalat, hogy miközben szinte fölfoghatatlan iramban nő a technikai úton kezelt információnk mennyisége, a fejünkben tárolt információ lényegében állandó értéket mutat. Technikai eszközökkel ma még nem tudunk annyi információt elraktározni, mint amennyi a fejünkben van, ám ez az idő is elérkezhet – mondta a kutató. Mert ha az információs technika a jelenlegi ütemben fejlődik tovább, akkor már a közeli jövőben számíthatunk terabájtos vagy petabájtos tárolók megjelenésére, amelyek gombnyi méretűek, és fillérekért lesznek megvásárolhatók. Az ilyen kapacitású hordozókkal akár még az is megvalósítható lesz, hogy egy kamera segítségével egy ember egész napi tevékenységét, mozgását rögzíteni lehet.
Van tehát mit megosztani és már van is mivel, vajon hány konnektivista kurzus kellene mindehhez?, Minden esetre mi elkezdtük...
Forrás: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1106&issue_id=37
http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany
Nagyon érdekes témát választottál. Most már tudom, hogy mennyi homokszemcse van a fejemben :-). Az információ feldolgozása és annak későbbi tárolása érdekes dolog, amellyel foglalkozni szükséges. Az elmúlt évtizedekben jókora mennyiségű adatot kellett feldolgoznom a tanulmányaim során. Sokszor úgy érzem, hogy mégsem vagyok képes emlékezni a megtanultakra. Gondoljunk csak egy idegennyelv elsajátítására, és annak folyamatos karbantartására. 5 évvel ezelőtt a középfokú nyelvvizsgán a magyar szocializmus bukásáról kellett beszélgetnem az angol vizsgáztatóval, mert annyira érdekelte ez a korszak, és mert számára ez egy teljesen idegen világ volt. Az, hogy ezt sikerült megtennem az bizonyítja, hogy sikeres volt a vizsgám. Aztán évek óta nem beszéltem erről a témáról angolul senkivel (valahogy nem volt rá igény:) és azt gondoltam, hogy ez a tudás már el is szállt és a múlt homályába vész. Nem sokkal ezelőtt viszont olvastam egy ilyen cikket angolul, és meglepő módon minden „visszajött”. Ugyanígy voltam, amikor 7 év után visszahívtak a korábbi munkahelyemre, ahol speciális programot használtunk. Hihetetlen, de igaz, hogy a második nekifutásra minden tudás előjött, sőt úgy éreztem, hogy az ujjamban vannak a billentyűkódok. Az emberi agy elképesztő dolgokra képes, ha információról van szó. Köztudott, hogy az agyunknak csak egy bizonyos, nagyon kis részét használjuk, és így is hatalmas mennyiségű infót képes tárolni. S milyen fantasztikus lenne, ha mindaz, amit valaha megtanultam, vagy olvastam egy tárolóra kihelyezhető lenne. Érdekes és izgalmas lenne visszanézni, hogy miket tanultam az életem bizonyos időszakában. Vagy az is elég lenne, ha mindazt amit az elmúlt 6 hétben olvastam, valamennyi részletére emlékeznék, hiszen annyi érdekes cikket, bejegyzést, újdonságot, hírt osztottunk meg egymással, hogy már az önmagában is képes lenne egy teljes digitális kurzus megtöltésére.
VálaszTörlésEgy új kutatás szerint még mindig fejlődésben van az emberi agy. Bruce Lahn és munkatársai a Chicago Egyetemen az agyban aktív mikrocefalin és az ASPM gén szekvencia-változásait elemezték. Mindkettő az agyméretet szabályozza. Akiknél ezekkel a génekkel gond van, azok az átlagosnál jóval kisebb aggyal rendelkeznek, ez az úgynevezett mikrocefália, azaz kisfejűség.
VálaszTörlésKorábban Lahn már megállapította, hogy a szóban forgó két gén jelentős változásokon ment át a természetes kiválasztódás hatására az emberi evolúció alatt. Ennek azonosítása érdekében a kutatók számos főemlősnél vették szemügyre a két gén DNS szekvenciáit, majd elkezdtek különbségek után kutatni az emberi és a nem emberi főemlősöknél. A statisztikai elemzés jelentős szekvencia változásokat mutatott ki az emberré váláshoz vezető vonalon.
