Új kompetencia a felnőttképzésben: MÉDIAKOMPETENCIA

Kép forrása: http://www.oki.hu/

Tegnapi órán felmerült gondolatmenet adta az ötletet, hogy az ott kialakult, nem írom, hogy vitát, mert szerintem inkább véleményváltás volt, folytassam itt. Az óra legizgalmasabb része az volt, hogy korfüggő e az IKT kompetencia? Én arra hajlok, hogy nem, hiszen a hozzáférés adott és, hogy ezt kortól függetlenül ki mennyire használja ki, az rajta múlik, nem azon, hogy az illető hány éves. Ollé tanár úr bátor kijelentése, miszerint a digitális bennszülöttek és bevándorlók kifejezéseknek maximum még egy évet ad, szerintem azért bátor dolog, de látom realitását a dolognak. 

A felnőtt tanulók világa, illetve maga a felnőtt társadalom technológiai és szemlélet váltáson megy át, ha akarjuk ha nem. Ezek az új tanulási formák kialakulása hatással vannak az egész életen át tartó tanulás stratégiájára. Ezt már többször is olvashattuk pl. a Lisszaboni Memorandumban is. Nagyon fontos lenne, hogy főleg a felnőtteket ösztönözzék, bátorítsák arra, hogy megtanulják, hogyan kell tanulni, középpontba állatva magát a tanuló felnőttet. A mai negyven fölöttiek nagy része nem hiszi, hogy képes az kompetenciák elsajátítására. Gondolom, ez a képzet abból fakad, hogy azt hiszik a mai fiatalok sokkal kompetensebbek, mint ők. Remélem ez a képzet hamar elmúlik, mindenki érdekében. 

Az információs rendszerek, eszközök ismerete és persze használata ma már szinte teljesen általános elvárás, az álláshirdetéseket olvasva egyre több fogalmaz meg ilyen igényeket az álláskeresővel szemben, de a munkáltatók is elvárják a dolgozótól, hogy biztonsággal használják az általuk elvárt rendszereket. Az első hetek bejegyzéseiből is kiderült, hogy az információs társadalom az emberiség új létezésmódja. Az aki minél hamarabb sajátítja el az „informáltság” kompetenciáját, vagyis megszerzi az információszerzés és kapcsolatteremtés eszközeit, ez által szellemi vagyonra tesz szert, az nagyobb forral indul. Az információs társadalom megteremti a lehetőségét, hogy ezzel a szellemi meggazdagodással minél többen élhessenek. A minden eddiginél gyorsabb ütemű változással persze azok tudnak lépést tartani, akik előnyös helyzetből indulnak. Nyíri Kristóf szerint, ha a tudás az információ, akkor szerencsésebb „tudástársadalomról” beszélni, bár az „információs társadalom” az elterjedtebb. A médiakompetencia, mint kifejezés még meglehetősen új, szétbontva persze mindenki tudja mit is jelent. Kompetencia-szakértelem és médium-információhordozók, (amik lehetnek könyv, film, videó, számítógépes programok). Tehát ha összességében értelmezzük, a médiakompetencia képessé teszi az egyént a hatékony és innovatív média használatra. 

Itt megint elgondolkoztam, hogy ez kiknek könnyebb, a digitális bevándorlóknak vagy a digitális bennszülötteknek és nem tudok érveket felhozni arra, hogy a bennszülötteknek ez könnyebb lenne, mint nekünk. Szerintem az igény a fő motiváció, ha ez bárkiben meg van, akkor teljesen mindegy, hogy melyik korosztályba tartozik, x, y vagy z! 

Az oktatási intézmények számára nagy kihívás a médiakompetencia kialakítása, elérhetővé tétele. Tegnap beszéltünk róla, hogy nekünk ugyan még nem volt informatika tantárgyunk, de most van,. Akkor miért nem ezt tanítják? Ez nagy feladat a pedagógusok számára, nehéz is a helyzetük, ezt nem vitatom. Viszont nem lehet a nehézségeken fennakadni, mert a kikerülő rétegek pozíció veszteséggel indulnak és ennek társadalmi hatása is mérhető. A számítógép használat és a hálózati kommunikáció ma már kötelező jelleggel kellene, hogy megjelenjen az informatika tárgy tananyagában. Fel kell készülni egy digitális világra ahol az információ érték, és egyre nagyobb érték. 

Mi andragógusok tehát legyünk bátrak, alakítsuk ki saját, független kapcsolatrendszerünket, osszuk meg egymással tudásunkat, hogy mások is megosszák velünk az övéket. A médiát ne, mint kiszolgáltatott éljük meg, hanem mint egy kulcsot, amely ajtót nyit nekünk egy kitágult világba. Lépjünk be! A kialakulóban lévő globális világban kialakultak a virtuális terek melyben mindenkinek van egy „padja”. Üljünk le!

Forrás: http://www.scribd.com/doc/6791447/kistothlajostanulmany