A fentiek alapján Lahn és csapata elhatározták, hogy megvizsgálják vajon a modern emberi népesség körében is tovább fejlődik-e a mikrocefalin és az ASPM. Ennek érdekében a kutatók 89 etnológiailag különböző embernél szekvenálták a két gént, majd ugyanezt elvégezték a csimpánzzal is, megállapítandó a gének "ősi" állapotát illetve, hogy felmérjék az ember és a csimpánz közötti eltérésüket. A csapat a gének több tucat változatát azonosította, egy bizonyos sorozat azonban kitűnt a többi közül. Az adatok megbízhatóbbá tételéért a kutatók a kísérletet nagyobb populáció mintán is elvégezték, ami több mint ezer embert jelentett. Az elemzések megerősítették a korábbi eredményt.
A génváltozat elemzése szerint mindkét variáns jóval a modern ember felemelkedése után alakult ki. Az új mikrocefalin variáns nagyjából 37 000 évvel ezelőtt keletkezett. A mutáció főként az európai, a közel-keleti, az amerikai és a szaharai népeknél gyakori. A becslések szerint az ASPM új változata 5800 évvel ezelőtt jelent meg az emberekben. A ma élő emberek közel negyedénél van jelen és Európában, valamint a Közel-Keleten gyakoribb, mint a világ többi táján. Az új variánsok megjelenése azonban mindkét esetben az emberiség történetének egy jelentős állomásához köthető. Az új mikorcefalin megjelenése egybeesik a kulturálisan modern ember megjelenésével, míg az új ASPM a mezőgazdaság, a városalapítások és az első írásos emlékek idejében bukkant fel.
A kutatók az új gének földrajzi eredetéről és terjedésük köréről csak találgatni tudnak. Lahn szerint talán Európából és a Közel-Keletről származnak, ahonnan a népvándorlásokkal viszonylag gyorsan terjedhettek keleti és nyugati irányba, de mivel az elméletek szerint a korai ember Afrikából származik ezért nem zárható ki a déli eredet sem. Ugyanígy elég bizonytalan a hatásuk is. Feltehetően a változások valamilyen előnyhöz juttattak minket, vélekedtek a tudósok, az azonban nem világos, hogy a felfedezett új genetikai alkalmazkodás hatással van-e az agy méretére vagy az intelligenciára. Mitöbb, nem mindenki rendelkezik az új génvariánsokkal, csak körülbelül az emberek 70%-ának agyában található meg. Ez a tény újra felerősítheti azt az amúgy is ellentmondásokkal teli vitát, ami azt hivatott eldönteni, hogy a különböző embercsoportok agyai különbözőképpen működnek-e.
Összefoglalva tehát a mutáció nemrégiben keletkezett és nagyon gyorsan terjedt az emberi fajok között egy kiválasztódási kényszer hatására. Az új variánsok működése és hatása nem ismert. Sokan kétlik hogy ma is létezne bármilyen mechanizmus, ami által a természet kiválogatná a magasabb intelligenciát, mivel szerintük a műveltség gyakorlatilag meggátolja a természetes kiválasztódás befolyását agyunkban. Az agy azonban továbbra is fejlődik és fejlődni fog, pontosan a természetes kiválasztódásnak köszönhetően, állítja Lahn, akinek szilárd meggyőződése, hogy ha az emberiség fennmarad még legalább egy évmillióig, akkor az agy jelentős szerkezeti különbségeket fog mutatni a maihoz képest.
Érdekes Ildikó amit arról írsz, hogy az információ hogyan kerül előhívásra. Igen például elgondolkodtató a nyelvtanulás esetén hogy hogyan aktivizálódik a passzív nyelvtudás. A rövid távú memória maximum 20 percig tárol információt, működése lassú, tudatos. Előhívásukhoz kognitív sémáinkra van szükség. Míg a hosszú idejű memória nagy kapacitású, (elvileg) korlátlan ideig rendelkezésre álló, korlátlan kapacitású tartalommal rendelkezik.
VálaszTörlésJómagam is azt tapasztalom, ha valamilyen régen használt tudás előhívásához elsődlegesen egy olyan inspiráló szituációra, ingerre van szükség, mely elősegíti a „tárolóban” lévő ismeretek előhívását.
A folyamatos tanulási tevékenység elősegíti az ismeretek intenzívebb, módszeresebb előhívását, a gyakorlással edződik a memória. Annál jobban rövidül a tanulási tevékenység minél több gondolkodási műveletet végez az egyén.
Érdemes lett volna végigkövetni, hogy az egyetemi tanulmányaim során hogyan fejlődtek a tanulási szokásaim, mennyire sikerült lerövidítenem az ismeretelsajátítás idejét, és hogyan sikerült növelnem az elsajátítandó ismeretek mennyiségét.
Az emberi elme határtalan. Pár hónapja egy barátnőm állapította meg (az ELTE jogi karára jár 5.évre), hogy azt vette észre magán, hogy annyira megtanult tanulni az egyetemi évek alatt,a sok-sok jogszabály memorizálásával, hogy akár egy telefonkönyvet is képes lenne megtanulni. Talán a jó tanulási stratégia fél sikert jelent.
Valószínűleg nagyon nehéz dolgom lenne, ha össze akarnám számolni, hányszor írtuk le konnektivista kurzusunk soránaz"információ" szót, Mindannyian tudjuk mit jelent, de azt is tudjuk hogy a különböző tudományterületek mást-mást értenek rajta. információelméleti szempontból összefoglalva:
VálaszTörlésInformáció: jelentésének 3 értelmezése van:
1.Berendezésbe táplált adat. (Pl. számítógép)
2.Érvszerű állítás, mely jelentéstartalommal bír, inkább tény szót használunk erre.
3.Zsurnalisztikai: tájékoztatásra, felvilágosításra szolgáló közlés.
(M. Weber ) Az információ annak mértéke, hogy mekkora a választási szabadságunk egy közlemény kiválasztásában. Minél nagyobb a szabadság, annál inkább nő a bizonytalanság a kiválasztás szempontjából.
Az információ értékének típusai (M. Weber)
1.Ha két lehetséges üzenet közül választunk, az információ akkor veszi fel a legnagyobb értékét ha a két üzenet egyformán valószínű.
2.Ha az egyik üzenet valószínűbbé válik, mint a másik, akkor az információ értéke csökken.
3. Az egyik üzenet nagy valószínű, akkor az információ értéke igen csekély lesz, csökken a választás szabadsága.
4.Határesetben, ha az egyik állítás valószínűsége eggyel egyenlő, a másiké nulla, akkor az információ értéke is nulla, hiszen nincs szabad választás.
5.Az információ értékét az esetek száma növeli, hiszen nagyobb a választás szabadsága.
Az információelmélet központi tétele: ha egy információforrás kapacitása lényegesen nagyobb a csatorna kapacitásánál, akkor a kódolási folyamat hibanagysága a zérónál nagyobb lesz. Kódolási hiba fog előállni.
Információszükséglet: Hiányállapot, amely az egyén számára fontos közlések megismerésének szándéka miatt alakul ki. Ez a hiányállapot feszültséget gerjeszt. Ha nem jut információhoz, az egyén maga próbálja kielégíteni információ szükségletét, oly módon, hogy híresztel, rémhíreket terjeszt. Információszükségletekről akkor beszélünk, ha hiányérzet alakul ki az információ iránt, illetve, ha a hiányérzettel összefüggő feszültség tájékozódás útján csökkenthető.
Minél dinamikusabb egy társadalom fejlődése, minél bonyolultabbak és szerteágazóbbak a környező világgal való kapcsolatai, annál inkább fontosabbá válik az új információk befogadásra való készség, nyitottság kialakítása a társadalom tagjaiban. Az új információk iránti fokozott igény magyarázza, hogy a tömegsajtó, az elektronikus tömegkommunikáció kialakulásával, olyan intézmények keletkeztek, amelyeknek egyik legfontosabb feladata, hogy az új információk közvetítője legyen.
Információszükséglet okai:
1.Társadalom fejlettsége. A nyitott, dinamikus társadalomban nagy a jelentősége az információnak, mert befolyásolja az egyén viselkedését.
2.Rendkívüliség. Nem várt szituáció esetén (pl. természeti katasztrófa) megnő a bizonytalanság, mert csak az információ áramlásával lehet megváltoztatni.
3.Érintettség 3 aspektusa:
kognitív: számunkra fontos a téma, ismereteinkhez, érdeklődésünkhöz közel áll jobban érdekel az infó ha az előzményét ismerjük
emocionális: erős érzelmi, indulati hatást kiváltó esemény,
érdek: egzisztenciális létviszonyaival kapcsolódik össze
Információ: olyan jelentéstartalommal bíró közlemény, amely az aktualitást hordozhatja.
Modern társadalomban felgyorsul az élet. Minden történés kihat az emberek életére. Bonyolult kapcsolatrendszer alakul ki a világban, és hatással van az emberek életére.Társadalmi egyenlőtlenséget okoz az, hogy ki milyen mértékben birtokolja a szükséges információt.